Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság vezetője kompenzációs felárra jogosult egyéni vállalkozó, csak a mezőgazdaságból, a családi gazdaságból származik jövedelme. Az szja-bevallásban a 12-es lapokon vallhatja be a jövedelmét? Elszámolhatja a 40 százalék költségátalányt? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott egy 2009 óta mezőgazdasági őstermelő, aki áfa tekintetében alanyi adómentességet választott (nem jogosult kompenzációs felárra). Egy héttel ezelőtt a fiával – aki ezt megelőzően nem volt őstermelő – családi gazdaságot alapítottak, ahol a családi gazdaság vezetője a fiú lett. Tekintettel arra, hogy a családi gazdaság nem vezető tagja (az apa) nem minősül áfaalanynak, választhatja-e a fiú a kompenzációs felár alkalmazását (alanyi mentesség mellett), vagy mivel az apának már van áfastátusza, csak azzal azonos adózási módot választhat? Válaszukat előre is köszönöm.
Kompenzációs felárra jogosult családi gazdaság tagja (nem vezetője, csak tag, aki értékesítést nem végez) kft.-ben szeretne 50 százalékos tulajdoni résesedést szerezni. Kérdésem: a családi gazdaság vezetőjének, aki értékesítést végez, be kell-e lépnie áfakörbe, mivel az egyik tag 25 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel fog rendelkezni egy gazdasági társaságban.
Tisztelt Szakértők! Az őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági egyéni vállalkozók amennyiben a használatukban lévő termőföldet eladják esetleg elcserélik, akkor az adóalapba beszámító bevételként kell kezelni akkor, ha kizárólagosan a tevékenységhez használt tárgyi eszköz. Első kérdésem az volna, hogy mikor kizárólagosan használt tárgyi eszköz? Sok esetben azzal nem találkoznak a könyvelők amikor a földet megveszik vagy egyéb más módon (például öröklik) a fentebb említett személyek. Így adott esetben ez nem is kerül a könyvekbe. Sok esetben nagyon régen került a birtokukba még akkor, amikor őstermelés nem is létezett, ezért a bekerülési érték ritkán meghatározható dokumentum híján. Eladáskor emiatt a bevétellel szemben nincs vagy elhanyagolható a költség. Így könnyen átlépik az értékhatárokat ami miatt szja- és eho-kötelezettségük keletkezik. Lesz-e ebben változás? A másik kérdésem, hogy ebben az esetben elégséges-e az adásvételi szerződés? A vállalkozók, őstermelők is áfaalanyok, ezért számlakötelezettségük is felmerülhet, mivel egy tárgyi eszközét értékesít vagy jelen esetben elég az adásvételi szerződés, esetleg csere-szerződés? Ha még is számlát kell kiállítani, akkor a számlán úgy gondolom nem kell áfát feltüntetni, mert nem tették az ingatlanértékesítést adókötelessé. Amennyiben alanyi mentes vagy kompenzációs felár mellett alanyi mentes jogállású, akkor beleszámolódik a 8 milliós értékhatárba ennek a tárgyi eszköznek az értékesítése? Kell-e emiatt áfabevallást benyújtaniuk?
Tisztelt Szakértő! Egy társaságban 25 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező személy szeretne családi gazdaság tagja is lenni. A családi gazdaság kompenzációs felárat érvényesít. A belépő tag a gazdaságban nem fog értékesíteni, azt csak a gazdaság vezetője teszi. Kérdésem, hogy a gazdaság elveszíti-e a kompenzációs felár érvényesítési jogát? Vagy továbbra is önálló vállalkozás marad a családi gazdaság, hiszen a belépő személy nem fog értékesíteni, így esetében az önálló vállalkozást nem kell vizsgálni. (A belépő magánszemély alanyi mentes egyéni vállalkozó is.) Köszönöm a választ.
Mi a helyzet abban az esetben, ha egy őstermelő őstermelői igazolványát érvényesítette a falugazdásznál, a betétlapot is megkapta, de elkerülte a figyelmét, hogy kellett volna adószámot igényelnie, ettől függetlenül érvényes igazolvánnyal és betétlappal rendelkezik. Más biztosítási jogviszonya nincs. Tevékenységet folytatott. Főállású őstermelőnek minősül? Leadhatja a termékét adószám nélkül? Információim szerint ebben az esetben nem jogosult kompenzációs felárra. Ezzel gond még nincs, de leadhatja-e a terméket alanyi mentes minőségében, és őstermelőként fogja-e leadózni?
Tisztelt Szakértő! Édesapám őstermelői tevékenységet végzett. Éves árbevétele nem haladta meg a 8 millió forintot. Értékesítéskor 12 százalékos kompenzációs felárra volt jogosult. Sajnos 2017.08.05-én elhunyt. Ezt a tevékenységét én fogom a továbbiakban végezni. A hagyatéki eljárás folyamatban van. Én nem főállásban mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozom. Az áfakörbe tartozom (nem vagyok jogosult kompenzációs felárra). Édesapám halála előtt csak az őszi árpát tudta értékesíteni. (Összes 2017. évi bevétele 393 eFt + 213 eFt területalapú támogatás.) A betakarítást, a termények értékesítését és a földek művelését én végzem. Mit kell tennem, mi a teendőm a NAV felé? Mikor, milyen kötelezettségem van? Apukám után maradtak ki nem egyenlített számlatartozások is, melyek fizetési határideje: 2017.11.30. A számlák az ő nevére szólnak. Az értékesítés bevételéből ezeket a szállítói kötelezettségeket ki fogom fizetni. Kérdésem, hogy ezeket a számlákat én, mint áfakörös, hogyan tudom költségként elszámolni? Jogosult leszek ezen tételek áfájának visszatérítésére? Válaszát előre is köszönöm! Szalai Mihály
Tisztelt Cím! Őstermelő év közben kezd, kérdésem az szja-val, illetve a kompenzációs felárral kapcsolatos. A 8 millió forint bevételi értékhatárt kell-e arányosítani? Mivel 3 hónap van az évből hátra, vagy nem kell számolni arányos árbevételt? Kompenzációs felárnál kell-e arányosítani, vagy csak az alanyi mentes határnál kell? Válaszukat előre is megköszönve: Tisztelettel: Himerné
Tisztelt Szakértő! Van egy családi gazdaság, ahol a férj a családi gazdálkodó, ő a vezető. A családi gazdaság tagjai pedig a felesége és a gyermeke, aki a családi gazdaságon belül főállású őstermelőként vesz részt a munkában, így a gyermek után ennek megfelelően történik a járulék megfizetése. A családi gazdaság vezetője őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, és áfa tekintetében – a különleges jogállásnak megfelelő alanyi adómentesség mellett – a mezőgazdasági tevékenységre kompenzációs felár alkalmazását választotta. Mint tudjuk, a családi gazdaság tagjaira egyforma adózási forma választása kötelező, ugyanakkor csak a vezető nevén történik minden értékesítés. A tagok nevére sem költségszámlát, sem bevételi, értékesítési számlát nem állítanak ki. Így a kompenzációs felár választhatósági feltételeinek fennállását, meglétét elég csak a családi gazdaság vezetője esetében ellenőrizni, vagy mindhárom személy esetében ezt külön-külön vizsgálni kell. Ez azt jelenti, hogy a férjnél mint vezetőnél és a tagoknál egyenként is teljesülnie kell a jogszabályban meghatározott feltételeknek, vagy elég csak az értékesítést is végző vezető esetében ezek meglétét vizsgálni? Várom válaszukat köszönettel: Törökné
Tisztelt Szakértő! köszönöm a válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_22_Ostermelo__kompenzacios_felar_daj Kérdésem az lenne, hogy ha jól értettem, a kompenzációs felár csak az áfastátuszt befolyásolja? Mik a feltételei a kompenzációs felár választásának? Kell-e áfabevallást beadni? Felvásárlási jegy a bizonylatolási kötelezettség? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Nagyon köszönöm az alábbi kérdésre adott pontos válaszát: http://adozona.hu/kerdesek/2017_9_21_Ostermelo_oew#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Ennek kapcsán lenne még egy kérdésem: milyen adózási módot választhat az őstermelő pontosan, és melyiknél mi szerint adózik? Említette a kompenzációs felárat, ebben az esetben hogyan kell adózni, vagy ez csak az áfastátuszt határozza meg? Adózásra, ha jól olvastam, átalányadózás lehet, vagy 10 százalékos költséghányaddal; ez összefügg a kompenzációs felárral? Nagyon köszönöm a válaszát! Most kívánjuk kiváltani az őstermelői igazolványt, és még nem értünk mindent pontosan!
Van egy egyéni vállalkozóm, aki éttermet üzemeltet, és most őstermelői igazolványt váltott ki. Nekem ilyenem még nem volt. Egyszerűen nem tudom, mit kell tennem. Ráadásul még áfaalany. Most már mindent kiolvastam, de nem lettem sokkal okosabb. A kompenzációs felár jár-e neki, mivel a vállalkozás jövedelme biztos nagyobb lesz, mint az őstermelői? Köszönöm előre is. Üdvözlöm.
Munkaviszony melletti családi gazdálkodó őstermelő 2017. évi mezőgazdasági árbevétele meghaladta a fejenkénti 8 millió Ft-ot. Hogyan adózzon 2017-ben? Választhatja-e az egyéni vállalkozói átalányadózást (Szja tv. 50. §)? Kell-e ehhez vállalkozói igazolványt váltania minden tagnak, vagy elég a családfőnek? Igényt tarthat-e a kompenzációs felár érvényesítésére vagy számlát kell kiállítania az értékesítésről?
Őstermelő/kistermelő az általa megtermelt, előállított élelmiszert, nevezetesen: saját állatállományból származó, feldolgozott hús-, füstölt áru (kolbász, szalámi, szalonna, májas stb.) értékesítése során élhet-e a különleges jogállásával, azaz jogosult-e kompenzációs felár alkalmazására? Az Áfa törvény 7. melléklete taxative ezt nem tartalmazza. Az értékesítés feltételeit az 52 /2010. (IV. 30.) FVM rendelet szabályozza, jól körül írva, ám a kompenzációs felár lehetőségéről nem találtam leiratot.
Őstermelő kompenzációs felárat alkalmaz, emellett katás egyéni vállalkozóként alanyi áfamentes fizető-vendéglátó tevékenységet végez. Magánszemélyként lakást ad bérbe. Áfa szempontjából az alanyi értékhatárba mindhárom tevékenység beszámít? Alanyi mentes értékhatár változik-e, ha a vállalkozási tevékenység szünetel pár hónapra, kell-e valamit arányosítani?
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték