Ügyfelem kiva szerint adózik. Év közben átutalt 12 millió forint kivát, és ebből 4 millió forintot átvezettetett másik adónemre. Az adóbevallás adóalap-növelő tétele 8 millió vagy 12 millió forint? Köszönöm, ha válaszolnak: CsK
Tisztelt Szakértő! Az én fejemben a kiva nem teljesen tiszta. Kiva adóalanyiság alatt vásároltunk egy ingatlant 11 500 e forintért, most eladnánk körülbelül 17 500 e forintért. Mikor és mennyit kellene utána adózni? Az esetleges adót mivel lehetne csökkenteni? Köszönöm a válaszát!
Az adóalapot nullára vittük, de még van maradvány a negatív pénzforgalmi eredményből és a beruházás összegéből. Kérdés, hogy a maradványokat tovább lehet-e vinni, és azokat a későbbi év(ek)ben felhasználni?
Tisztelt Szakértő! Egészségügyi tevékenységet folytató vállalkozás a kivatörvény hatálya alá tartozik. Ügyvezetője társas vállalkozói jogviszonyban van, csak az ügyvezetés ellátásával foglalkozik. Az egészségügyi tevékenységet megfelelő szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak látják el. Kérdés: a társas vállalkozó esetén a kiva alapja mennyi lesz, a minimálbér vagy a garantált minimálbér 112,5 százaléka? Köszönettel.
Tisztelt Szolnoki Béla! 2016. 04. 03-án válaszában az adómentes lakáshitel-törlesztést végleges pénzeszközátadásnak minősítette és nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. A 2012. évi CXLVII. törvény III. fejezet 15. §-a szerint 15. § A III. Fejezetet az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Az Szt. előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény szerint az adómentes lakáshitel-törlesztési támogatás a személyi jellegű ráfordítások közé tartozik, de nem tartozik bele a 20. § (3) szerinti Tbj. szerinti adóalapba. Miért minősül végleges pénzeszközátadásnak a lakáshitel-törlesztési támogatás? Ezen az elven a cafetéria keretében adott összegek (étkezési utalvány, SZÉP-kártya plusz az ezekhez kapcsoló megfizetendő adók) is módosítja a pénzforgalmi szemléletű eredményt? Esetleg a kötelező bérlettérítés a munkavállalók részére és a munkába járás költségtérítése is végleges pénzeszközátadás? (Ezek a tételek a számviteli törvény szerint személyi jellegű ráfordítások.) Kérem, segítsem megértelmeznem, hogy a fenti tételek miért tartoznak a végleges pénzeszközátadásba, és miért nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Itkor Ildikó
Tisztelt Szakértő! Kivások iparűzési adóalapjának meghatározásával kapcsolatban lenne kérdésem. A Htv. 39/B § (2) bekezdésében azt írja, hogy a kisvállalati adó alapjának 20 százalékkal növelt összegében kell (lehet) meghatározni az adóalapot. Találtam egy olyan értelmezést, hogy ez a pénzforgalmi eredményt és a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelmet jelenti. A kérdésem az lenne, hogy amikor a kivabevallásban levezetem az adóalapot, ott még az előző évi veszteség (illetve beruházás) is csökkenti az adóalapot, akkor az iparűzési adóalapnál azt az adóalapot kell figyelembe venni, ami ténylegesen a kisvállalati adó alapja (előző évi veszteséggel is csökkentett)? (15KIVA-02 lap 12 sor alapja?)
Tisztelt Szakértő! Egy, kivát választó társaság adómentes hiteltörlesztési támogatást szeretne adni munkavállalójának, a támogatás megfelel az adómentességi feltételek. Kérdésem, hogy az adómentes hiteltörlesztési támogatás összegével korrigálni kell-e a pénzforgalmi szemléletű adóalapot? Köszönettel.
Tisztelt Cím ! Kivás társaság 2014. évben vevő számla után nem fizette meg a kivát, mivel nem folyt be pénzügyileg a bevétel, csak számvitelben szerepeltettük az árbevételek között, mind ez mellett a nyitott vevők között is szerepelt ez a tétel 2014-ben. 2015-ben befolyt az összeg a társaság bankszámlájára. Kérdésünk 2015-re vonatkozóan: 2015-ben beérkezett a bankba ez a korábbi nyitott vevő, ezért ezzel csökkentem kell a kivaalapot? Minden más, az előző évi kifizetett szállító összegével növelem a kivaalapot? Nem kellene egy ellen korrekciójának is lennie? Így lehet olyan árbevétel, amely után nem fizet a cég kivát, illetve lehet olyan költség, amely kifizetése sosem csökkenti a kiva alapját? A fenti kérdésemet, hogyan kell értelmezni a 20. § (13) bekezdése alapján, miszerint: A (2) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni köszönettel Pálkerti Norbert
Tisztelt Szakértő! Társasági adó veszteség kivaalanyiság előtt 5 millió forint. 2 évig kiva szerint adózott. Felhasználta a megengedett 2/10-ed részt, vagyis 1 millió forintot. Kérdésem, hogy a kivaalanyiság megszűnése utáni társaságiadó-időszakokra a még megmaradt 4 milliós – korábban társasági adóban keletkezett – veszteség felhasználható-e?
A teendőknél csak az adója lehet több, ha valamilyen ok miatt kikerül a kiva hatálya alól, a módosító tételek ugyanis nagymértékben eltéríthetik a pénzforgalmi eredményt. Összefoglaljuk a veszélyeket, teendőket, határidőket.
Számviteli feladatokat és adózási következményeket is von maga után, ha a vállalkozás év közben kerül ki a kisvállalati adó (kiva) hatálya alól. Cikkünkben bemutatjuk az adóalanyiság megszűnésének lehetséges okait, valamint számba vesszük az adóbevallási, számviteli teendőket.
Tisztelt Szakértő ! A kivaalap meghatározásánál korrekciós tényezőnek számít-e a pótbefizetés mint tőkebevonás, illetve tőkekivonás a visszafizetéskor? Könyvviteli nyilvántartása is hasonló, tőketartalék címén kell kimutatni. Ebben kérek megerősítést.
Tisztelt Szakértő! Egy cég támogatásból telephelyet vásárolt. A támogatás intenzitása 40 százalék. A passzív időbeli elhatárolás szerinti bevételt az értékcsökkenés és a támogatási intenzitás figyelembe vételével oldja fel. 2015 augusztus 1-jétől belép a KIVA-ba. Kérem mutassa be, hogy milyen hatása van ennek a bevételnek a pénzforgalmi szemléletű eredményre. Válaszát köszönöm.
Miként kell értelmezni a kiva korrekciójára a 2015. január 1-jétől hatályos pontosításokat? Erről adott ki közleményt az NGM és a NAV.
Tisztelt Szakértő! Kivás cég esetén, ha a társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, csak járulékot fizet maga után, bele kell-e kalkulálni a járulék alapját a kiva-bevallás személyi jellegű kifizetések sorába? Ha nem, akkor tényleg meg kell fizetni utána a szociális hozzájárulást, illetve szakképzési hozzájárulást? A 08-as bevallás nem fogja hibaként kezelni, mivel kivás cégről van szó? Köszönöm a válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték