167 találat a(z) megállapodás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft., ahol dolgozom, kollektív szerződést kötött a szakszervezettel, pár éve. Ebben az áll, hogy bizonyos ünnepségekre, rendezvényekre minden évben elkülönítésre kerül egy (meg nem határozott) összeg, melyet az ügyvezető határoz meg a tél végéig. Ezek korábban milliós összegeket jelentettek. Ez idén nem történt meg, mert a cég nehéz helyzetben van. Megpróbáltuk ezt velük tudatni, de nem sikerült megértetni. Valahol érthető a reakció, de meg van kötve a kezünk. Ajánljunk fel egy töredékösszeget? Sajnos minden forint számít. Milyen következményekkel lehet számolni? Például bíróság dönthet ebben? Vagy kötelező döntőbíróhoz fordulni? Köszönettel.

Kérdés

2000. szeptember – 2005. május közötti egyetemi tanulmányok idejének megállapodással, szolgálati időként való megvásárlásával kapcsolatban lenne kérdésem. 2001-ben és 2003-ban egy-két hónapig, majd 2004. novembertől folyamatosan teljes munkaidős munkaviszonyban dolgoztam az egyetem mellett, tehát ezen időszakok már szolgálati időt képeznek. Kérdésem, hogy a megállapodás a felsőfokú tanulmányok szolgálati idő szerzésére megköthető-e csak a "hézagos időszakokra", tehát az egyetemi tanulmányok 2000. szeptember és 2005 közötti azon részére, amely alatt nem voltam munkaviszonyban? Vagy csak "ráfizetéssel" köthető megállapodás, és a teljes, 2000. szeptembertől 2005-ig terjedő időszakra ki kell fizetni minden hónapra, azokra is, amelyek amúgy munkaviszonnyal már le voltak fedve?

Kérdés

Ha a gyermek fél éves kora után az apa venné igénybe a gyed extrát, mivel az anya nagyon minimális gyedet kapna, lehetőség van-e arra, hogy ebben az esetben az anya a gyed idejére megállapodást kössön szolgálati idő szerzésére?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van-e arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. szabadság kiadásra vonatkozó 122. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól egyaránt eltérő kiadási módban állapodjon meg? Üdvözlettel.

Cikk

Előadások során már többször felvetődött, hogy mikor érdemes megállapodást kötni az egészségügyi szolgáltatásokra és mikor kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Vázoljuk, mi a hasonlóság és különbség az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés között.

Kérdés

Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében. Az Mt. 80. § (2) bek. alapján a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló részére nem kerül semmilyen összeg kifizetésre, tekintettel arra, hogy a felek között létrejött, a munkaviszonytól független polgári jogi megállapodás alapján a munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését a munkabérbe és az egyéb járandóságba beszámítja? Vagy ilyen beszámításra csak az Mt. 162. §-ában (levonásmentes munkabér) foglaltak betartásával van lehetőség? Szíves válaszaikat ezúton is köszönöm, tisztelettel:

Kérdés

2017.05.30. Hivatkozott írás címe és URL-je: “Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet...?” http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jogosult_lehete_a_nok_kedvezmenyes_nyugdija_PI2A7A#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed Tisztelt Szakértő, kérdésem írásának utolsó mondatával kapcsolatos: “Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésére” is van néhány jogszerű lehetőség….” Milyen jogszerű lehetőségeim vannak abban az esetben, amikor minimálbér után 15 éven át fizetett járulékaim jelentős mértékben lerontják a korábbi magas jövedelmeim átlagát, miközben a minimálbér utáni járulékok fizetésére egyébként nem voltam kötelezett, azokat önállóan, megállapodás alapján fizettem. A megállapodást szolgálati idő szerzése érdekében kötöttem, nem lévén tisztában annak az átlagkeresetre, illetve ezen keresztül a várható nyugdíjam mértékére gyakorolt negatív hatásával. Bár a megállapodás alapján 15 éven át fizetett járulékok után 42 év elismert szolgálati időre számíthatok, mégis az önként vállalt befizetéseimmel együtt is várhatóan jelentős mértékben kisebb nyugdíjam lesz, mintha egyáltalán nem fizettem volna semmit, és csak a megállapodás előtti 27 év szolgálati időre számított alkalmazotti jövedelmeim után kellene megállapítani a nyugdíjat. Öregségi nyugdíjra egy év múlva leszek jogosult. Milyen lehetőségeim vannak “kárenyhítésre”? Üdvözlettel, Krajlik József 06-30-2802328

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Aláírtam egy papírt, melyben a munkáltatómmal megállapodtam, hogy július elején fizetés nélküli szabadságomat megszüntetem (ekkor tölti be a gyermekem a 3. életévét). A gyermekemre tekintettel a gyes a 4 éves koráig jár nekem. Az Mt. szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén 10 éves korig nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony. Kérdésem: ha aláírtam, hogy mikor térek vissza, ezt megváltoztathatom-e, vagy csak akkor, ha ahhoz a munkáltató hozzájárul? Illetve esetemben a 4 vagy a 10 év számít? Köszönöm.

Cikk

A munkavállalót minden évben húsz nap alapszabadság, valamint különböző jogcímeken (gyermekek száma, életkor, fiatal munkavállalói státusz, fogyatékosság stb.) pótszabadság illeti meg. A szabadság a munkavállaló regenerálódását szolgálja, így azt fő szabály szerint az esedékesség évében ki is kell adni. Előállhat azonban olyan eset, amikor a szabadság kiadása az esedékesség évében nem lehetséges. Olyan eset is adódhat ugyanakkor, amikor lehetséges lett volna kiadni a szabadságot, de arra mégsem került sor.

Cikk

Aláírta a bérmegállapodást a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000), ennek értelmében a dolgozók április elsejétől átlagosan 6,4 százalékos alapbéremelést kapnak – közölte a szakszervezet csütörtökön az MTI-vel.

Cikk

Kereskedelem, gyógyszertárak, vendéglátás. Csak néhány példa azon esetekre, ahol a hiánymentes gazdálkodás egyik fontos eszköze a leltározás. Amikor a munkáltató leltárhiányt észlel, nyilvánvaló célja, hogy az ezért felelős munkavállalót felelősségre vonja. Nem mindegy ugyanis, hogy ki nyeli le a veszteséget.

Cikk

Létrejött az MVM Csoportnál a 2017-2019-es bérmegállapodás, amelyben erre az évre 10, 2018-ra 9, 2019-re pedig 8 százalékos emelés szerepel – tájékoztatta az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetsége (TSZSZ) szerdán az MTI-t.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan járjon el a munkáltató, ha a tavalyi évben ki nem vett életkor szerinti szabadságokat megállapodás alapján átvitette a munkavállalóval következő év március 31-éig, de a dolgozók nem vették azt ki? A megállapodásban ez szerepel: X munkáltató és Y munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló Z nap 2016. évi szabadságát az Mt. 123. § (6) bekezdése alapján átviszi a következő évre, melyet a munkavállaló 2017.03.31-éig jogosult kivenni. Ilyen esetben határidő után a szabadságok elvesznek? Mit tud/kell csinálnia a munkáltatónak, ha a dolgozók nem vették ki?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Horvát–magyar számlázás

Bunna Erika

adótanácsadó

Személygépkocsi értékesítése

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink