Egyesületünknél a hímzőtanfolyam oktatójának nyugdíjas magánszemélyt kértek fel egy speciális hímzés megtanítására. A képzés mintegy 80-100 órában történik. Az oktatónak nincs vállalkozói igazolványa és egyéb számlaadásra sem képes. Alkalmi munkavállalási vagy megbízási szerződéssel helyes foglalkoztatni? Olvasónk kérdésére dr.Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.
Tisztelt Szakértő! Egyesületünknél egy hímzőtanfolyam oktatójának egy nyugdíjas magánszemélyt kértek fel egy speciális népi hímzés megtanítására a résztvevőknek. A képzés kb 80-100 órában történik. Az oktatónak nincs vállalkozói igazolványa és egyéb számlaadásra sem képes. Kérdésem lenne, hogy ennek az oktatónak lehet-e az oktatói tevékenységét alkalmi munkavállalás szerződéssel, vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatni? Melyik szerződés a helyes? Válaszát köszönve Tisztelettel. Kérdező
2015. december 14-én alakult az egyszemélyes kft. Az egyedüli tag egyben ügyvezető is. December óta könyvelés nem történt a cégben, mert a könyvelőjük 2 hónapja eltűnt. Viszont január, február hóra 1665, illetve 1608-as bevallást küldött be nullásan. A cég (vegyesbolt) márciusban kezdett kereskedni. Március hónapra beadott a könyvelő 1608-as bevallást, amiben többek között szerepeltette az egyszemélyes kft. ügyvezetőjét is 129 000 ezer forintos jövedelemmel, heti 40 órában sima munkaviszonyban. Az ügyvezető jelenleg nyes-en van és megbízásban látja el az ügyvezetést. Kérdésem: milyen jogviszonyban kell bejelenteni az ügyvezetőt ( szerintem társas vállalkozó), amíg nyes-en van, kell-e a garantált bérminimum utáni járulékait megfizetni? Vagy csak nullásan beadni a rá vonatkozó M-es nyomtatványt? NYES után mi a helyzet? 2015. december 14-ével a T1041-es nyomtatványon visszamenőleg be kell-e jelenteni, illetve be lehet-e?
Tisztelt Szakértő ! Sportegyesület átigazolás után amatőr sportolókkal indul a 2016/2017-es szuperligás telebajnokságban. A sportolók, akik más jogviszonyokban biztosítottak (munkaviszony, nappali tagozatos középfokú intézmény tanulója, illetve felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatója, főállású anya, gyedben részesülő személy) részére egyszeri szerződéskötési díjat fizet az egyesület. Véleményem szerint a kifizetett szerződéskötési díjból származó jövedelem a kifizetés időpontjában lesz adóköteles, amely után 15 százalék szjS-t kell levonjon az egyesület a magánszemélyektől és 27 százalék eho-fizetési kötelezettsége áll fenn a kifizetőnek. Kérem a témában szíves segítségük megadását. Köszönettel:Borsosné Pál Ildikó
Többen kérdezték, kell-e tb-járulékokat fizetni a végelszámoló után, ha feladatát a társaság tagjaként, munkaviszonyban, vagy megbízásban látja el. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Munkaviszony vagy megbízási jogviszony? Sokan kockáztatnak a több nettó jövedelem reményében. Ám nem érdemes megvárni, amíg az adóhivatal állapítja meg, hogy színlelt a szerződés. Kiszámoltuk és példákkal mutatjuk a különbséget, és azt is, mire figyeljen a munkáltató és a munkavállaló.
Tisztelt Szakértő! Egy budapesti cég megbízna egy vidéki vállalkozást az általa forgalmazott termékek értékesítésével, de ezeket a termékeket nem vásárolná meg a megbízott vállalkozás, hanem a megbízó cég számlázna közvetlenül a vevőknek. A megbízott vállalkozás közvetítői jutalékot kapna az eladott termékek után. Ilyen esetben a megbízó cég adhat-e megbízást a másik vállalkozásnak arra, hogy helyette a számlát kiállítsa az értékesítésről, valamint technikailag ez hogyan történik? Történhet-e úgy, hogy a megbízó cég a megbízott vállalkozás rendelkezésére bocsát egy általa (megbízó által) vásárolt számlatömböt, melyet a megbízott vállalkozás töltene ki, szállítóként a megbízó vállalkozás adatait feltüntetve? Amennyiben nem, úgy mi lenne a helyes megoldás? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Beleszámít-e az átlagos statisztikai létszámba az olyan megbízásos fő, akinek teljes évre szól a megbízása, havi díjazást kap nagyon magas összegben – ő külsős megbízásos ügyvezető –, illetve beleszámít-e az, aki ugyanilyen magas összeggel mondjuk csak 3 hónapot volt folyamatosan? Mit takar az "eseti" szó? Vagy ez szerződéstől függ? Az ügyvezető az folyamatosan van, akkor beleszámít, a 3 hónapos ugye meg csak egy munkafeladat elvégezése kapcsán, így ő csak eseti?
Március 15-e nemcsak a kötelező törzstőkeemelés határideje, a kft.-knek dönteniük kell arról is, hogy ügyvezetőjüket milyen jogviszonyban foglalkoztatják. Ismertetjük, hogy ennek során milyen szempontokra és tb-terhekre kell figyelni.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: jár-e megbízási jogviszony után csed majd gyed, ha más jogviszonya nem volt mellette, csak a megbízás körülbelül 18 hónapig? A megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Köszönettel! Ildikó
Szeretném megtudni, hogy ha a bt. 2016. 01. 01-jével bejelentkezik a kata alá, akkor az ügyvezető beltagot a 16T201T űrlapon is be kell jelenteni, ha van neki 36 órát meghaladó munkaviszonya, akkor a bt. is csak 25 ezer forintot fizet havonta? Ha igen, akkor, amikor esetleg a bt. beltagjaként társas vállalkozó lesz, 50 ezer forintot fizet, de őt hány órára és milyen jogviszonnyal lehet foglalkoztatni (alkalmazott, társas vállalkozó vagy megbízás), és mennyi bért kell neki számfejteni? Mennyi a számfejtett bére minimum, ha csak 36 órás munkaviszony mellett végez tevékenységet, és a bt.-nek csak 25 ezer forint katát kell fizetnie?
Tisztelt Szakértők! Kérem, állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy társaságunk piacot üzemeltet, a parkolási díjat vállalkozási szerződéssel külső cég, nyugta ellenében szedi be, amivel naponta a pénztárunkban elszámol. 2016-tól tervezzük az online pénztárgép bevezetését, kérdésem az, hogy a piac nevére vásárolt, a piac bevételeit rögzítő pénztárgépet külső megbízott vállalkozó üzemeltetheti-e? Köszönöm szíves válaszukat.
Többes jogviszony esetén mitől függ a járulékfizetési kötelezettség és a tb-ellátás? Kivételek erősítik az általános szabályokat. Ezúttal az utóbbiakról (megbízás, kata, őstermelő, csed) írtunk.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik máshol, illetve jelenleg még gyeden is van. Az ügyvezetői feladatokat ilyenkor elláthatja-e személyesen, vagy az élettársa (nem tagja a kft.-nek) kis összegű megbízási díjért (kb. 10 000 forint) vállalhatja-e az ügyvezetői feladatokat? Ha vállalhatja az élettárs, akkor jól gondolom-e, hogy nem kell 1041-en jelenteni, illetve a 08-as bevalláson milyen kóddal kell jelenteni (41-es-megbízási díj, vagy 76-os választott tisztségviselő)?. Ügyvezetői feladatokra nyilatkozhat-e a 10 százalékos költséghányadról? Társasági szerződésben, cégbíróságnál kell-e szerepeltetni az élettársat mint választott tisztségviselőt vagy elegendő egy jegyzőkönyv, hogy az adott időszakra megválasztották vezető tisztségviselőnek. Van-e valamilyen bizonylatadási kötelezettsége, ha megválasztják tisztségviselőnek az élettársat! Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint az új Ptk hatálybalépésétől ügyvezetői freladatokat csak munkaviszony vagy megbizási jogviszony keretében lehet ellátni. Kérdés: ha eddig mint társas vállalkozó látta el mind az ügyvezetést, mind a személyes közreműködést, akkor márciustól ha a társasági szerződés szerint az ügyvezetés megbizási jogviszonyban látható el, akkor a társasági szerződés módositása nélkül elláthatja-e munkaviszonyban? Célunk hogy mind a személyes közreműködés, mind az ügyvezetès munkaviszonyban legyen. Ha nem, akkor megoldható-e, hogy marad társas vállalkozó a személyes közreműködésre és megbizás 0 forintra az ügyvezetèsre vagy mindenképp kell ide összeg? Egyáltalán jól gondoljuk-e, hogy változtatnunk kell márciustól az ügyvezetői jogálláson, mivel azt mint társas vállalkozó látja el. Köszönöm
Antretter Erzsébet
adószakértő, adótanácsadási üzletágvezető
Niveus
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték