30 találat a(z) kilépés kivából cimkére

Kérdés

Ügyfelem 2017-ben visszalépett a kivából a tao hatálya alá. A 2017. évi zárómérleg adatai szerint az eredménytartalék: 0, a lekötött tartalék: 46 000 eFt (áttérési különbözet), az adózott eredmény: 85 000 eFt. Szeretne 100 000 eFt osztalékról dönteni a mérleget elfogadó taggyűlésen. Helyes megoldás az, hogy a 2018. május XX-i (mérlegelfogadó taggyűlés időpontja) dátummal könyvelem a lekötött tartalék visszavezetését 15 000 eFt-tal, és csak a 2018. évi taobevallásban adóztatom le ezt az összeget 9 százalékkal? Vagy már 2017-ben vissza kell vezetnem a lekötött tartalékból a 15 000 eFt-t ahhoz, hogy 100 000 eFt osztalékról dönthessen? És akkor a taobevallásban hol kellene leadózni a 15 000 eFt után fizetendő adót? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Kérdés

Ügyfelem évközben lépett ki a kiva rendszeréből. A kilépés napjával áttérési különbözetet számolt, és az ennek megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba helyezte. (A képletnél az kiva utolsó évének eredményével nem számolt, hiszen az nem az eredménytartalék része.) A kiva utolsó évében osztalékelőleget vettek fel a tagok, mellyel azonos összegű osztalékfizetésről döntött a taggyűlés már a tao adózás alatt, a (kivás) megszűnéskori mérleget elfogadó taggyűlésen. Jól gondolom-e, hogy a taofizetési kötelezettség erre az osztalékra is vonatkozik, és nemcsak az esetlegesen a fenti lekötött tartalékból (később) fizetendő osztalékra? Ha igazam van, akkor a taobevallásban (1729) hol találom ezt a fizetési kötelezettséget? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megítélésem szerint nem egyértelmű a kiva áttérési különbözettel kapcsolatos előírása, kérem az Önök álláspontját ebben a kérdésben. 2017.10.31-én az ügyfelem megszűnt kivaalany lenni, 2017.11.01-jével taoalany. Hogyan kell kiszámítani az áttérési különbözetet? És mikor kell könyvelni? Azt írja a NAV információs füzete az áttérési különbözetre: a kivás időszak alatt keletkezett eredménytartalék, csökkentve ..., majd növelve ..., de lényegében a ki nem vett osztalék nem beruházási célokra fordított része. Kérdés: A záró mérlegben szereplő adózott eredmény – valójában ez is a ki nem vett osztalék a kiva alatt – része-e a számításnak? (A számítás csak eredménytartalékot említ és nem adózott eredményt.) Ebből következik, hogy lehetséges, hogy nem is 11.30-ával kell könyvelni az áttérési különbözetet, hanem 12.01-jével, amikor már az adózott eredmény eredménytartalékká válik? Ennek ellentmond az információs füzet megfogalmazása, ami szerint a képzett lekötött tartalékra a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, mert ez pedig azt sugallja, hogy a záráskor kell könyvelni a tételt, azaz 11.30-ával. Mindenesetre, ha a tételt 11.30-án kell könyvelni, akkor korlátozzák a tulajdonosok tulajdonhoz jutásának jogát, hiszen a képzett lekötött tartalék osztalékfizetési korlátot jelent számukra. Miért ne szavazhatna a taggyűlés a kivás időszaki osztalék 100 százalékos felvételi lehetőségéről? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy kivás bt. 2017-től szeretné a kata adózási módot választani. Kérdésünk az lenne, hogy milyen bevallásokra, bejelentkezési nyomtatványokra van szükség a kilépés miatt, illetve mi az, amire feltétlenül figyelnünk kell az áttérés során? Teljeskörű tájékoztatást szeretnénk kérni ez ügyben. Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A fenti témában szeretnék segítséget kérni. Van egy kft. (társasági adó alany), az árbevétele megközelítette az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozása kiva alany, melynek árbevétele 30 millió forint. Együtt kell-e figyelni a két kft. árbevételét a kisebb kft. kivaalanyiságának megszűnése tekintetében is (társasági adó alól való áttéréskor a kiva alá ez együttesen számít)?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társasági adó veszteség kivaalanyiság előtt 5 millió forint. 2 évig kiva szerint adózott. Felhasználta a megengedett 2/10-ed részt, vagyis 1 millió forintot. Kérdésem, hogy a kivaalanyiság megszűnése utáni társaságiadó-időszakokra a még megmaradt 4 milliós – korábban társasági adóban keletkezett – veszteség felhasználható-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Év közben kiválás miatt ki kellett lépni a kiva adóból. Készült végleges vagyonmérleg. Közzététel, és minden szükséges teendő rendben elkészült év közben. A kérdés, hogy a sima, december 31-ei fordulónappal készítendő beszámoló esetében az előző időszak adata melyik mérleg legyen? Az évközi végleges vagyonmérleg (2015. 06. 30.), vagy a normál megelőző időszak mérlege (2014. 12. 31. – ami egyébként a vagyonmérleg-tervezetnél felhasznált beszámoló volt)? Üdvözlettel: Soltész Nóra

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy kiva adózásból történő kilépéskor – a kiva időszak alatt felhalmozott veszteség, amit a társasági adó időszakra nem vihetek tovább – teljes egészében felhasználható-e a záróbevallásban adóalap-csökkentőként?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivából történő kilépéskor a még be nem folyt bevételeket és ki nem fizetett költségeket be kell állítani a záróbevallásba. Kérdésem, hogy ugye van 10 évre lebontható áthúzódó veszteség, a záróbevallásban figyelembe veszem az erre az évre vonatkozó, de következő évre vonatkozó veszteséget? Figyelembe vehetem-e a rendező tételekkel szemben?!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Befektetési jegy eladása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink