A munkavédelmi képviselő kötelező választásánál a foglalkoztatottak 20 fős létszámát hogyan kell értelmezni? Van olyan cég, ahol az átlagos létszám 20 fő alatt van, de egy rövid átmeneti időtartamban a tényleges foglalkoztatottak száma eléri azt, majd visszacsökken 20 fő alá. Válaszukat várva tisztelettel: Szauter Rozália
Tisztelt Szakértők! Egy vállalkozás 2017-ben kezd tanulókat foglalkoztatni. A beruházási kedvezményt szeretné az utolsó havi bevallásban majd érvényesíteni szakképzési hozzájárulás terhére. A jogszabály szerint a foglalkoztatottak létszáma határozza meg, hogy az alapnormatíva hány %-a érvényesíthető tanulónként. A tanulók átlagos létszámának meghatározására van a jogszabályban leírás, de arra vonatkozóan nincs, hogy a foglalkoztatottak létszámát hogyan határozzuk meg. Ez az éves statisztikai állományi létszám, ahol a havi 60 óránál kevesebbet foglalkoztatottak nem számítanak bele a létszámba, vagy minden, munkaviszonyban foglalkoztatott 1 fő, és ennek éves átlagát kell venni? Illetve egyáltalán átlagot kell venni, vagy a visszaigénylés pillanatában érvényes foglalkoztatotti létszámot óraszámtól függetlenül kell figyelni?
Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?
Tisztelt Szakértő! Egy cég statisztikai létszámadatai az év végi fordulónapon,12.31.én a következők: 2013-ban a cég 54 fővel középváll. 2014-ben 879 fő középváll. 2015-ben 1072 fő középváll. 2016-ban feltételezve az 1000 feletti létszámot, a cég kkv-s besorolása nagyvállalat lesz? Helyesen értelmezzük igy a kétéves szabályt? Köszönettel.
Július 8-a óta a korábbihoz képest több munkáltatónak kell számolnia a munkavédelmi képviselő intézményével. Amennyiben a munkavállalók létszáma legalább 20 fő, ennek ellenére a munkáltató nem szervezi meg a választást, vagy nem biztosítja a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, és egyébként a munkavédelemről szóló törvény szerint fennállnak a bírság kiszabásának feltételei, abban az esetben akár magasabb összegű munkavédelmi bírsággal is számolniuk kell.
Másként kell meghatározni az adóalapot, előnyösebbek lesznek a létszámfeltételek – egyebek közt ezeket tartalmazzák a Magyar Közlönyben tegnap kihirdetett adózási „saláta” törvény kisvállalati adózásra vonatkozó, 2017-től hatályos passzusai.
Tisztelt Szakértő! Innovációs járulék kérdésében szeretnénk segítséget kérni. 2012-ben alakult kft.-nek 100 százalékban külföldi vállalkozás a tulajdonosa. A kft-nek 2012-ben bevétele, létszáma nem volt. 2013-ban a bevétele 1014 millió forint, a létszám 3 fő. A külföldi tulajdonos adatai önmagában meghaladták az értékhatárt. Ezért 2014. évben adófizetésre kötelezettnek minősítettük a 2012-es adatok alapján, mert a vállalkozás adatait összevontan kell vizsgálni a külföldi vállalat adataival, és így meghaladta a meghatározott értékeket a vizsgált mutatók nagysága. Jól jártunk-e el, ha 2015. évben már csak a kft. saját adatait vettük figyelembe? 2015. 01. 01-én a 2013. évi beszámolóban szereplő adatai 3 fő statisztikai létszám, 1 milliárd forint árbevétel és 3,5 milliárd forint mérlegfőösszeg. Saját mutatói alapján nem éri el a innovációs adóra vonatkozó 50 fős létszámot és az árbevétel, mérlegfőösszeg keretösszegét. 2015. évben innovációs járulékra nem volt kötelezett. Köszönettel: Eco-Design Kft.
A kisvállalati adó (kiva) választásával – az NGM számításai szerint – az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint 80 százaléka jobban járna. A kormány adócsomagja a szabályozás jelentős egyszerűsítése mellett a jelenlegi kivásoknál jövőre további 1 milliárd forintot hagy – ha azt az Országgyűlés megszavazza, közölte a tárca.
Tisztelt Adószakértő! A vállalkozás besorolásánál figyelembe kell-e venni a munkaerő-kölcsönző cégtől kölcsönzött munkavállalói létszámot?
Ki lehet a családi gazdaságok tagja, kik vehetők számításba a bevételek és a kiadások felosztásánál? Tavaly januártól változott egy fontos szabály, amit már a 2015. évről szóló bevallásoknál is szem előtt kell tartani.
Megéri elmenni, de maradni is – vonható le a következtetés Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek a bürokráciacsökkentés kapcsán tervezett létszámcsökkentés és béremelési elképzelésekről az M1 tévének és a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozataiból.
Tisztelt Szakértő! Számomra sem a törvény szövegéből, sem a NAV honlapján nem találtam arra vonatkozóan választ, hogy hogyan is számoljuk ki a rehabilitációs hozzájárulás összegét. Konkrét példával mutatnám be a problémát: Egy kft. 3. negyedéves létszámai: 07. hó 27,3 fő, 08. hó 28 fő, 09. hó 28 fő. Augusztus 1-jétől 1 fő megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat napi 8 órában. Ez alapján az átlagos statisztikai létszáma: 27,8 fő. Kötelező foglalkoztatási szint: 1,4 fő. Eddig világos. És itt már meg is akadtam a folytatásban. Problémáim: 1,4 főt kerekítem-e 1 főre? A megváltozott munkaképességűt, mivel nem teljes negyedévben volt foglalkoztatva, arányosítom-e vagy 1 főnek tekintem? A kerekítés miatt nem keletkezik közteherfizetés, ugyanakkor, ha arányosítok és nem kerekítek, akkor igen. Köszönettel: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Cégünk szabad vállalkozási zónában működik, és a 2011. évi CLVI. törvény 462/E § szabad vállalkozási zóna járulékkedvezmény szabályai szerint foglalkoztatja a munkavállalókat. A törvény 462/E § (3) a) pontja szerint a részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy „a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap - Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti - átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább az előzőek szerinti (2+1 év) kedvezményezett időszakban nem csökkenti". Kérdésem, hogy pontosan mikori létszám minősül a megemelt létszámnak, amit tartanunk kell? Például: 2015. 05. hónapban a cég létszáma 7 fő volt, mindenki szabad vállalkozási zóna járulékkedvezménnyel került foglalkoztatásra. 2015. 06 hónapban felvettünk 3 embert szabad vállalkozási zóna kedvezménnyel (így az emelt létszám 10 fő lett). 2015. 10 hónapban felvettünk további két embert járulékkedvezmény nélkül (12 főre emelkedett a létszámunk). 2015 december hónapban felmondott 3 munkavállaló, akiket nem fogunk januárban pótolni (visszaesett 9 főre a létszám). A példa esetében minden érintett munkavállalónk elveszíti a szabad vállalkozási zóna járulékkedvezményt, vagy csak a 10.-ként felvett munkavállalónk, akinél már nem valósul meg az érkezésekor vállalt létszám tartása? Segítségét előre is köszönöm!
Tiszteletre méltó növekedésre volt képes tavaly a magyarországi vállalatok élcsapata, bár a mutatós adatok sokszor csupán felvásárlásoknak, összevonásoknak köszönhetők. A legjobban most is azok jártak, akik nem a hazai piacból próbáltak megélni – összegzi a Top 500 árbevételi rekordereket bemutató összeállításában a HVG hetilap.
Az alábbi adatokkal rendelkező társaság besorolásában kérném a segitségüket: Létszám: 52 fő, árbevétel 570 000 ezer forint, mérlegfőösszeg 610 000 ezer forint. Válaszukat köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték