Az utóbbi hónapokban megnövekedett azon kérdések száma, amelyben a külföldi kiküldetésekkel kapcsolatban felmerülő kiadások elszámolását érintették. Jelen írásunkban nem a legjellemzőbb kiadások utáni adókötelezettséget részletezzük, hanem azokkal a keretszabályokkal foglalkozunk, amelyek alapján megállapítható, hogy kinek és mikor keletkezik, vagy épp ellenkezőleg nem keletkezik szja-kötelezettsége.
Ha a munkavállalót az EGT valamelyik államába, Svájcba, illetve egyezményes országba küldik ki, akkor a kiküldetés időtartamára igazolás igényelhető arról, hogy a kiküldött munkavállaló továbbra is a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozik. Cikkünkben áttekintjük, hogy a hatályos jogi szabályozás szerint milyen feltételek fennállása állítható ki ez az igazolás.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy egy csomagkiszállítással foglalkozó cég elszámolhat-e a munkavállalói részére 9000 forint/nap belföldi napidíjat. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A megváltozott és aktuális harmadik országbeliekre vonatkozó foglalkoztatási szabályok lehetővé teszik bármilyen konstrukcióban, hogy Magyarországon vendégmunkás, tartózkodási vagy egyéb engedéllyel bejövő, harmadik országbeli munkavállaló kiküldetés vagy bármi egyéb formában Németországban vállaljon tovább munkát? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
A munkavégzés helye szerinti tagállam előírhat a tartózkodási engedély beszerzésére vonatkozó kötelezettséget – írja sajtóközleményében az Európai Unió Bírósága.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték