Kiskereskedelmi adó a veszélyhelyzeten túl: gyakorlati tudnivalók Cikk
A kiskereskedelmi adó és adóelőleg bevallásával és megfizetésével összefüggésben támaszkodni kell a terhet előíró kormányrendeletre és az azt felváltó törvényre is.
A kiskereskedelmi adó és adóelőleg bevallásával és megfizetésével összefüggésben támaszkodni kell a terhet előíró kormányrendeletre és az azt felváltó törvényre is.
A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára hatással voltak. 2020. márciusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 12,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 0,5 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelemben 16,7 százalékkal csökkent az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2020. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.
Tisztelt Adózóna! Adott egy cég, amelynek az árbevételének nagy részét képező tevékenysége a koronavírus következtében a nullára csökkent, de nem tartozik a kedvezményezett tevékenységet végző vállalatok közé (saját/ bérelt ingatlanok bérbeadása – a bérlések többnyire rendezvényekhez, előadásokhoz, egyéb csoportos foglalkozásokhoz történnek). Vannak alkalmazottak, akiknek a munkaköre teljes egészében ehhez a tevékenységhez kapcsolódik. A helyzet miatt a cég új, jelen helyzetben is bevételt hozó tevékenységbe kezdett (kiskereskedelem). Az eddig terembérlésekkel foglalkozó alkalmazottak is ebben a tevékenységben tudnának részt venni, de természetesen ezt is csak csökkentett munkaidőben (nem töltenék ki az új feladatok az eddigi munkaidejüket). A kérdésem az, hogy miképp lehetséges ezen alkalmazottak munkakörét és munkaidejét úgy kezelni, hogy ne merüljön fel az Mt. 53. § szerinti eltérő foglalkoztatás, és igénybe tudják venni esetünkben is a csökkentett munkaidős támogatást? Megoldást jelenthet-e, ha a munkaszerződését módosítják, amelyben módosításra kerül a munkakör és azzal egyetemben a munkaidő és munkabérek csökkentése is? Nem probléma-e az igénylés szempontjából, hogy a munkaidő csökkentése mellett a munkakör is módosul? Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm!
Felejtsük el 2008 zuhanó piacait – a Covid-19-válság sokkal inkább az 1918-as influenzajárvánnyal vonható párhuzamba. Ha megnézzük az akkori és a mostani helyzet közötti hasonlóságokat, fogalmat alkothatunk arról, hogy várhatóan milyen lesz a mostani járvány lefolyása, és milyen hatást gyakorol majd a világgazdaság különböző ágazataira. A Fidelity International tőkepiaci szakértője, Carsten Roemheld bemutatja, hol találhatjuk meg a közös pontokat.
Az átmeneti időszak várhatóan túl rövid lesz ahhoz, hogy megszülethessen az Egyesült Királyság és az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodása, és ennek fájdalmasak lesznek a következményei. Egyebek mellett ez áll az Atradius hitelbiztosító Brexit-elemzésében.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kapni. Van egy kft., amely zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelemmel, illetve nagykereskedelemmel foglalkozik. A kft .tagja a kiskereskedelmi zöldségüzletben dolgozik. Egy alkalmazott meg a nagybani zöldség- és gyümölcspiacon árul kiskereskedőknek. Kérdésem: Ha a nagybani piacról zöldséget v. gyümölcsöt szállít, akkor a kis üzletben elég szállítólevélen bevinni? Mivel ez az egész egy cég. Hiszen az egész egy kft.-ben van könyvelve. Úgy gondolom, hogy a bolt szállítólevélen igazolja az áru eredetét. A nagybani piacon meg a vásárlásról megtalálja a számlát az illetékes hatóság. A boltnak meg akkor bevétel, amikor eladja. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ: Pánti Etelka
Júniusban a nyers adat szerint 4,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 5,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma az egy évvel korábbihoz mérve – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2019. májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,0, naptárhatástól megtisztítva 2,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, közölte a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 4,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,8 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2019. január–májusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 5,8 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
2018. decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 4,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, közölte a KSH. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek volumene nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 8,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,9%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2018-ban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,0%-kal nagyobb volt az előző évinél.
2018. szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, közölte a KSH.
Hogyan kell helyesen eljárni, ha a kereskedő vagy a vendéglátó eurót szeretne elfogadni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.
2018 augusztusában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,3, naptárhatástól megtisztítva 6,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 10,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben 6,2 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. 2018. január–augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,7 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – közölte a KSH.
Egy kft. egyazon kiskereskedelmi üzletében forintért és EUR-ért is értékesíteni szeretné áruit. A cég a termékeken forintban és EUR-ban is feltünteti az árakat. Az EUR-ban megállapított árak figyelembe veszik a keresletet. Azért, hogy a forintban és az EUR-ban is történő eladás egyaránt megfeleljen az online pénztárgépek használatára vonatkozó kötelezettségnek, kerestek az országban olyan pénztárgépet, amely alkalmas az EUR-ban történő kiskereskedelmi értékesítés rögzítésére, vagyis olyat, amely a bevételeket és kiadásokat is EUR-ban rögzíti. Sajnos, ilyen pénztárgépet nem forgalmaznak Magyarországon. Gondolkodtak azon a megoldáson, hogy az EUR-ban lebonyolított forgalomról számlázó szoftveres számlát adnak ki minden vevőnek, és az adatok így jutnak el a NAV-hoz, de ebben az esetben a számlára fel kellene írni a vevő nevét, ami, lévén az EUR-ban vásárlók többsége külföldi vevő, ugyancsak nehézkessé tenné, és esetleg el is lehetetlenítené a kiskereskedelmi eladást. Szeretnénk választ kapni, hogy ebben az esetben mi a helyes megoldás arra, hogy a cég az értékesítéssel kapcsolatos minden jogszabálynak – online pénztárgép használat, áfaalap megállapítása – megfeleljen?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől