Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó egyszemélyes kft., katá egyéni vállalkozást indított. A kérdésem az lenne, hogy lehet-e főállású katás , vagy a társas vállalkozásban kell megfizetnie a járulékokat, és nem főállású katás lesz. Válaszukat előre is köszönöm
A Pénzügyminisztérium a kisadózás jelentős megszigorítását és megdrágítását tervezi! – írja közleményében a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.
A joggyakorlat során gyakran felmerülő kérdés, hogy mely időpontban keletkezik a kisadózókról szóló törvény szerinti adóalanyiság egy átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaság esetén. Bár a két adónem szabályozása ugyanazon törvényben található, a kisadózó vállalkozások tételes adójára, illetve a kisvállalati adóra vonatkozó szabályok eltérően rendelkeznek arról a jogi helyzetről, amikor az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében létrejövő jogalany kíván belépni a kata, illetve a kiva hatálya alá.
Katás egyéni vállalkozó székhelye és telephelye két külön településen van. Székhelyén tevékenységet nem végez, csak a telephelyén. Lehetséges-e, hogy csak az egyik helyen fizet iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértők! Főállású katás egyéni vállalkozó két éve folytatja tevékenységét, havi 50 ezer forint katát fizet. Gyermeket vár, a szülés várható időpontja 2020. március. Egy családi tulajdonban lévő társaságnál lenne lehetősége arra, hogy munkaviszonyban folytassa a munkáját a szülésig, bruttó havi 300 ezer forintos fizetésért. Kérjük, segítsenek annak eldöntésében, mikor jár legjobban anyagilag a jövőbeli csed/gyed összegét tekintve! Szüntesse meg a vállalkozását és munkaviszonyban dolgozzon a szülésig? Szüneteltesse vállalkozását és mellette munkaviszonyban dolgozzon szülésig? Ne legyen munkaviszonya, hanem emelje fel a katát 50 ezer forintról 75 ezer forintra? Mielőbbi válaszukat előre is köszönjük, hogy a lehető leggyorsabban tudjuk intézni az esetleges teendőket.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó, aki fogorvos, a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel áfamentes tevékenységet végez Németországban is. Kérdésem az lenne, hogy áfabevallást, illetve 19A60-as bevallást kell-e benyújtania? Azt tudom, hogy az alanyi adómentesek körébe tartozónak kell áfabevallást benyújtaniuk (az áfatörvény 193. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében, a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében. Tehát ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá az áfa szempontjából, mint az általános szabályok szerint adózókra.) De mi a helyzet azokkal, akik az adó alóli mentességre a tevékenység közérdekű jellegéből adódóan jogosultak? Előre is köszönöm szépen a válaszát.
Tisztelt Szakértő, Katás egyéni vállalkozó székhelye és telephelye két külön településen van. Székhelyén tevékenységet nem végez, csak a telephelyén. Az ügyfél szerint duplán adózna, ha mindkét településre ipadót kellene fizetnie. Véleményem szerint a kata tételes adózást kellene választania a tényleges gazdasági tevékenységet végző telephelyen és normál adózást a székhelyén, ahol a személyi jellegű ráfordítás 10 százalékát fizetné meg, de legalább az 500 ezer forint utáni 2 százalékot. Hiszen a székhelyén muszáj bejelenteni és akkor ott már nullás bevallást nem adhatok be. Mi a szakértő véleménye erről? Más "kolléga" pedig azt mondja az ügyfélnek, hogy csak egy helyen kell az iparűzési adót megfizetnie. De akkor be se jelentsem a székhelyén? Olyat nem tehetek... Köszönöm.
Jelenlegi közalkalmazotti bérem havi nettó 378 ezer forint, plusz katás bt. tagjaként kb. 600 ezer forint/hó a bevételem. Milyen mixszel tudom azt elérni, hogy a nyugdíjam ne legyen kevesebb, mintha maradtam volna közszolga, és a tb-ellátást is kapjam? Ismerőseim kb. félállásban maradtak (köz?)alkalmazottak, és a többi napra akár több helyen részállásban számláznak. Ez a jó megoldás? Tud jobbat? Tisztelettel: BJ
Tisztelt Szakértő! Katás vállalkozás mellett bérbe adná kft.-nek ingatlanját egy vállalkozó. Úgy tudom, hogy mivel van adószáma, csak adószámos magánszemélyként teheti ezt meg. A 19T101E bevalláson kellene bejelenteni, viszont nem találom, melyik sorát kell a dokumentumnak kitölteni ehhez, természetesen a tárgyi mentességet is jelölve az áfa szempontjából. A bérbeadást számlázná, a rezsiköltségekről számviteli bizonylatot állítana ki. Ebben az esetben a 1953-as bevallásban csak a bevétel-költségelszámolást szabad alkalmazni? Vagy emellett a 10% költségelszámolás is lehetséges? Év közben lehet, hogy ha magánszemélynek adja ki az ingatlant a vállalkozás, akkor a 10% költséglevonást alkalmazza, az előlegnél viszont utána vállalkozásnak másik verzióval adja ki az ingatlant? Év végén természetesen csak az utolsó verzió szerint vallja be a költségeket? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kata hatálya alá tartozó, alanyi adómentes, magyar székhelyű, magyar egyéni vállalkozó külföldön (EU/Ausztria) is szeretne munkát vállalni. A munkát külföldön élő, külföldi munkaviszonnyal rendelkező, külföldi ember végezné. Kérdéseim a következők: Bejelentheti-e a magyar vállalkozó saját vállalkozásába alkalmi munkavállalóként a külföldi munkavállalót, vagy van-e erre valamilyen más lehetőség, hogy foglalkoztassa? Áfa vonatkozásában: a munka számlázása áfássá válik-e, attól függetlenül, hogy az egyéni vállalkozó alanyi adómentes? Van-e bármilyen bejelentési vagy egyéb kötelezettség az osztrák adóhatóság felé? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forint fizetése mellett) 2020. 01. 05-től szünetelteti egyéni vállalkozását, ezzel a nappal alkalmazotti jogviszonyt létesít egy kft.-nél bruttó 500 ezer forint bérrel. 2020. január 27-étől csed ellátást igényel. Három év folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Ebben az esetben milyen jövedelem alapján számítják a csed ellátást? Válaszát előre is köszönöm.
Cégünk egyik ügyvezetője (nem tag!) katás vállalkozó. (75 ezer forint katát fizet havonta.) A céggel kötött szerződés alapján pénzügyekkel kapcsolatos adminisztratív teendőket látja el, és ezért havonta számláz 280 ezer forintot. Van-e a cégnek, illetve az ügyvezetőnek egyéb fizetési kötelezettsége?
Ha a magánszemély meghal, a végleges adójának megállapítása – akkor is, ha egyéni vállalkozó volt – az adóhatóság feladatkörébe tartozik. Ilyen esetben az adóhatóság soron kívül állapítja meg az elhunyt végleges adóját, mely történhet hivatali eljárás keretében, de a túlélő házastárs vagy más örökös is kezdeményezheti azt az illetékes adóhatóságnál. Az adózással összefüggő kötelezettségek mindig az adózót terhelik, ezért az elhunyt helyett nem nyújthat be a hozzátartozója adóbevallást.
Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg más vállalkozásban is társas vállalkozónak minősül, akkor ez a tény szinte bizonyosan érinti a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeit. Alapvetően a vállalkozó döntése, melyik vállalkozásában viseli a magasabb terheket. Ugyanakkor e döntésnek is vannak bizonyos korlátai. Cikkünkben ezt járjuk körbe.
Gyakran tapasztaljuk, hogy az egyes jogszabályok adott fogalomra eltérő meghatározásokat adnak, ami nem kis bizonytalanságot okoz a jogalkalmazónak. Ez vonatkozik az olyan általános fogalmakra is, mint a munkaviszony. Ennek illusztrálására annak a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási kötelezettségeit határozzuk meg, aki a vállalkozás mellett egyházi személyként biztosított.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték