Tisztelt Szakértő! Alábbi kérdésben kérjük szíves állásfoglalását. Van egy kivás cég, amely a 2019. évi befizetései után 2020-ban visszatérítést kapott. Kérdésem, hogy a kapott visszatérítést 2019-ben kell elszámolni, vagy 2020-ban, amikor a pénzügyi teljesítés történt? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az alábbi: egy kiva hatálya alá tartozó kft. egy másik kft.-ben kíván 100 százalékos tulajdont szerezni, ahol a létszám 60 fő. A kettő kft együttes létszáma sem haladja meg a 100 főt. A másik kft. a társasági adó hatály alá tartozik. Az üzletrész jelenleg 100 százalékban magánszemély tulajdona, nem tartozik a kapcsolt vállalkozások kategóriájába. Kérdésem, hogy a tulajdonszerzés mennyiben befolyásolja a kivás alanyiságot, és átalakulásnak kell-e tekinteni, vagy a tőkeműveletek vonatkozásában van-e kiva vonzata? Tisztelettel irodavezető
Tisztelt Szakértő! Egy kivás kft.-ből (A) kiválik egy másik (B) kft. A cégbíróság a változás időpontjaként 2019. 12. 31-ét jelöli meg. A kiva tv. 19. § 5. d) pontja szerint az (A) kft.-nek megszűnik a kivaalanyisága a kiválást megelőző nappal. A kérdésem, hogy milyen társaságiadóelőleg-bevallásokat kell benyújtaniuk a cégeknek 30 napon belül? Az (A) cég 1943TAO-t? A (B) cég a 20251-es nyomtatványt? Vagy mindkettőjüknek a 20251-es nyomtatványt kell benyújtaniuk? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy cég szerződéséből adódóan elkülönített, idegen pénztárat is kezel, tehát csak átmegy rajta az összeg, és nem kezelheti sajátjaként az abban lévő pénzállományt. kivásként az ebben a kasszában lévő pénzt figyelembe kell venni a pénztár év végi egyenlegének vizsgálatánál (mentesített érték)?
Egy 2012-ben alakult – akkor még társasági adóalany kft. – 2012. évi eredménye 873 355 forint veszteség volt. A társaság 2013-ban bejelentkezett a kiva hatálya alá. A társaság 2019-ben cég végelszámolással történő megszüntetése mellett döntött. A végelszámolás kezdő időpontja 2020. január 1. A társaságnak 2013–2018 közötti időszakban 1 111 e forint pozitív eredménytartaléka keletkezett. A 2019.12.31-es fordulónappal elkészített beszámolójában 457 e forint veszteség került kimutatásra. A kft.-nek így összességében társasági adós időszakából 873 e forint negatív eredménytartaléka van, a kivás időszakból pedig 654 eFt (1111 e forint – 457 e forint) pozítív eredménytartaléka keletkezett. Osztalékot nem tud fizetni mivel két időszak eredménytartaléka összességében negatív. Kérdés: kell-e a kiva alpját növelni a 654 e forint kivás időszak pozítív eredménytartalékával? Ha igen felmerül-e ezen összeg után szja, illetve szochofizetési kötelezettség? Köszönettel: Lovász János
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni az alábbi ügyben: adott egy munkavállaló, aki egy kiva szerint adózó cégnél dolgozik. (Tehát a cég a munkabére után nem szochót, hanem kivát fizet). A munkavállalónak lesz ellenőrzött tőzsdei ügyletekből bevétele. Ez után 15 százalék szja-t és az új szabályok szerint szochót kellene fizetnie. Ebben az esetben a szochót a teljes minimálbér kétszereséig meg kell, hogy fizesse (mivel nem volt szochofizetés)? Vagy, mivel a kiva a szochót is kiváltja, valahogy másképp kellene számolni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kivás cég egyszerűsített végelszámolását bejelentettük január elején. Készítjük a 2019.12.31-ei, tevékenységet lezáró beszámolót. A kiva alatti (2019.12.31-ig) eredménytartalék: +2000 eFt. Osztalékot a kft. nem kapott, 90 eFt a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. A 2019-es év -1500 eFt adózott eredménnyel zár. 1. 1910 eFt lekötött tartalékot kell kimutatnunk a 19.12.31-ei tevékenységet lezáró beszámolóban? 2. Amennyiben 150 napon belül sikerül a végelszámolást lezárni, akkor az 1910 eFt-os lekötött tartalékot, mint fel nem használt fejlesztési tartalékot kell 9 százalékkal leadózni? 3. A kekötött tartalék ilyenkor feloldásra kerül, és visszamegy az eredménytartalékba? Azaz már összeadódik az összes eredmény, és akár mínusz is lehet? 4. A 2019. év mínusz 1500 eFt-os eredménye majd a vagyon tagok felé történő kiadásánál fog mutatkozni, és csökkenteni fogja annak szja- és szochoalapját? Köszönöm szépen a válaszát! Tisztelettel: Hné Zsuzsi
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó osztalékot szeretne kivenni. Előbb osztalékelőleget lehet, s csak a mérleg elfogadásakor lehet osztalékot fizetni? Vagy akár év közbe is többször? Vagy inkább sokkal célszerűbb osztalékelőleget felvenni, s majd májusban véglegesíteni osztalékká? S a szochót a cég is kifizetheti a magánszemély helyett a 08 bevallásban és annyival kevesebbet kap majd a magánszemély? Kivás cég esetén a kivás időszak előtti eredményből venne ki osztalékot, akkor nem kell kiva adót fizetni, s nem lesz ezáltal a kiva adó alapba se?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnék arról, hogy ha egy egyszemélyes kivás kft.-ben nincs bérköltség, mert a tulajdonos-ügyvezetőnek van máshol 36 órát elérő bejelentett munkaviszonya, valamint nem fordulnak elő a kivatörvényben meghatározott adóalapmódosító tételek sem, osztalékkifizetés sem történik az adott évre vonatkozóan, akkor 0 Ft lesz a fizetendő kisvállalati adó? Válaszát előre is köszönöm!
Az áttéréskor az évet úgy kell lezárni, mintha jogutód nélkül szűnne meg. Akkor mi lesz a társaság vagyonával, fel kell osztani? Vagy csak az év zárását 71-eseken kell beadni, és minden záró tétel nyitó lesz a kivás cégben? Köszönöm! Benkéné
Tisztelt Szakértő! Az eddigi években annak kellett iparűzésiadó-előleget feltölteni, akinek társasági adóban is keletkezett ilyen kötelezettsége. Ebből következőleg – mivel egy kivaalany nem társaságiadó-alany – nem vonatkozott rá feltöltési kötelezettség. A 2019.júliusi törvénymódosításnak köszönhetően a társaságiadóelőleg-feltöltési kötelezettség megszűnt, az iparűzési adóé viszont nem. A kérdésem, hogy most már a kivaalanyoknak is keletkezik-e iparűzésiadó-feltöltési kötelezettsége? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kivaalany kft. új személygépkocsit lízingel nyílt végű pénzügyi lízingszerződéssel. A kft. a személygépkocsira megfizeti a cégautóadót, a személygépkocsit nem kizárólag üzleti célra fogja használni, útnyilvántartást nem kíván vezetni. A lízingbeadó bank a kezdő részletről kiállította az áfás számlát (amely a teljes ár összegének a 30%-a), illetve a havonta fizetendő lízingdíjakról készülő bizonylatban is szerepel áfatartalom. Az lízingszerződésben a szerződés céljaként az alábbi szerepel: a nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének lejártával a szerződésben meghatározott maradványértéken lehetősége lesz lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére, vagy a tulajdonjog megszerzésére 3. személy megjelölésére, illetve a tulajdonjog megszerzése nélküli visszaszolgáltatásra, amely maradványérték a teljes bruttó ár 20%-a. A maradványértékről is majd áfás bizonylat készül, a futamidő végén. Kérdésem: 1.) Kivás adóalany kft. a kezdő lízingdíjat, illetve a havi lízingdíjakat, valamint a megmaradt maradványértéket (ha megszerzi a tulajdonjogot) hogyan számolja el a könyvelésében, hogyan történik a gazdasági esemény kontírozása? 2.) A kft. jogosult lesz-e az áfát tartalmazó bizonylatok alapján az előzetesen felszámított áfa levonására a kezdő részlet, a havi díjak, illetve a maradványérték vonatkozásában, illetve az esetleges javítási, alkatrészszámlák áfatartalmára? Köszönöm megtisztelő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Egy kivás cég tulajdonosa 50-60 millió forint tagi kölcsönt kíván nyújtani a cégének. A pénzből telephelyet/irodát akar építeni. A tartozás fejében a kész épületet adná vissza a cég a tulajdonosnak. Megteheti ezt? Helyesen jár el? Köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Hogyan kell kiszámolni az osztalékadót egy kivás kft. 50 százalékos tulajdonosa esetében, ha gyeden van, mellette munkát nem végez. A gyedből vonnak-e olyan adót, ami csökkenti az osztalék adóját? Mikor jár jobban adózás tekintetében, ha gyed mellett visszaáll 8 órás munkába, vagy jelen esetben? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy 2017 óta kivaalany kft. 2018 folyamán az egyik kilépő magánszemély tagjától visszavásárolta az 1000 e Ft névértékű üzletrészét 15 000 e Ft-ért, melyet a 15 000 e Ft bekerülési értéken az értékpapírok között tartunk nyilván (magánszemély árfolyamnyereség utáni adóinak levonása és megfizetése, eredménytartalék lekötése megtörtént). A Ptk. által szabott határidő lejártához közeledve, mivel a többi magánszemély tag nem akarja megvásárolni (megszerezni) ezen üzletrészt, úgy döntöttek, hogy a társaság bevonja azt. Kérdésem: a bevonásra kerülő üzletrész növeli-e a kiva alapját és ha igen, akkor melyik értékkel, illetve az üzletrész bevonásának van-e bármilyen más kapcsolódó adózási vagy számviteli vonzata? Köszönettel: Dani György
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték