Új kötelezettség január elsejétől a kriptoeszköz-szolgáltatóknál Cikk
A kriptoeszköz-szolgáltatók új kötelezettségeiről új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
A kriptoeszköz-szolgáltatók új kötelezettségeiről új tájékoztatót tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
Sokakat érintő finomítások szerepelnek az adócsomag személyi jövedelemadózással összefüggő, NGM által javasolt tervezetében. A javaslatok az egységes jogértelmezést és a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült problémák megoldását célozzák az anyák kedvezményénél, a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek veszteségeinek elszámolásánál, továbbá a banki csalásokkal összefüggő kártérítések adómentességénél.
A digitális világ fejlődése az utóbbi évtizedben olyan új eszközosztályokat teremtett, melyek alapjaiban kérdőjelezik meg a hagyományos számviteli kereteket. A kriptovaluták, tokenek és más blokklánc-alapú digitális eszközök megjelenése nemcsak a pénzügyi piacokra, hanem a vállalati beszámolókra is jelentős hatást gyakorolt. Magyarországon és nemzetközi szinten is egyre több vállalkozás vesz részt ebben a szegmensben, akár befektetőként, akár kereskedőként, vagy éppen saját token kibocsátásával.
Kihirdették a Hungary Helps Programról szóló törvény végrehajtási rendeletét, módosulnak a harmadik országbeli kékkártyás foglalkoztatottakra vonatkozó előírások, a kriptoeszközök tanácsadási, a fegyvertartási, a hulladékgazdálkodási és más szabályok – derül ki a szerda este megjelent 102. számú Magyar Közlönyből.
A több mint egymillió dollárnak megfelelő kriptovalutával rendelkezők száma egy év alatt csaknem megduplázódott, 95 százalékkal, 172 300-ra emelkedett – áll a svájci Henley & Partners tanácsadó cég Crypto Wealth Report 2024 tanulmányában.
A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni e piacon. Magyarországon immár kb. 200 ezer ügyfél rendelkezik vagy kereskedik kriptoeszközzel. A hazai engedélyezés és felügyelés biztonságosabbá teheti ezt a tevékenységet is.
A kriptopiaci szereplők – szolgáltatók, kereskedési platformok – által működtetett ökoszisztéma jelenleg még felügyelet, garanciális és kárviselési szabályok nélkül működik itthon. Alapvető fontosságú ezért, hogy a fogyasztók előzetesen tájékozódjanak arról: pontosan milyen kockázatai vannak az általuk igénybe veendő kriptoeszközöknek (például a Bitcoinnak), illetve kriptotőzsdéknek (például a Binance-nek). Az MNB eközben felkészül a kriptopiaci szereplők felügyelésére – olvasható a jegybank portálján.
A 2021 végén elfogadott és kihirdetett adóváltozások egyik legnagyobb újdonsága volt, hogy az szja rendszerében bevezették az ún. kriptoeszközökből származó jövedelmek adózását. A 2023. év drámai árfolyam-ingadozásai után az utóbbi időben jelentősen emelkedtek a legismertebb kriptoeszközök árfolyamai, így számos magyar magánszemély realizálhatott nyereséget, vagy akár komoly veszteséget is. A 2023. évi szja-bevallási határidőhöz közeledve a Grant Thornton Magyarország honlapján összefoglalta a kriptoeszközök magyarországi adózási szabályait.
Az Európai Unió az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett az adócsalás, adókijátszás, adókikerülés kezelésére; 2011-ben kihirdette, majd évről-évre több alkalommal módosította, bővítette a közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelvet. Az erőfeszítések ellenére azonban mindig jelennek meg újabb és újabb szabályozásra váró konstrukciók; egy ilyen terület az alternatív fizetési eszközök, például a kriptoeszközök megjelenése és villámgyors elterjedése.
Zöld lámpát kapott a kriptoeszközök piacának egységes európai uniós szabályozása. Az Európai Parlament többször is elhalasztotta az erről való szavazást év eleje óta, azonban a közelmúltban meggyőző többséggel elfogadta a rendelet szövegét, amelyet az Európai Tanács az elmúlt napokban egyhangúlag jóváhagyott. A legfontosabb tudnivalókat a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogászai foglalták össze sajtóközleményükben.
Néhány napja az olasz parlament elfogadta a 2023-as költségvetési törvényt, melynek részeként – hasonlóan a devizaértékesítésből származó tőkenyereségadóhoz – 26 százalékos kriptoadó bevezetéséről döntött – írja a The Cryptonomist.
Egy cég kriptovaluta-bányászásra alkalmas gépet vásárolt. Felmerült kérdésként, hogy a kibányászott kriptoeszközt milyen módon szükséges nyilvántartani, és a kriptoeszköznek milyen adó- és járulékfizetési vonzata van. Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől