Tisztelt Adózóna! Egy áfakörös egyéni vállalkozó egyéni vállalkozása mellett őstermelői tevékenységet is folytat. Őstermelésében is tételes elszámolásra lesz kötelezett. Kérdésem az lenne, hogy jogosult-e kompenzációs felár alkalmazására?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdálkodó 3 kft.-ben rendelkezik tulajdoni hányaddal. Kettőben 24 százalék, egyben 14 százalék. A családi gazdálkodó egyik gazdasági társaságban sem éri el a többségi tulajdont, viszont mind a három vállalkozásnak azonosak a magánszemély tulajdonosai, és mind a háromban ugyanaz a személy a többségi tulajdonos, a cégeknek nincsenenk tulajdoni részük egymásban. Az lenne a kérdésem, hogy a fenti esetben a jogosult-e a családi gazdálkodó kompenzációs felárra, ha a további feltételeknek megfelel?
Tisztelt Adózóna! Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy van egy mentes egyéni vállalkozó, aki a férjével közös őstermelést folytat. A hölgy, aki az egyéni vállalkozó, csak tagja a közös őstermelésnek. Az őstermelői igazolványuk eddig úgy volt, hogy jogosultak a kompenzációs felárra, de ha a hölgy, aki egyéni vállalkozó, ő ezután is igénybe veheti a férj által az őstermelésben. Ugye az egyéni vállalkozó áfamentes adószámú, az őstermelés is, csak kérdés, hogy akkor a kompenzációs felárra való jogosultságot elveszítik? Köszönöm előre is segítő válaszát. N. Tünde
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a kizárólag 2007. évi CXXVII. tv. 7 melléklet I. szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó áfa tekintetében választhatja-e a 2007. évi CXXVII. 197-204. § alapján az alanyi mentesség mellett a kompenzációs felár alkalmazását akkor, ha egyidejűleg egy kft.-ben 20%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik, és ő az egyik ügyvezető; a kft. a család tulajdona (két szülő, három testvér mindegyik 20-20%-os tulajdoni hányaddal). Azaz a konkrét kérdés, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozó kompenzációs felár jogosultságához a családi kft.-ben a 2004. évi XXXIV. törvény alapján a közeli hozzátartozók tulajdoni hányadait össze kell-e számítani?
Tisztelt Adószakértő! Adott egy általános áfa lany mezőgazdasági termelő, aki csak és kizárólag a feleségével tud családi gazdaságot alapítani. A feleségének van egy alanyi adómentes rendezvényszervező cége. Bevétel, kiadás mindkettőnek külön-külön saját szabályaiknak megfelelően van 2019-es adóévben. 2019. év végén szükséges a családi gazdaság megalapítása. Hogyan történik a 2019-es adóév személyi jövedelemadó bevallása? Az adóhivatal utólag nyilatkoztatja mindkettőt, milyen adózási módot választanak a 2019-es adóévre, ez történik mondjuk decemberben. Addigra mindenki a saját szabályai szerint állította ki a számlákat. Hogyan nyilatkoznak ez esetben? A feleség mikor veszíti el alanyi adómentes státuszát? A családi gazdaságban továbbra is elegendő, ha a bevétel a férj nevén van, általános áfaalanyként? Kompenzációs felár megtérítésére nem tart igényt. A feleségnek lesz egy őstermelői lapja és lesz egy egyéni vállalkozós lapja az szja bevallásban? Megvalósítható-e ez így ebben a formában? A családi gazdaságra mindenképp szükség lenne, más lehetőség nincs. Köszönöm szépen megtisztelő válaszát! Csóti Anikó
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni felvásárlási jegyen történő értékesítéssel kapcsolatban. Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet folytat, és kompenzációs felár megtéríttetésére tart igényt, mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentességet választott. A kérdésem arra vonatkozik, hogy a felvásárlási jegyet kiállító kft.-nek a felvásárlási jegyen történő beszerzést a 1908-as bevallásban kell-e jelenteni, és ha igen, akkor melyik sorban? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Andrea
Tisztelt Szakértő! 1.) Kaptam egy nyugtaösszesítőt arról, hogy az egyéni vállalkozó, akinek tehenei vannak, lefeji a tejet és eladja azt magánszemélyeknek, s nyugtát ad róla. Jól gondolom, hogy 5 százalék az áfatartalom? 2.) Kaptam egy készpénzes számlát bálás szénaértékesítésről, vtsz: 12149090. Ezen a számlán 12 százalékos kulcsot írt. Gondolom, kompenzációs felárra gondolt a számlában. Ön szerint ez helyes így, mert az áfabevallásban nem tudom, hova kell beállítanom a 12 százalékos fizetendő adót. A törzsadatban az áfát az általános szabályok szerint állapítja meg az egyéni vállalkozó. Köszönöm!
Édesapám – aki őstermelő volt, és egy bt. beltagja is – halála miatt át kell gondolnunk, hogyan "működjünk" tovább, ezért a következő kérdéseink lennének: – Családi gazdaság tagjai vagyunk, a kompenzációs felárat igénybe kívánjuk venni. A családi gazdaság tagjai: férj, feleség, két gyermek. A feleség más vállalkozásba hogyan szállhat be úgy, hogy még a kompenzációs felárat is igénybe tudja venni? Bt.-kültagként milyen részesedési aránnyal léphet be, főállású alkalmazotti státusz mellett? – Nyugdíjas bt.-ben beltag, valamint mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is végez. Igénybe veheti-e a kompenzációs felárat, illetve hány százalékos részesedés mellett maradhat még őstermelő, ha van ilyen megkötés? – A férj a családi gazdaság vezetője, amennyiben maximálva van a részesedési hányad a kompenzációs felár miatt, akkor megoldás lehetne, hogy a férj is belépjen a vállalkozásba? Köszönettel: d
Kérem segítségüket az áfatörvény 200. § (1) a) pontjának értelmezésében példán keresztül. 1. Egyéni vállalkozó állattenyésztéssel foglalkozik, az áfafizetést az általános szabályok szerint állapítja meg (-2-) , terményt vásárol etetésre (-1- adószámú) kompenzációs felárra jogosult őstermelőtől. Felvásárlási jegyen megvásárolhatja a terményt, a felszámított kompenzációs felárat visszaigényelheti? Ha nem, hogyan kell bizonylatolni a gazdasági eseményt?
Üdvözlöm! Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (katás adózó) az alábbi feltételekkel adózik: – az áfatörvény XIV. fejezete alapján mezőgazdasági tevékenységnek minősülő tevékenységet folytat és a kompenzációs felár megtéríttetésére tart igényt, – mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentességet választ. Helyesen jár-e el az adózó, ha értékesítéseivel kapcsolatban felvásárlási jegy alapján számolja el a bevételét? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt szakértő! Katás egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet folytat, 0162 állattenyésztési szolgáltatást végez. Mezőgazdasági kompenzációs rendszer mellett alanyi adómentességet választott, akkor a felvásárlótól kap felvásárlási jegyet kompenzációs felárral növelten, vagy ő fog kiállítani alanyi mentes számlát, mely nem tartalmazza a kompenzációs felárat? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni! A napokban feltett két kérdésemet ötvözve: áfakörös őstermelő családi gazdaság tagja lesz. A tárgyi eszközeit térítés nélkül átadja a családi gazdaságnak, aki alanyi mentességet választott kompenzációs felár mellett. Ilyen esetben az őstermelő által a tárgyi eszközök után korábban levont áfát vissza kell-e fizetni arányosan a figyelési időszak szerint? Az őstermelő 2019-es évre kilépne az áfakörből, alanyi mentességet választ kompenzációs felár mellett.
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni: áfakörös őstermelő 2019. január 1-jével ki szeretne lépni az áfakörből. Kompenzációs felár megtérítése mellett alanyi adómentességet szeretne választani. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben a meglévő tárgyi eszközökkel mi a teendő? Az áfát levonásba helyeztük. Ebben az esetben is alkalmazni kell a 60 hónapos figyelési időszakot, és vissza kell fizetni a levont áfát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jelenleg áfás családi gazdaság 2019. január elsejétől alanyi adómentesség választását tervezi. 2007. évben alakult – áfásként –, a kompenzációs felárról lemondtak. Ezen időszak alatt több tárgyi eszközt szereztek be. Az áfatörvény 135. paragrafusa alapján utólagos kiigazítást kell végezni. Példa: traktorvásárlás 2015. 06. hóban, az áfája 1,5 millió forint, az eltelt hónapok száma 2018.12.31-ig 42 hónap, így összesen 450 ezer forint áfát kell visszafizetnie?! Ezt a kiigazítást évenként kell elvégezni? Először 2019 decemberében, ahol 300 ezer forint áfát kell befizetnie? Majd 2020 decemberében 150 ezer forintot? Az áfatörvény 135. §-a 10 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget ír. Ez az összeg eszközönként és évenként értendő? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-ben 5 tulajdonos van, mindegyikük 20%-os tulajdoni hányaddal, egyikük 2018 májusában elhunyt. A bt. két tagja (az elhunyt szülei) őstermelőként kompenzációs felárra volt jogosult, mivel egyikük tulajdoni hányada sem érte el eddig a 25%-ot. Az elhunyt után hagyatéki tárgyalás még nem volt, addig a bt. tulajdonviszonyait rendezni nem tudják. Az elhunyt tulajdoni hányadát olyan tag (testvér) örökölné, aki nem őstermelő, így a két őstermelő tag (szülők) tulajdoni hányada ezután sem érné el a 25%-ot. Kérdésem az lenne, hogy a haláleset és a jogerős hagyatéki végzés közötti időben a két őstermelő tag jogosult-e kompenzációs felárra? Ilyen esetben azt vélelmezik, hogy a többi tag az általános öröklési rend szerint örököl (szülők is), így vélelmezik, hogy a tulajdoni hányaduk eléri a 25%-ot, így kompenzációs felárra nem jogosultak ezen időszak alatt, vagy elég, ha készítenek egy nyilatkozatot, hogy az elhunyt tulajdoni hányadát egyezség útján nem ők öröklik, hanem az elhunyt testvére? Köszönöm válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték