Társaságunknál a leltározáskor derült ki, hogy egy alapanyag kétszer lett bevételezve. A leltár lezárásakor a program bizonylatokat állít ki, amelyek a leltáreltéréseket korrigálják. A kétszeres bevételezés sajnos a lezárást követően derült ki, ezért a program leltárhiányként kezelte. Úgy gondolom, hogy ezt a tételt nem minősíthetjük leltárhiánynak. Hogyan kell könyvelnem ezt az eltérést? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy volt autóbontó, amely anno' régen "gyűjtött" alkatrészeket nevetséges áron tartja nyilván, mert 30 évvel ezelőtt bontott – nevesítem – fényszóró 2000 forinton szerepel a leltárban. Jelenlegi piaci értéke 12 000 forint . Ezeket a piacon értékes alkatrészeket szeretnénk felértékelni. Jelenleg a saját tőke a jegyzett tőke alá csökkent Ezzel a "készletnöveléssel" megoldom ezt a problémát is! Értékhelyesbítésből szeretnék készletet növelni. A számviteli törvény 39. §-a értelmében "Az értékhelyesbítés értékelési tartaléka és az értékhelyesbítés, valamint a valós értékelés értékelési tartaléka és az értékelési különbözet kizárólag egymással szemben azonos összegben változhat." Kérdésem: a leltárkészletem növekedésének mi a kontírozása? Törvény engedi-e, lehetséges-e? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 69. § (1) bekezdése előírja, hogy a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A kérdésem az lenne, hogy ezt a leltárt milyen részletezettséggel szükséges elkészíteni? Például elég egy sorban a vevők összesen, egy sorban a szállítók összesen, vagy név szerinti részletezettségben kell felsorolni a vevőket, szállítókat? Válaszát előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulna, mit és hogyan kell szerepeltetnie a leltárban? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alapított egyéni céget. A leltár összeállításával kapcsolatban lennének kérdéseim. Az összeállítandó leltárba szerepelni fognak az egyéni vállakozó eszközei? Tárgyi eszközök, vevő követelésre gondolok és egyéb kintlévőségre, ha van neki? Szeretné az összes eszközét az egyéni cégbe átvinni nyilvántartási értéken, tehát hogy adófizetés ne keletkezzen ebből. Az egyéni vállalkozás által kiállított számlákat amiket nem fizettek még ki, bekönyveltük bevételként. Igy keletkezett vevő és a másik oldalon szállító is. Ha mindezeket felvisszük a leltárba, akkor a különbözet, ami igy keletkezik lekötött tartalékba kerül? Ezt be kell-e adni a cégbíróságra?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a pénztárkönyvbe be kell-e vinni az év végén elkészített alapanyag leltár értékét (vállalkozói jövedelem hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó esetén)? Ha igen, akkor hogyan? Következő évben ezzel a készletértékkel mi a teendő? A személyi jövedelem bevallásban a 13-03 49. során az éves beszerzési költséget csökkenteni kell a leltár értékével? Ha az egyéni vállalkozó kivétet nem számolt el (nem fizetett maga után 15 százalék szja-t), de a kötelező járulékokat megfizette maga után, akkor ezek elszámolt költségnek minősülnek? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, ügyfelemnél leltározáskor derült ki, hogy eladói jelentős leltárhiányt produkáltak, szerződésükben aláírták az elfogadó nyilatkozatot a leltárfelelősségről. Kérdésem lenne, hogy bérükből maximum 33 százalékig letiltható-e ezen megállapodás alapján a kártérítés vagy van szükség egyéb eljárásra? Köszönettel, Sárköziné Annamária
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy egy vállalkozásnál az év végi leltározás alkalmával fellelt tárgyi eszközöket hogyan kell könyvelni. Ha jól gondolom, akkor egyéb bevételként kell a tárgyi eszközökkel szemben könyvelni, majd elhatárolni a bevétellel szemben és értékcsökkenés-arányosan feloldani az elhatárolást az egyéb bevétellel szemben. Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Gulácsiné
Végelszámolással megszűnő evás bt. nyitómérlegének összeállításáról kérdezett olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozónak, aki ruházati kiskereskedelemmel foglalkozik, kell-e december 31-én leltárt készítenie? Saját maga dolgozik a boltban, nincs alkalmazott.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni cégként akar tovább működni. A cégbírósági bejegyzés meg is történt. A kérdéseim az alábbiak lennének: 1. Az egyéni vállalkozó tulajdonában van egy olyan telephely, ahol 10 millió forintos beruházást hajtott végre, pályázat útján. Az ingatlan nem került a tulajdonába, de az 1-es számlaosztályban szerepel ez a beruházás, bérelt ingatlan címen. Ez után nincs illetékfizetése? Nem a tulajdona, ezért úgy gondolom nincs. 2. A tárgyi eszközök között vannak már 0 értékkel szereplők. Ebben az esetben milyen értékben szerepeljenek a leltárban, ami az egyéni cég induló leltára lesz? Kell piaci értéket adni neki? Akkor ez az egyéni vállalkozó bevétele lesz? 3. Vannak vevői és szállítói számlák, amelyek nincsenek rendezve. Ezek az egyéni vállalkozás lezárásánál bele fognak számítani az eredménye? Függetlenül attól, hogy ki lettek egyenlítve? Tehát minden számla, ami az egyénire kiállítódott, az ott fog adózni? Várom válaszukat. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! A Jöt. 17..§ (2) bekezdése szerint az adóraktár engedélyese köteles az üzleti év mérlegfordulónapjával készülő leltárfelvétel időpontját a NAV-nak három nappal megelőzően bejelenteni. Kérdésem: ez a kötelezettség vonatkozik-e az egyszerűsített adóraktári engedélyesre is? Válaszukat előre is köszönöm: Köntös Antónia
Katás bt. végelszámolásakor a katatörvény 29. paragrafusának előírása szerint a végelszámolás indításához kapcsolódóan zárómérleget és záró leltárt kell készíteni. Ezen zárómérleget az Szt. 2/A § (4) bekezdése szerint kell összeállítani. A kérdésem, hogy a forrásoldalon szükséges beállítani a társaság alapításakor a társasági szerződésben meghatározott jegyzett tőke összegét is? Ha a társaságnak ezzel szemben eszközoldalon nincs elég eszköze, hogyan teremthető meg a mérlegegyezőség?
Tisztelt Szakértő! Tudomásom szerint a kötelező szabályzatok az alábbiak: számviteli politika, számlarend, bizonylati rend, pénzkezelési, leltározási, selejtezési és értékelési szabályzat. A kérdésem, hogy ez valóban így van-e, illetve hogy az egyéni vállalkozókra és a civil szervezetekre is ezek a szabályzatok vonatkoznak-e? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállalkozó elhalálozott, és a gyermeke folytatja tovább a tevékenységet. A vállalkozás jelentős vagyonnal rendelkezik, többek között tehergépkocsikkal is. A hagyatékba be kell venni a gépkocsikat és a továbbvihető áfát is, amire – úgy tudjuk – a hagyaték arányában osztoznak az örökösök. Két gyerek van ebben az esetben. A gépkocsik értékét be kell a hagyatéki leltárban jelenteni a közjegyzőnél. A hagyatékban szereplő és a könyvelés szerinti érték eltér egymástól. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak, aki továbbviszi a tevékenységet, a hagyaték szerinti gépkocsiértéket kell figyelembe vennie, vagy maradhat jogfolytonosan az értéke a gépkocsiknak? Ha a hagyaték szerinti érték számít, akkor a különbözet, ami magasabb a könyv szerinti értéknél, bevétel lesz nála? Az értékcsökkenés melyik értékkel megy tovább? Várom válaszukat. Előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték