Olvasónk három vállalkozás adatainak ismeretében nem tudta eldönteni, hogy felmerül-e esetükben innovációsjárulék-fizetési kötelezettség. A kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Cégünk most kapott – minőségi reklamációnk miatt – egy nagy összegű minuszos, helyesbítő számát egyik szállítónktól. 2014-ben vásárolt anyagokra vonatkozóan kaptuk meg most ezt a helyesbítő számlát. Megerősítést kérnénk, hogy jól gondoljuk-e a következőket! A minuszos számla áfatartalmával a jelenlegi áfabevallásunkban számolunk el. Mivel a számla nettó összege meghaladja a 2014-es év mérlegfőösszegének 2 százalékát, ezért jelentős a hibahatás. Ezért azt gondoljuk, hogy háromoszlopos beszámolót fogunk majd 2019-re beadni, illletve a 2014-es társaságiadó-bevallást pedig önellenőriznünk kell, hiszen a költségeink csökkentek, tehát fizetendő adónk keletkezett. Kérdésünk, jól gondoljuk-e ezt. Előre is köszönettel.
Egy önkormányzat 100 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít. A kft. megfelel a kiva törvényben írt feltételeknek, így szeretné ezt az adózási módot választani. Mivel az önkormányzattal kapcsolt vállalkozás a kft., ezért össze kell számítania létszámot. Az önkormányzat foglalkoztatotti létszáma és a kft. foglalkoztatotti létszáma nem haladja meg az ötven főt, de mi alapján nézem a bevételt és a mérlegfőösszeget az önkormányzatnál?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melynek adatai az alábbiak: – 2014.: mérlegfőösszeg 5 940 000 eFt; értékesítés nettó árbevétele: 2 332 000 eFt; átlaglétszám: 8 fő. - 2015.: mérlegfőösszeg 1 536 000 eFt; értékesítés nettó árbevétele 5 790 000 eFt; átlaglétszám: 8 fő. A számviteli torvény 9. § (2) bekezdése alapján két egymást követő üzleti évben a három mutatóérték közül, ha kettő nem felel meg a mentesítési feltételeknek, akkor nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a társaság. 2015-ben a mérlegfőösszeg és az értékesítés nettó árbevételi mutatója is magasabb a határértéknél. KÉRDÉSEM: Készíthet-e 2016-ban egyszerűsített éves beszámolót a társaság? (Nem konszolidálásba bevont vállalkozás, nem minősül anyavállalatnak.) Köszönettel!
Tovább kívánja javítani az adózás átláthatóságát az Európai Unió (EU) a közepes méretű vállalkozások körében is. Ennek eszköze az Európai Parlament Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága által közzétett tervezet, amely jelentős mértékben módosítaná a multinacionális vállalatokra vonatkozó beszámolási küszöbértéket.
Tisztelt Szakértő! Kft, aki jelenleg a társasági adó alá tartozik szeretne áttérni kiva adózás alá. A kérdést jól körbe jártuk, a feltételeknek megfelel, ami azonban nem egyértelmű számunkra, hogy a kft.-nek jelenleg magas a házipénztár egyenlege, több mint 10 millió forint, a mérlegfőösszege 32 millió forint, 2015-ben a nettó árbevétele 33 millió forint volt. A kérdésünk az lenne, hogy ez a magas pénztáregyenleg, mint nyitó pénzkészlet a kivában lehet-e? Vagy befolyásol-e esetleg valamit, vagy az induló pénztárkészlet nagysága nem befolyásolja az áttérést?
Tisztelt Szakértő! Innovációs járulék kérdésében szeretnénk segítséget kérni. 2012-ben alakult kft.-nek 100 százalékban külföldi vállalkozás a tulajdonosa. A kft-nek 2012-ben bevétele, létszáma nem volt. 2013-ban a bevétele 1014 millió forint, a létszám 3 fő. A külföldi tulajdonos adatai önmagában meghaladták az értékhatárt. Ezért 2014. évben adófizetésre kötelezettnek minősítettük a 2012-es adatok alapján, mert a vállalkozás adatait összevontan kell vizsgálni a külföldi vállalat adataival, és így meghaladta a meghatározott értékeket a vizsgált mutatók nagysága. Jól jártunk-e el, ha 2015. évben már csak a kft. saját adatait vettük figyelembe? 2015. 01. 01-én a 2013. évi beszámolóban szereplő adatai 3 fő statisztikai létszám, 1 milliárd forint árbevétel és 3,5 milliárd forint mérlegfőösszeg. Saját mutatói alapján nem éri el a innovációs adóra vonatkozó 50 fős létszámot és az árbevétel, mérlegfőösszeg keretösszegét. 2015. évben innovációs járulékra nem volt kötelezett. Köszönettel: Eco-Design Kft.
A Kkv. törvény alapján kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely kevesebb mint 10 millió euró éves nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel ÉS kevesebb mint 50 fő foglalkoztatottal rendelkezik. Mostanában többen felvetették, hogy a két feltétel közül – mérlegfőösszeg, nettó árbevétel ÉS létszám –, ha az egyik fennáll, akkor van innovációs járulék is. Kérdés: valóban külön-külön kell a besorolásnál nézni a feltételeket? Tehát, ha a mérlegfőösszeg, nettó árbevétel kisebb, de a létszám több, akkor van járulékfizetési kötelezettség (vagy fordítva)? Az "ÉS" az én értelmezésem szerint a két feltétel együttes fennállását jelenti. Vagy rosszul értelmezem?
Az alábbi adatokkal rendelkező társaság besorolásában kérném a segitségüket: Létszám: 52 fő, árbevétel 570 000 ezer forint, mérlegfőösszeg 610 000 ezer forint. Válaszukat köszönöm.
Az IFRS rendszere a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely jellemzően pénzügyi szemléletű, és főleg a befektetők számára lényeges információkat szolgáltat. Cikkünkben részletezzük, kiknek lesz kötelező alkalmazni az IFRS-t, kik választhatják, illetve kik nem választhatják azt egyedi beszámolóiknál.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték