16 találat a(z) kapcsolt felek cimkére

Cikk

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) milyen esetekben írja elő a szokásos piaci ár adóalapként történő alkalmazását. Az alábbiakban a kapcsolt vállalkozással rendelkező társaságokat érintő utólagos transzferár-korrekciók áfakezelését, illetve arra vonatkozóan az Európai Bizottság áfaszakértői csoportjának álláspontját és az Európai Bíróság főtanácsnokának e tárgyban hozott indítványát ismertetjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném véleményét: Adott két kapcsolt viszonyban álló vállalkozás. Egyik termelőeszközöket ad tartós bérletbe a másiknak. A bérbeadott eszközök vonatkozásában él a törlesztési moratóriummal, ugyanakkor továbbra is használja őket a bérlő. A törlesztés halasztására való hivatkozással nem kívánja 2020. 12. 31-éig a bérleti díjat kiszámlázni, melynek likviditási okai vannak. Mindkét fél havi áfabevalló. Kérdéseink: 1. Ha nem történik számlázás, akkor az áfatörvény 14. § (1) szerint felmerül-e az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás eseménye? 2. Ha igen, akkor elegendő-e csak az áfát megfizetni/továbbhárítani a partnerre? Ekkor mindkét fél beállíthatja az adóbevallásába mint fizetendő, illetve levonható tételt? 3. Módosítható-e a számlázási periódus, illetve a bérleti díj? Az eddigi havi számlázási gyakoriság például május 1-december 31. periódusra módosulna, s így 2021. 01. 20 lenne az áfabevallási/fizetési kötelezettség időpontja. 4. A Tao tv. 18. §(1) szempontjából elegendő lenne-e, ha csak az adóalap-korrekciója történne meg a két fél között? Válaszát előre is köszönve, tisztelettel:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az innovációs járulékról szóló törvény változása, a kapcsolt felek összeszámítási kötelezettsége miatt a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozóan miként érinti a 2019.01.01. után a mikro- és kisvállalkozásokat? Szíves válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Átengedheti-e a munkavállalóit kapcsolt vállalkozásának egy belföldi cég munkaerő-kölcsönzésen kívüli konstrukcióban? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Tao szerinti kapcsolt felek közül A társaság tartósan kölcsönt ad B-nek. A kölcsönszerződésben 0%-os mértékű kamatban állapodnak meg. A-nál és B-nél az adóalapot tervezzük módosítani. Hogyan határozható meg nagy bizonyossággal a piaci kamatláb? Egyik társaság sem rendelkezik ezen kívül más kölcsönnel. Köszönettel: István

Kérdés

Vevő Kft. 2,5 millió forint részesedéssel rendelkezik az Eladó Kft.-ben. Eladó Kft.-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van. A fennmaradó 0,5 millió forint egy magánszemély tulajdona. A magánszemély eladja a 0,5 milliós részesedését 5 millió forintért a Vevő Kft.-nek, így a Vevő Kft. 100 százalékos tulajdonossá válik. Az eladó magánszemélynek van részesedése a Vevő Kft.-ben is. A Vevő Kft. többi tulajdonosa is családtag. Hogy célszerű meghatározni a piaci árat? Hogy adózik a magánszemély? A Vevő Kft. által kifizetett 5 millió forintból le kell-e vonni az adókat? A Vevő Kft. 0,5 milliós részesedést szerzett 5 millió forintért. Kell-e értékelnie a részesedést, vagy majd csak eladás esetén? Előre is köszönöm

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csed számítása

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Családi adókedvezmény

Lepsényi Mária

adószakértő

Ügyvezető járulékai induló vállalkozásnál

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink