Szigorodnak a kata szabályai – aláírta Áder az adótörvény-módosító csomagot Cikk
Elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök.
Elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök.
A legtöbb katát választó adózó nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a 12 millió forintos áfa alanyi mentesség és a 12 millió forintos kata bevételi határ között, pedig ha ezt az értékhatárt megközelíti és nem figyel, komoly problémája lehet. Cikkünk ennek elkerülésében igyekszik segítséget nyújtani.
A költségvetést megalapozó törvény 2021-től szigorítaná a katázás feltételeit és egyes esetekben növelné az adó mértékét. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE)levelet írt Áder János köztársasági elnöknek, azt kérve, hogy megfontolás céljából küldje vissza az Országgyűlésnek.
Az idei tavaszi szezonban a szokásosnál is nagyobb volt a pörgés az adó- és tb-módosításokban. Méghozzá annak dacára, hogy például a július 1-jétől hatályos változások zömét már tavaly megfogalmazták és törvénybe iktatták a jogalkotók. Ilyen volt például az új társadalombiztosítási törvény elfogadása és az áfatörvényben az online adatszolgáltatás kiterjesztése.
Olvasónk katás egészségügyi vállalkozóként kapta meg az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést. Hogyan kezelje ezt a könyveiben, és milyen bizonylatot állítson ki róla? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A 2021. évi költségvetés megalapozásáról szóló, július 3-án elfogadott törvény több ponton módosítja a jelenlegi ekáert. A módosításokat elsősorban az európai uniós jognak való megfelelés követelménye indokolta, ezen felül a változtatások kidolgozásakor fontos szempont volt az utóbbi öt év ellenőrzési tapasztalatainak figyelembevétele is. A törvény számos részletszabályról (különösen a bejelentési kötelezettség alá eső termékek köréről) nem rendelkezik, azokat egy későbbiekben kihirdetendő miniszteri rendelet tartalmazza majd.
Az Adótanácsadók Egyesülete nem ért egyet azzal a tervezett törvényi változással, hogy az ugyanazon kisadózó vállalkozások (katások) éves szinten összesen 3 millió forint feletti kifizetést teljesítő megbízóit minden esetben (kvázi fűnyíró elv szerint) 40 százalék adóval terheljék. Az egyesület elnöksége képviseletében Zara László elnök által szerkesztőségünkhöz eljuttatott anyagot közöljük.
A katázás szigorítási szándéka azért állhatott elő, mert sajnos a kormány nem értette meg, hogy a munkaviszony és a vállalkozási/megbízási jogviszony jelenleg nem választható szét – írja az Országos Sajtóirodához küldött közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE). Hozzátéve: „eljött az ideje, hogy erről Magyarországon részletes jogszabályi definíció készüljön, amire eddig se a Nemzetgazdasági Minisztérium, se a Pénzügyminisztérium nem volt hajlandó, az erre vonatkozó megkereséseink ellenére sem”.
Jelentősen átszabja a katásokra vonatkozó szabályokat a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, T/10856. számon benyújtott törvényjavaslathoz a törvényalkotási bizottság által csütörtökön benyújtott összegző módosító javaslat.
Alapjaiban változtathatja meg 2021-ben a katás kisadózók pénzügyi helyzetét az, ha elfogadják a kormány törvényjavaslatát, miszerint az ugyanazon felek közötti számlák esetében a 3 millió forint feletti részre 40 százalékos elvonás lenne érvényes. Ez természetesen a kisadózók hitelképességét is befolyásolni fogja – hívja fel a figyelmet a bankmonitor.hu.
A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát vette át, amely szerint 40 százalék adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. Ez tényleg elég a visszaélések kiszűrésére? – ezt járta körbe a Niveus Consulting Group.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől