Ha az adóelőleg megfizetésére a magánszemély a kötelezett, akkor azt a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetni. Ez az időpont a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozóan 2017. január 12.
Tisztelt Szakértő! Férjemmel közös (50-50%) tulajdonú kis lakásunkat közösen kívánjuk bérbeadni. A jövedelem megállapítása a tulajdoni hányadok alapján történik, de a gyakorlatot nem részletezi az szja-törvény. Kérdéseink: hogyan kell számlázni a bérleti díjat? A lakásba vásárolt egyéb tárgyakról, eszközökről, esetleg felújításokról szóló számlát kinek a nevére kell kérni, és közösen vagy csak a vásárló fél számolhatja el költségként a saját bérletidíj-részével szemben? A közüzemi számlák a feleség nevére szólnak, de mivel a bérlő megtéríti, a bevétel részét képezik. Ebben az esetben hogyan kell eljárni? A törvény elolvasása után az első gondolatom az volt, hogy az egy összegben kiszámlázott bérleti díjból az időközben bármelyik fél által bármelyik fél nevére szóló számlák elszámolhatóak, és az év végén számított jövedelmet osztjuk 50-50% arányban, mivel a házassági vagyonközösség az ingatlan vásárlásakor és az ingatlan bérbeadása alatt is fennáll. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Üdvözlettel: Szabóné Sós Ildikó
Olvasónknak szerencséje van, módjában áll huzamosabb ideig külföldön élni, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását. Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia? Surányi Imréné adószakértőnk válaszol.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély bérbeadja a lakását, és óvadékot kér. Mikor, és hogyan számít bele a jövedelmébe a kapott összeg? Beleszámít-e egyáltalán, ha visszajár az óvadék? Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Cím! Budapest XIV. kerületében van saját tulajdonú lakásunk, melyet szeretnénk bérbeadni, és bérelnénk egy nagyobb lakást a XI. kerületben. Az 1995. évi CXVII. törvény 17. § (5) alapján a más településen bérbevett lakás díjával csökkenthetjük a bérbeadásból származó bevételünket. A KSH 2011. évi népszámlálás módszertana alapján a település fogalma következő: Település A település fogalma a közigazgatási egységet alkotó helységet (a fővárost, a főváros kerületeit, a megyei jogú várost, a várost, a nagyközséget és a községet) foglalja magába. E meghatározás szerint jogosultak vagyunk csökkenteni a bevételünket, ha Budapesten belül, de más kerületben bérelünk lakást. Helytálló-e a fenti következtetésem, vagy van más jogszabály, mely eltérően határozza meg a település fogalmát? Fáradozásukat előre is köszönöm: Tisztelettel: Bekecsné Kovács Erzsébet
Tisztelt Szakértő! Intézményünk több telephellyel is rendelkező költségvetési szerv, ahol a távolságra tekintettel vendégszobát üzemeltetünk. Ezt kizárólag az intézmény munkatársai, illetve egyéb társintézmények munkavállalói veszik igénybe, kedvezményes "bérleti" díj felszámolása után. Helyesen járunk-e el, ha főszabály szerint adómentesen számlázzuk ki? (Nem választottuk az adókötelessé tételt.) Véleményünk szerint ez nem a klasszikus esetben felmerülő kereskedelmiszálláshely-nyújtás, így nem kell rá alkalmazni az áfatörvény 86. paragrafusának (2) bekezdésében foglalt kivételeket. Tisztelettel: Dobosné B. A.
Lakás bérbeadása esetén bérbeadóként a tételes költségelszámolást választottam, és értékcsökkenést is érvényesíteni kívánok. Az értékcsökkenésre vonatkozó szabályokat az szja-törvény 11. számú melléklete tartalmazza. Kérdésem, hogy az értékcsökkenés alapjául szolgáló beszerzési értékből el kell-e különítenem a telek értékét, figyelemmel a 11. számú melléklet 2. pontjának f) bekezdésére, mely alapján a telekre értékcsökkenés nem számolható el.? Tekintettel arra, hogy a lakás, amelyet bérbeadok, egy társasházi lakás – és értelemszerűen telek/telekrész is tartozik hozzá –, az adójogi szabályozás nem egyértelmű. Ha minden lakásbérbeadás esetén el kell különítenem a telek értékét, de az adásvételi szerződés nem tartalmazza azt, akkor milyen, az adóhatóság által elfogadott módszerrel kell ezt megtenni? Lehetséges-e az a szituáció, hogy amennyiben az eredeti adásvételi szerződés nem tartalmazza a telek (telekhányad) értékét külön, akkor jogosulttá válok a teljes beszerzési árra értékcsökkenést érvényesíteni, míg az esetben, ha az eredeti adásvételi szerződésben feltüntetésre került a telek értéke, akkor egy kedvezőtlenebb értékcsökkenés elszámolását diktálják a törvényi előírások? Válaszukat előre is köszönöm. Rozgonyi Ildikó
Tisztelt Szakértő! Bérbe kívánom adni a lakásomat, amelyet szüleimtől ajándékozási szerződéssel kaptam. Kérdésem, hogy amennyiben a bérbeadási tevékenység során tételes költségelszámolást választok, és értékcsökkenési leírást szeretnék elszámolni, mi minősül a lakás – értékcsökkenési leírás alapját képező – szerzési értékének? Az ajándékozási szerződésben feltüntetett érték? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bérbe kívánom adni a lakásomat, amely házassági vagyonközösség megosztásával került teljesen a tulajdonomba úgy, hogy a vagyonmegosztási szerződésben rögzített értéke figyelembevételével került megállapításra az általam szerzett többletvagyon, ami után a kivetett illetéket megfizettem. Kérdésem az, hogy az ingatlannak a vagyonmegosztási szerződésben rögzített értéke minősül-e szerzési értéknek a bérbadás során elszámolható értékcsökkenési leírás alapjaként? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem magánszemélyként havi 120 000 forintért lakást ad bérbe. A bérleti díjon felül a bérbeadó megkapja a közös költség összegét, valamint a közüzemi díjak ellenértékét is. Tételes költségelszámolást választott, így a lakás értékcsökkenését (18 000 000 forint x 0,02), valamint a közüzemi díjakat, a közös költséget és egyéb, a lakás javításával, valamint a lakás felszerelésével kapcsolatos költségeket is elszámolja. Megerősítést szeretnék kapni öntől, hogy a felsorolt költségek valóban elszámolhatók az szja, illetve az eho számításánál. Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély bérbe adja a lakását. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az évi 1 millió forintot, és eho fizetésére is kötelezett, a fizetendő eho összege figyelembe vehető-e költségként a 16 százalékos szja alapjának megállapításakor? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély több lakással rendelkezik, amiket bérbe szeretne adni. Jól gondolom, hogy mivel több lakás bérbeadásáról van szó, adószámos magánszemély nem lehet, hanem valamilyen vállalkozási formában kell a bérbeadási tevékenységet folytatni? Másik kérdésem, hogy ha a közüzemi számlákat nem íratják át a bérbevevők nevére (de a rezsiköltséget kifizetik a bérlők), akkor a bérbeadónál ez is bevételnek fog minősülni, és ki kell majd azt számláznia? Illetve mi a helyzet akkor, ha átíratják a közüzemi számlákat a bérbevevő nevére, és úgy fizeti be a számlákat? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként van egy lakásom, amit albérlőknek adok ki. A rezsit minden hónapban odaadják, amit a bérleti díjjal együtt leszámlázok, és a számlákat én fizetem ki a szolgáltatók felé. Ezt költségként elszámolom az év végi szja-bevallásban, így jövedelemként tulajdonképpen a bérleti díj marad meg, ami után adózok. Viszont a lakás bérbeadásán nem igazán keletkezik jövedelmem, mert a bérleti díjat teljes egészében befizetem a lakásra évekkel korábban felvett jelzálogkölcsönre, amit még a lakás megvásárlásához vettem igénybe. Eddig ezt nem csináltam, de az jutott eszembe, hogy a kölcsönre befizetett összegeket én elszámolhatom-e költségként a bevallásomban? Úgy gondolom, hogy ez végül is a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadás, de nem vagyok benne biztos, hogy ezt megtehetem-e. Előre is nagyon köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem Pécsett kiadja a lakását, mivel ő és a felesége is Budapesten dolgozik, ahol bérelnek egy lakást. A pécsi lakást bérleti szerződés alapján 43 000 Ft/hó díjért (a szerződésben ez úgy szerepel, hogy 37 000 Ft+16 % szja = 43 000 Ft) adják ki, ami mellett a közüzemi számlákat, a közös költséget a bérlő fizeti. A pesti bérelt lakás után pedig a bérleti díjon felül (50 000 Ft/ hó) üygfelem fizeti a közüzemi díjakat és a közös költséget. Ezek alapján az ügyfelemnek a bérbeadásból származó jövedelme után szja-fizetési kötelezettsége nincs. Jól értelmezem? Bérbeadásból származó bevétellel szemben csak a bérbevétel költsége állítható szembe, vagy a közüzemi költségeket is össze lehet számítani a bevétellel, illetve a költséggel? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy lakás bérbeadása esetén kell-e adóelőleget fizetni, ha igen, és nincs előző évi adat, mi alapján, és mikor? Természetes személynek hogyan kell bevallani, az év végi szja-bevallásban lehetséges ez? Köszönöm előre is, üdvözlettel: Andrea
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték