Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg más vállalkozásban is társas vállalkozónak minősül, akkor ez a tény szinte bizonyosan érinti a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit. Alapvetően a vállalkozó döntése, melyik vállalkozásában viseli a magasabb terheket. Ugyanakkor e döntésnek is vannak bizonyos korlátai. Cikkünkben ezt járjuk körbe.
Gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes jogszabályok adott fogalomra eltérő meghatározásokat adnak, ami nem kis bizonytalanságot okoz a jogalkalmazónak. Ez vonatkozik az olyan általános fogalmakra is, mint a munkaviszony. Ennek illusztrálására annak a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási kötelezettségeit határozzuk meg, aki a vállalkozás mellett egyházi személyként biztosított.
Katás egyéni vállalkozónak heti 36 órát meghaladó munkaviszonya van. A munkahelyén betegszabin, majd táppénzen van. A kérdésem, hogy ilyen esetben az egyéni vállalkozásában állíthat-e ki számlát erre az időszakra. A vállalkozásban erre az időszakra is megfizeti a 25 ezer forintot.
Katás vállalkozó vagyok tárgyi mentes szolgáltatást (orvosi szolgáltatást) végzek, elérem szeptemberben a 12 millió forintot. Ebben az esetben be kell jelentkeznem az áfa alá mint tárgyi mentes értékesitést végző? A 40 százalékot megfizetem a 12 millió feletti rész után.
A NAV most jutott el oda, hogy ellenőrizze, a katások túllépték-e a kataalanyiság feltételéül meghatározott, maximum 100 000 forintnyi adótartozást. Leegyszerűsítve, azon katások, akiknek 100 000 forintot meghaladó katatartozásuk van, felszólító levelet fognak kapni, és ha nem rendezik, kiesnek a kata hatálya alól, ami nagyon komoly következményekkel jár. Fontos tudni, hogy csak akkor esnek ki, ha az átvett határozatra nem fellebbeznek, vagy az jogerőssé – véglegessé – válik. Tehát, ha a határozat után rögtön megfizetik a tartozást, akkor katázhatnak tovább.
Tisztelt Adózóna! Egy családi vállalkozásban (bt.-ben) beltag vagyok kata adózás mellett. A beltagoknál tudtommal feltétel a teljes munkaidős foglalkoztatottság akár magában a bt.-ben vagy bárhol másutt. Ezért jelenleg ezzel egy időben közalkalmazott is vagyok teljes munkaidőben. Így nem kellett a katában havi 50 000 forintot fizetnünk. Azonban hamarosan váltani szeretnék félállásra (heti 20 óra) munkaviszonyra ugyanezen a közalkalmazotti munkahelyen. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mivel feleződik a munkaviszony státusza, így fizetnem kell mondjuk a kata felét (25 ezer forintot) is külön a bt.-nkben? Köszönöm válaszukat!
Üdvözlöm! Kérdésem kivitelezéssel kapcsolatos, számlázási tájékoztatást szeretnék kérni. Festő, villanyszerelő katás egyéni vállalkozó a munkadíjon felül a munkavégzéshez szükséges anyagot és annak kiszállítását milyen formában, milyen megnevezéssel és milyen övtj számmal tudja kiszámlázni? Az övtj szám szükséges a számlára? A számla mellé szükséges csatolni az anyagokról szóló saját nevére kiállított számlát, vagy mivel szerződésben vállalt költségről van szó, az nem szükséges, és nem is kérhető? Szíves válaszát nagyon köszönöm
Tisztelt Szakértők! Szeretnék Irországban dolgozni munkaviszonyban, mellette Magyarorszáon is tevékenykednék kata jogviszonyban. A lényeg: azt szeretném elérni, hogy az írországi biztosítási jogviszonyom legyen a fő jogviszony, tehát ott fizessek nyugdíjjárulékot. Azt szeretném, hogy ha egyszer nyugdíjas leszek onnan is kapjak nyugdíjat (most azt hiszem 5 évet kell dolgozni a minimál nyugdíjhoz). Viszont Magyarországra is nyújtanék katás vállalkozóként szolgáltatást. Lehetséges e? Köszönöm!
Kivás cég egy jelenleg irodának használt ingatlanját szeretné térítés nélkül átadni az ügyvezetőjének, aki nem tulajdonosa a cégnek. Az ingatlan könyv szerinti értéke 10 millió forint. A lakóingatlannak, illetve a nem lakóingatlannak minősülő értékesítésre nem választotta az áfakötelezettséget. A térítésmentes átadás hogyan érinti a kiva alapját? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kft.-nek két ügyvezetője van, férj és feleség. Mindegyik önállóan eljárhat. A férj tagsági, a feleség munkaviszonyban látja el a feladatait. A férj főállású katásként egyéni vállalkozó lett. Kérdésem: lehet-e két főállásnak minősülő jogviszonya, vagy a kft.-ben – a bérösszeg megtartása mellett – módosítani kell a jogviszonyát 4 órás munkaviszonyra? Köszönöm szépen a válaszát.
A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről szóló, 2019. június 12-én elfogadott 2019. évi XLVIII. törvény, egyebek mellett, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt (Katv.) is módosította. A módosítás következtében a főállású kisadózók magasabb mértékű társadalombiztosítási jogszerzést érhetnek el, mivel az általuk teljesített tételes adófizetésekhez a korábbinál magasabb mértékű járulékalap társul.
Tisztelt Szakértő! Egy gyesen lévő anyuka a (teljes munkaidős) munkahelyén fizetés nélkülin van, mert a gyermek még nem töltötte be a 3. életévét. Gyest kap. Emellett egyéni vállalkozásban dolgozna katás egyéni vállalkozóként. Ilyen esetben 25 vagy 50 ezer forintos katát kell fizetnie a vállalkozónak? Ilyenkor a gyest le kell mondania a vállalkozónak? Illetve, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabin szeretne maradni, akkor 25 ezer forint fizetés esetén van biztosítási jogviszonya? Remélem, sikerült minden információt megírnom. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó az önkormányzattól bérel üzlethelyiséget, ahol szépségszalont szeretne üzemeltetni. Ő mint kozmetikus és két fodrász (akik szintén katás egyéni vállalkozók, tehát nem mint alkalmazottak). A szalonba minden berendezést ő biztosít a fodrászok részére. Ilyen esetben ez eszközhasználati díjnak számít vagy ingatlan-béradásnak? Mi szerepeljen a számlán? Segítségét előre is köszönöm!
A társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény (1997. évi LXXX.) pontosan meghatározza a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat, illetve a biztosítás fennállásának feltételeit. Az ezt követő néhány szakasz rögzíti a biztosítás tartamára vonatkozó tudnivalókat, illetve a biztosítás szünetelésnek szabályait. Logikus és egymásra épülő előírásokról van szó, amely viszonylag egyszerűvé teszi a jogalkalmazást. E téren hibával, illetve bizonytalansággal akkor találkozhatunk, ha valaki bizonytalan a jogviszony meghatározásában, vagy – és a következőkben most ezzel foglalkozunk – ha nem (vagy nem csak) a Tbj. törvényben foglaltakat kell az érintett biztosítási jogviszonyával összefüggésben alkalmazni.
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy amennyiben egy egyházi személy katás vállalkozást szeretne indítani, főállású katás lesz-e? Vagy pedig az egyházi személy státusza megfelel a heti 36 órás jogviszonynak, ami mellett csak a 25 ezer forintos járulékot kell fizetnie? Köszönettel: Szabó Balázs
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték