Tisztelt Szakértő! Adott egy kft. melynek tagja az ügyvezető (nincs más bejelentett munkaviszonya). A kérdésem, hogy passzív hallgatói jogviszony mentesíti-e az ügyvezetőt a járulékfizetés alól? Érdekelne az az opció, ha munkaviszonyban, illetve ha megbízásban látja el az ügyvezetést. Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő. Egy kft. ügyvezetője rokkantsági ellátásban részesül, nem tagja a kft.-nek, és az ügyvezetői tevékenység mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik egy másik cégnél. A kft. ügyvezetői feladatait megbízási szerződés keretében látja el, megbízási díja havi bruttó 40 000 forint, azaz nem éri el a minimálbér 30 százalékát, vagyis nem minősül biztosítottnak. A kérdésem az, hogy ezt a bruttó 40 000 forint összeget – tekintettel arra, hogy az összeg nem képezi járulékfizetés alapját – figyelembe kell-e venni a rokkantsági ellátás keresetkorlátjának megállapításánál (Mmtv. 13. § 1/d. pont). Szíves válaszát előre is köszönöm.
Magánszemély főállású munkaviszony mellett egy németországi intézmény felkérésére, megbízási szerződés keretében, egyszeri alkalommal tudományos munkát végzett. Az elvégzett munka díjazása a szerződés szerint egyszeri x euró volt, amit a megbízó a magánszemély számlájára átutalással teljesített. Mikor és milyen módon kell ezen bevétel után adózni, illetve járulékot fizetni a magánszemélynek és mindezt milyen árfolyamon? Köszönöm.
T. Szakértő! Egy vállalkozás a megrendelőivel – jogászi szakvélemény szerint – atipikus, vegyes típusú szerződéseket köt, amelyek tartalmilag a Ptk. szerinti megbízási és vállalkozási szerződés elemeit is tartalmazzák (egyes feladatok esetében inkább megbízási, más feladatok esetén – például van leszállítandó, átadás-átvétel – inkább vállalkozási szerződés elemei dominálnak). A beszállítói oldalon írásos vállalkozási szerződésekkel rendelkezik és a szállítói teljesítményeket továbbadja, továbbszámlázza. Az atipikus megrendelői szerződések esetén levonhatja-e az alvállalkozói teljesítéseket? Esetleg csak ha a tartalmilag vállalkozói szerződéses részekhez kapcsolódnak? Vagy ezen atipikus szerződésekhez kapcsolódóan bármilyen alvállalkozói levonás kizárt, mivel ezek alapján nem áll a helyi adókról szóló törvénynek megfelelő "polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban". Nem tudom ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kialakult gyakorlat, esetleg releváns állásfoglalás. Köszönöm válaszát,
Keresőtevékenység többféle foglalkoztatási formában is folytatható. A leggyakoribb foglalkoztatási típusba tartozik a munkaviszony és megbízási jogviszony. Sokszor felmerül a kérdés, hogyan határolható el egymástól e kettő, és mikor állapítható meg megbízásnál a színlelt szerződésben foglalkoztatás.
A magyar kkv-szektorban nem ritka, hogy egy vállalkozás (egyik, tipikusan többségi) tulajdonosa a tagság mellett ügyvezető is a cégben, sőt, a járulékterhek racionalizálása végett munkaviszonyban is áll a társasággal. Az ilyen vállalkozások sincsenek kizárva a kisvállalati adó választásának lehetőségéből, amennyiben a belépési és bent maradási feltételeket teljesítik. És az ilyen „céges mindenes” vállalkozók is elérhetik a nyugdíjkorhatárt.
A tanév befejezését követően sok diák vállal munkát, ezért érdemes áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat. Ismertetjük a bérezésre és az egyes foglalkoztatási formákra (munkaviszony, megbízás, egyszerűsített foglalkoztatás, iskolaszövetkezet) vonatkozó adózási előírásokat.
Tisztelt Szakértő! Van egy dolgozónk, aki gépbeállítóként 8 órás munkaviszonyban van nálunk. Lehetséges-e, hogy egyéni vállalkozóként az udvarosi munkákat végezze a cégnél? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély ingatlanhoz kapcsolódó tanácsadást végezne egy magyar kft. részére (nem ingatlanközvetítés, végzettséget nem igényel). Nagyon magas értékű ingatlanhoz kapcsolódna az egyalkalmas megbízás, ennek megfelelően a díjazás viszonylag magas lenne, kb. 60 millió forint. Kérdésünk az lenne, hogy milyen jellegű szerződést lenne érdemes kötni a kft.-nek a magánszeméllyel annak érdekében, hogy a kapott díjazás után a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetnie a magánszemélynek? A javasolt szerződéses forma alapján milyen jövedelemnek minősül a kapott juttatás a magánszemélynél? Ezek alapján milyen típusú és mértékű adókat, járulékokat kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi a kérdésünk: adott egy kétszemélyes kft, az egyik tag az ügyvezető, a társasági szerződés szerint munkaviszonyban. Az ügyvezető csak és kizárólag az ügyvezetést látja el a cégben. Nincs máshol biztosítási jogviszonya. Akkor ebben a .ft-ben mindenképpen 8 órás munkaviszonyban kell lennie? Egyenlőre még most indul a cég, nem igazán van napi 8 órás feladat és a 8 órás járulék is megterhelő lenne. Van-e lehetőség arra, hogy ezt az ügyvezetést munkaviszonyban csak napi 2 órában vagy 4 órában lássa el? Ha nincs, akkor megoldás lehet-e az, hogy a társasági szerződést módosítják arra, hogy az ügyvezetés megbízási jogviszonyban legyen? Vagy legyen inkább egyszemélyes kft. és a másik tag mint részmunkaidős alkalmazott ügyvezető lássa el az ügyvezetést? Köszönjük szépen a segítséget!
Jogosult marad-e a csedre, gyedre a cég megbízási jogviszonyban lévő, munkaviszonnyal is rendelkező ügyvezetője, ha díjazást nem vesz fel és személyesen nem működik közre a cégben? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen az alábbi adózási problémám megoldásához segítséget nyújtani. Társaságom egy európai uniós pályázat vezető partnere, a feladatai megvalósítása során több ország szervezeteivel, illetve magánszemélyeivel kell együttműködnie. Olyan is van, hogy külföldi állampolgárságú személy részére kell a munkája ellenértékeként díjat fizetnie. Jelen esetben egy szerb állampolgárságú személy is közreműködik egy bizonyos feladat végrehajtásában (mint minőségbiztosítási menedzser). Vele a társaság megbízási szerződést kíván kötni. A feladat végrehajtásához a megbízottnak nem szükséges a lakóhelyén kívül folyamatosan munkát végeznie, egyes esetekben szükséges csak 1-2 napos kiküldetés keretében a csoportjával megbeszélést folytatnia. Érdeklődni szeretnék arról, hogy vannak-e és milyen feltételei egy ilyen típusú megbízási szerződés megkötésének, a kifizetésnek milyen adózási és járulékfizetési vonzatai vannak, esetlegesen milyen bevallási és egyéb kötelezettségek terhelnek bennünket? Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Sokszor problémát okoz annak eldöntése, hogy a gazdasági társaság tagja társas vállalkozónak minősül-e vagy sem. Az alábbi cikkben bemutatjuk azt az öt kérdést, amelyet egymást követően fel kell tenni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy létrejött-e a társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaságon belül.
Tisztelt Szakértő! Egy kis kft.-nél a dolgozók munkaviszonya megszűnt. Már csak az eszközei bérbeadásával foglalkozik. Az ügyvezető nem a tulajdonos, hanem egy független fél, aki megbízással végzi az ügyvezetői tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül. Ez ütközik-e jogszabályba? Illetve helyes-e hogy semmilyen járulékot nem fizet a cég, mivel nem tulajdonos az ügyvezető? A megbízott ügyvezető katás vállalkozó. Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni, hogy azok az ügyvezetők, akik eddig megbízási jogviszonyban látták el az ügyvezetést, a továbbiakban elláthatják-e munkaviszonyban? A társasági szerződés ügyvezetésre vonatkozó szabályai alapításkor a következőképpen lettek írásba foglalva: „13.3. A tagok és az ügyvezető személyes közreműködésének szabályai: A tagok nem kötelesek a személyes közreműködésre. Nem minősül személyes közreműködésnek az ügyvezetés és a képviselet ellátása, valamint a tagnak munkaviszonyban, illetve polgári jogviszonyban (pI. megbízás alapján) történő munkavégzése. Ezért járó díjazás a tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg. Az új Gt. 22. § (2)-(3) bek. szerint megengedett és ezt lehetővé tevő, eltérő társasági szerződési rendelkezés értelmében a tag a tisztségviseléssel járó (személyes közreműködésnek nem minősülő) ügyvezetési tevékenységet akár munkaviszonyban, akár a Ptk.-nak a megbízásra vonatkozó szabályai keretében is elláthatja, figyelemmel a Gt.-ben meghatározott eltérésekre is. Továbbá az ügyvezetést ellátó tag munkaviszony keretében végezhet bármely más, munkavégzésre irányuló tevékenységet is a cégben. Ezért járó díjazás az ügyvezetést ellátó tagot az erre vonatkozóan meghozott taggyűlési határozat alapján megkötendő szerződés (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) rendelkezései szerint illeti meg.” Kötelező-e ebben az esetben a cég társasági szerződését ügyvéd által módosítani és a cégbíróságon ezt bejelenteni (közzétenni), vagy elegendő egy taggyűlési határozat, mely lehetővé teszi az ügyvezető számára a munkaviszonyos jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönöm!
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték