Négy információs füzetet frissített honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége 2023, Magánszemélyek külföldről származó jövedelme, Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek 2023 és Az import egyablakos rendszer, illetve az importáfa rendezése különös eljárásban 2023 című információs füzetek tartalmát aktualizálták a 2023-as jogi környezetnek megfelelően.
Írásunk a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításának szabályait mutatja be bel- és külföldről származó jövedelem esetén.
A közelmúltban számos olyan hatósági eljárás indult Magyarországon, amelyek a külföldi jövedelmekről szóló, más államoktól megszerzett adatokon alapulnak. A NAV első körben támogatói eljárást kezdeményez. A szankciók elkerülhetők, feltéve, hogy az adózó együttműködik – figyelmeztetnek a Deloitte szakértői.
Tisztelt Szakértő! Kft.-nknek német magánszemély tulajdonosa van, akinek Németországban is a tulajdonában van egy GmbH, amely szoros üzleti kapcsolatban áll a mi kft.-nkkel. Kft.-nk élére magyar lakcímkártyával rendelkező, Magyarországon élő, és döntően itt tartózkodó német állampolgárt nevezett ki ügyvezetőnek, aki a német GmbH alkalmazottja, a mi kft.-nktől semmilyen juttatást nem kap. Társadalombiztosítása is Németországban van, magyar tb-kártyája nincs. Bérköltsége nincs átterhelve a mi kft.-nkre. Milyen adó- és járulékkötelezettség keletkezik esetleg Magyarországon az itt végzett ügyvezetői munka miatt? Kinek és hogyan kell azt teljesíteni? Lehetne-e erre a jogviszonyra a kiküldetést alkalmazni? Milyen szerződés lenne szükséges? Milyen fizetési kötelezettségek lennének, ha kiküldetésben látná el a feladatot a német állampolgár, de magyar állandó lakhellyel rendelkező, német cég alkalmazásában lévő személy az ügyvezetést? Köszönöm a válaszát, üdvözlettel: Pappné G.Márta
Tisztelt Horváthné Szabó Beáta A https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_25_Kulfoldi_munkaviszony_es_egyeni_v_iij válaszához kérnék még egy kis pontosítást. Az osztalékjövedelem után fizetendő ehót sem kell így megfizetni? Mi a helyzet, ha adott évben volt magyar és osztrák jogviszony is? Ilyenkor időarányosan kell az ehót számolni?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretném az útmutatását: magyar állampolgár, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magánszemély Finnországban munkaviszonyból származó jövedelme hogy adózik Magyarországon? Fel kell-e tüntetnie az szja-bevallásában és milyen árfolyamon? Melyek a szabályok, ha 180 napnál kevesebb időt tölt Finnországban, vagy ha többet? Válaszát várva, előre is köszönöm.
Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása és járulékkötelezettsége 2018 címmel tette közzé 04. számú információs füzetét a NAV.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdés megoldásában szeretném a segítségét kérni. Magyar állampolgár kárpótlásként a román államtól kapott összeget, amit ott leadózott, és szeretné átutalni a magyar bankszámlájára. Magyarországon kell még adóznia az összeg után? Az ügyvédje azt a tájékoztatást adta neki, hogy igen, 20 százalékot. Kérném a tanácsát, mert én 20 százalékos adókulcsról nem hallottam, valamint itt nem lép életbe a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény? Köszönettel: Uchály Andrea
Tisztelt Szakértő! Magyar magánszemély külföldi cégnek (holland) segített magyarországi gépeladásaiban, így a külföldi cég a magánszemély számlájára – szóbeli megállapodásuk alapján – jutalékot utalt. Ez a tevékenysége nem rendszeres, adószámot nem kért hozzá. A megállapodásról semmilyen irat nincs a birtokában, és valószínűleg nem is fog kapni. Kérdésem, hogy ez a jutalék milyen jövedelemnek számít, illetve a magánszemélynek adózni kell-e utána, amennyiben igen, milyen adók és járulékok terhelik a jövedelmet, illetve mikor kell bevallani, megfizetni? Köszönöm válaszát.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték