Tisztelt Szakértő! Van-e arra lehetőség, hogy a munkáltató és a munkavállaló az Mt. szabadság kiadásra vonatkozó 122. § (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól egyaránt eltérő kiadási módban állapodjon meg? Üdvözlettel.
Előadások során már többször felvetődött, hogy mikor érdemes megállapodást kötni az egészségügyi szolgáltatásokra és mikor kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Vázoljuk, mi a hasonlóság és különbség az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés között.
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében. Az Mt. 80. § (2) bek. alapján a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló részére nem kerül semmilyen összeg kifizetésre, tekintettel arra, hogy a felek között létrejött, a munkaviszonytól független polgári jogi megállapodás alapján a munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését a munkabérbe és az egyéb járandóságba beszámítja? Vagy ilyen beszámításra csak az Mt. 162. §-ában (levonásmentes munkabér) foglaltak betartásával van lehetőség? Szíves válaszaikat ezúton is köszönöm, tisztelettel:
2017.05.30. Hivatkozott írás címe és URL-je: “Nincs 40 év szolgálati idő. Jogosult lehet...?” http://adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jogosult_lehete_a_nok_kedvezmenyes_nyugdija_PI2A7A#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed Tisztelt Szakértő, kérdésem írásának utolsó mondatával kapcsolatos: “Igaz a járulékalap alacsony volta a nyugellátás összegében köszönhet vissza, bár ennek „kivédésére” is van néhány jogszerű lehetőség….” Milyen jogszerű lehetőségeim vannak abban az esetben, amikor minimálbér után 15 éven át fizetett járulékaim jelentős mértékben lerontják a korábbi magas jövedelmeim átlagát, miközben a minimálbér utáni járulékok fizetésére egyébként nem voltam kötelezett, azokat önállóan, megállapodás alapján fizettem. A megállapodást szolgálati idő szerzése érdekében kötöttem, nem lévén tisztában annak az átlagkeresetre, illetve ezen keresztül a várható nyugdíjam mértékére gyakorolt negatív hatásával. Bár a megállapodás alapján 15 éven át fizetett járulékok után 42 év elismert szolgálati időre számíthatok, mégis az önként vállalt befizetéseimmel együtt is várhatóan jelentős mértékben kisebb nyugdíjam lesz, mintha egyáltalán nem fizettem volna semmit, és csak a megállapodás előtti 27 év szolgálati időre számított alkalmazotti jövedelmeim után kellene megállapítani a nyugdíjat. Öregségi nyugdíjra egy év múlva leszek jogosult. Milyen lehetőségeim vannak “kárenyhítésre”? Üdvözlettel, Krajlik József 06-30-2802328
Tisztelt Szakértő! Aláírtam egy papírt, melyben a munkáltatómmal megállapodtam, hogy július elején fizetés nélküli szabadságomat megszüntetem (ekkor tölti be a gyermekem a 3. életévét). A gyermekemre tekintettel a gyes a 4 éves koráig jár nekem. Az Mt. szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetén 10 éves korig nem szüntethető meg felmondással a munkaviszony. Kérdésem: ha aláírtam, hogy mikor térek vissza, ezt megváltoztathatom-e, vagy csak akkor, ha ahhoz a munkáltató hozzájárul? Illetve esetemben a 4 vagy a 10 év számít? Köszönöm.
A munkavállalót minden évben húsz nap alapszabadság, valamint különböző jogcímeken (gyermekek száma, életkor, fiatal munkavállalói státusz, fogyatékosság stb.) pótszabadság illeti meg. A szabadság a munkavállaló regenerálódását szolgálja, így azt fő szabály szerint az esedékesség évében ki is kell adni. Előállhat azonban olyan eset, amikor a szabadság kiadása az esedékesség évében nem lehetséges. Olyan eset is adódhat ugyanakkor, amikor lehetséges lett volna kiadni a szabadságot, de arra mégsem került sor.
Aláírta a bérmegállapodást a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000), ennek értelmében a dolgozók április elsejétől átlagosan 6,4 százalékos alapbéremelést kapnak – közölte a szakszervezet csütörtökön az MTI-vel.
Kereskedelem, gyógyszertárak, vendéglátás. Csak néhány példa azon esetekre, ahol a hiánymentes gazdálkodás egyik fontos eszköze a leltározás. Amikor a munkáltató leltárhiányt észlel, nyilvánvaló célja, hogy az ezért felelős munkavállalót felelősségre vonja. Nem mindegy ugyanis, hogy ki nyeli le a veszteséget.
Létrejött az MVM Csoportnál a 2017-2019-es bérmegállapodás, amelyben erre az évre 10, 2018-ra 9, 2019-re pedig 8 százalékos emelés szerepel – tájékoztatta az MVM Társaságcsoporti Szakszervezeti Szövetsége (TSZSZ) szerdán az MTI-t.
Ötéves huzavona után megszületett a bérmegállapodás a német Lufthansa légitársaság és a vállalat pilótáit képviselő szakszervezet között - jelentette a német cég szerdán.
Tisztelt Szakértő! Hogyan járjon el a munkáltató, ha a tavalyi évben ki nem vett életkor szerinti szabadságokat megállapodás alapján átvitette a munkavállalóval következő év március 31-éig, de a dolgozók nem vették azt ki? A megállapodásban ez szerepel: X munkáltató és Y munkavállaló megállapodnak abban, hogy a munkavállaló Z nap 2016. évi szabadságát az Mt. 123. § (6) bekezdése alapján átviszi a következő évre, melyet a munkavállaló 2017.03.31-éig jogosult kivenni. Ilyen esetben határidő után a szabadságok elvesznek? Mit tud/kell csinálnia a munkáltatónak, ha a dolgozók nem vették ki?
Tisztelt Szakértő! Egy cég csődeljárásában csődegyezségi megállapodás született 2016.11.17.-én, melyben megegyeztek, hogy az összes követelésének a 11%-át kiegyenlítik 2017.05.31-ig. Ebben az esetben a fennmaradó 89%-os követelést ki lehet vezetni a cég könyveiből, és milyen dátummal tehető ez meg? Csődön kívül fennmaradó tartozásokat (szállítói, hitelek) – amelyek nem kerültek bele a csődeljárásba – és a csőd alatt keletkezett számlákat – melyeket a vagyonfelügyelő nem engedett könyvelni – hogyan kell kezelni; ugyanúgy könyveljük mintha nem is lett volna csőd? Üdv: Kisfaludyné
Egyelőre nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő héten kedden folytatják az egyeztetést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy távmunkában, részmunkaidőben foglalkoztatott külföldi munkavállaló (határon túli magyar) estében milyen megállapodást érdemes kötni alkalmazottként, és milyen megállapodást érdemes vele kötni, ha vállalkozó? És milyen közterheket kell utána fizetni?
Mivel indokolja a munkáltató a felmondást, muszáj-e végkielégítést fizetnie, ha megválna nyugdíjkorhatárt elérő dolgozójától? Ha jelentős összeggel honorálná az esetleg több évtizedes munkát, elviszi-e a plusz pénz javát a különadó?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték