Kft. ügyvezetője tagi kölcsönt nyújt a cégének. A kölcsön után kamatot kér. Az így keletkezett kamatjövedelemnek milyen adó- és bevallási vonzata van? A cégnek milyen adatot kell szolgáltatni, illetve van-e levonási kötelezettsége? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Magánszemély jogilag független attól a cégtől, melynek egy nagyobb összegű kölcsönt nyújt kamatra. Milyen adózási konzekvenciái vannak ennek a kölcsönt igénybe vevő vállalkozás, illetve a kölcsönt nyújtó magánszemély oldaláról? Köszönöm szépen a válaszát.
Német lakcímmel rendelkező német állampolgár Magyarországon életvitelszerűen tartózkodik, állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Mintegy 20 éve itt működteti a vállalkozását, Magyarországon adóalany, itt fizet szja-t. Magánszemélyként Németországban is rendelkezik bankszámlával, ennek összegét szeretné valamilyen pénzpiaci termékbe befektetni, és hozamot, kamatot elérni. A német pénzintézettől kapott információ szerint az ottani szabályok szerint ezt a hozamot összesen 28,5 százalék forrásadó terheli. A kérdés, hogy a Németországban megszerzett "kamatjövedelem" hol adózik?
Egy gimnazista gyermek utána családi pótlék jár, és van egy egyetemista gyermek, aki után már nem kap családi pótlékot a magénszemély. A bevallásnál hogyan kell figyelembe venni a családi kedvezményt? Én 750 ezer forintot vennék figyelembe. Csak az anya kéri, mert az apa katás egyéni vállalkozó. A másik kérdésem, hogy kell-e a banknak adni igazolást arról, hogy kamatból származó jövedelem van, és hogy mennyi adót vont le? Várom válaszát köszönettel.
Tisztelt Szakértő! „X” szlovák cég „B” magyar belföldi illetőségű ügyvezetője kölcsönt nyújt „X” szlovák cégnek, a szlovák cég kamatot fizet „B” magyar ügyvezetőnek, aki megbízási jogviszony keretében, ingyenesen látja el a szlovák cég ügyvezetését. (egyébként „B” ügyvezető Magyarországon magyar cégnél 40 órás munkaviszonyban áll.) „B” magyar belföldi illetőségű ügyvezető nem tulajdonosa a szlovák cégnek, tehát nem tagi kölcsönről van szó. Kérdésem: milyen adó- és egyéb teher – szja, eho, tb stb. – terheli Magyarországon az „X” szlovák cég által „B” magyar belföldi illetőségű ügyvezetőnek fizetett kamatot, és milyen jogviszony alapján?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság kölcsönt nyújt egy független magánszemélynek. Jól gondoljuk-e, hogy abban az esetben nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a magánszemélynél, ha a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékben állapítják meg a kamatot?! Mi lenne a helyzet akkor, ha a rögzített kamat kevesebb lenne, mint a jegybanki kamat plusz 5 százalék? Ez esetben a kifizetőnek kell az adót megállapítani, bevallani és megfizetni? Mivel független magánszemélyről van szó, ezért a jövedelem 1,19-szerese után 16 százalék szja és 27 százalék eho lenne az adó? Köszönettel.
A fenti címen korábban feltett kérdésre adott válasz alapján felmerült kérdések: Folyamatosan kamatjövedelemről van szó, de egy előző kérdezőnek adott válaszból úgy gondoljuk, hogy ez nem kamatjövedelem, hanem egyéb jövedelem? Idézet: "A tagi kölcsön tőkerésze visszafizetésekor nem adóköteles bevétele az érintett tagnak". A kölcsön után fizetett kamat nem minősül az szja-törvény 65. § (1) bekezdése alapján kamatjövedelemnek. Ezért e jövedelem a felek között fennálló jogviszony szerint adózik. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem minősül vezető tisztségviselőnek vagy személyesen közreműködő tagnak, akkor a jövedelem a tagi jogviszonnyal összefüggésben illeti meg a magánszemélyt, így az egyéb jövedelemnek – és nem kamatjövedelemnek – tekintendő (28. §). A társaságnak azon kívül, hogy bevallási kötelezettsége van, kell fizetni valamit? További válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünknél az egyik tulajdonos, aki munkaviszonyban is áll, tagi kölcsönt nyújtott a cég számára. Ebben az esetben a tagi kölcsön utáni kamat adó- és járulékvonzata hogyan alakul? Úgy viselkedik, mint egy nem önálló tevékenységből származó jövedelem, vagy ebben az esetben a 27 százalékos ehót kell utána fizetnem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Három kérdésre szeretnék választ kapni az alábbi témában: hároméves átmeneti időszak után, 2017. december 31-ét követően megszűnik az úgynevezett teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások kifizető által fizetett díjának adómentessége. Az adókötelezettséget időben előre hozva (a díjfizetéshez rendelve) a kifizetőnek kell azt teljesítenie az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok szerint. A biztosítói kifizetésekből viszont a hozamrész kamatjövedelemként lesz adóköteles, illetve – a szerződéskötéstől számítva meghatározott idő elteltével – adómentes. 1. Milyen adófizetési kötelezettség terheli a kifizetőt ilyen típusú szerződés díjának fizetésekor? 2. Amennyiben a biztosított 2017. december 31. előtt a szerződő helyébe lép, kinek, és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? 3. 2018-tól történő biztosítói kifizetés esetén a kamatjövedelemre, milyen adózási kötelezettség, illetve mentesség vonatkozik? Válaszukat előre is köszönöm.
2011-ben kft.-nek adott kölcsönt magánszemély kamatra. Most az évek során összegyűlt kamatot kifizeti a társaság. Ez a kamat egyéb jövedelemnek számít, alkalmazható-e rá a 10 százalékos költséghányad, és azután fizetendő a 16 százalék szja, valamint a 27 százalékos eho? Köszönettel:Vargáné
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás – a beruházási elképzelései megvalósításához – magánszemélytől kölcsönt vett fel. A kölcsönszerződés értelmében ezért a magánszemélyt a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék mértékű kamat illeti meg. A vállalkozás által fizetett kamatból a szja-törvény értelmében 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni. Azonban az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség tekintetében nem tudjuk eldönteni, hogy 1.) Milyen mértékű eho terheli a kamatjövedelmet? 2.) Az ehót a magánszemély kamatjövedelméből kell levonni, vagy a kifizetőt terheli? Kérem szíves válaszukat.
A tőkejövedelmek után jellemzően személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; de mértékük és a kapcsolódó bevallási, önadózási kötelezettség jelentősen eltérhet az egyes kategóriákban és különböző feltételek teljesülése esetén.
Szó szerint az utolsó töltényig harcol Ausztria és Luxemburg annak az irányelvnek a korai elfogadása ellen, amelynek értelmében az Európai Unió tagállamai állampolgáraik és más jogi személyek egy másik ország bankjaiban keletkező kamatjövedelmeivel kapcsolatban automatikus adatcserét vezetnének be.
Tisztelt Szakértő! Nyújthat-e kölcsönt az egyszemélyes kft. munkaviszonyban álló, nem tulajdonos magánszemély (ügyvezető) a likviditási gondokkal küzdő vállalkozásnak? A megállapított kamat a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege lenne. Második kérdésem, hogy a magánszemélynél a kamatból származó jövedelem milyen jövedelemnek felel meg, milyen adókat járulékokat, esetleg egészségügyi hozzájárulást kell utána fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték