Magyar állampolgár magyarországi lakcímmel vagy lakcím-bejelentés nélkül él, dolgozik és adózik New Zealandon. Mit kell neki Magyarországon fizetni (tb, egészségügyi szolgáltatási járulék, szja)? Van különbség ha van lakcíme vagy ha nincs? Köszönettel várom a válaszukat
Tisztelt Szakértő! Egy autókereskedő cég az unióból szerzett be egy használt személygépkocsit áfatartalom nélkül, mivel a cég rendelkezik uniós adószámmal. Most Magyarországon szeretné értékesíteni ezt a használt személygépkocsit. A cég be van jelentkezve viszonteladóként a különbözeti áfa hatálya alá is. Kérdésem az lenne, hogy ezt a használt személygépkocsit 27 százalékos áfával kell az értékesítéskor kiszámláznia vagy használt cikkre való tekintettel úgynevezett különbözeti áfásan? Segítségüket köszönöm: Szűcs Gáborné
Kérdéseink az alábbiak: 1. Nemzeti parkba szóló belépőjegy elszámolható-e az szja törvény 1. sz. melléklet 8.28. b.) pontja szerint kulturális szolgáltatásként? 2. Külföldön igénybe vett kulturális szolgáltatások esetében is értelmezhető-e a fenti adómentes juttatás?
Tisztelt Szakértők! 67 éves magyar nyugdíjas hölgy (10 éve korkedvezménnyel ment nyugdíjba) Németországban szeretne munkát vállalni részmunkaidőben. Lehetséges-e ez úgy, hogy a magyar nyugdíja megmaradjon? Ha Németországban az adót levonják és megfizetik, Magyarországon kell-e még adót fizetnie és kell-e adóbevallást készítenie, akkor is, ha Magyarországon már nincs adókötelezettsége? Mennyit változtat az adózáson és a hazai nyugdíjon, ha Magyarországon megszünteti az állandó lakcímét és Németországban lesz az állandó lakása? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes katásként szeretnék külföldi magánszemélynek e-számlát kiállítani. A külföldi lehet EU-n belüli és kívüli is. Fel kell számolni az áfát a külföldi magánszemélynek? Ha nem, akkor mit kell az áfakulcshoz írni 27% helyett? Illetve mik a kötelező plusz megjelenítendő adatok egy magyar magánszemélynek kiállított e-számlához képest?
Tisztelt Szakértő! Adott egy személyautó, amellyel taxiszolgáltatást végzünk. A szolgáltatást végző cég áfaalany, és rendelkezik közösségi adószámmal is. Szerződést kötnénk egy céggel, amely szerint az alkalmazottait kellene szállítani külföldre és vissza szerződéssel (taxióra jelen esetben nem kerül bekapcsolásra és a taxitábla levételre kerülne, mivel a megállapodás fix összegű). Az útvonal Budapest- München-Budapest. Háromnapot venne igénybe az ott tartózkodással együtt. Kérdésem: hogyan kell a számlát kiállítani az elvégzett szolgáltatásról? Külön kell-e belföldi és külföldi szakaszt bontani, és milyen áfakulccsal? Hogyan számolható el a külföldi üzemanyag- és a külföldi autópályadíj?
A gyermekeim külföldön élnek, s szeretnének az én devizaszámlámra pénzt utalni, az ottani fizetésükből. Ezután ott kapnak adókedvezményt, amit a szülő részére átutalnak. Kérdésem, keletkezik-e nekem ebből adófizetési kötelezettségem, s ha igen, milyen mértékű, s hogyan és mikor kell bevallani? Nyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok, évente egyszer kell bevallást készítenem. Várom szíves válaszukat. Üdvözlettel: Jávorné Ochtinszki Mária
Tisztelt áfa Szakértő! Személyszállítási vállalkozónak, aki áfalany, Bp-Nagyvárad-Bp útvonalon busszal 50 fő szállítását végzi, kell-e közösségi adószámmal rendelkeznie, és számlázhat-e forintban áfamentesen egy közhasznú alapítvány számára. Köszönöm szépen válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy, kisbuszokkal személyszállítást végző vállalkozásról van szó, belföldi és nemzetközi megbízásokat is teljesít. Az állandó munkavállalók mellett pár napos megbízással is alkalmaz sofőröket a csúcsidőszakokban. Megfelelő-e, ha az alkalmanként megbízott sofőrökkel a következő módon szerződik egy 8 napos (külföldi) kiküldetés esetén? Egyszerűsített foglalkoztatás 5 napig, majd 1 napos határozott idejű munkaszerződés és 2 napig ismét egyszerűsített foglalkoztatás. Szabályos-e ez a megoldás vagy szabálytalannak minősülhet – rendeltetésellenes joggyakorlás miatt? Megbízási szerződés köthető-e a munkavállalóval erre a munkára? Van-e jelentősége a külföldön történő munkavégzésnek ebben a példában? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S.G.
Kft. tagja, de munkaszerződéses jogviszonyban áll, külföldi üzemlátogatás címén (piacbővítés céljából ) 4 napra Tajvanra utazik. Napidíj mennyi adható részére, azt hogyan kell kiadni, és hogyan kell azzal elszámolni? Sok esetben külföldön nem vagy csak nagyon nehezen lehet a költségekhez számlát kapni, ezért is kérdezzük, hogy mi az elfogadható elszámoláskor és mennyit lehet adómentesen naponta kifizetni? Válaszukat várva. Bné
A betegek jogosultak lehetnek arra, hogy társadalombiztosítási támogatással külföldön vegyék igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A külföldön nyújtott, magyar társadalombiztosító által engedélyezett és támogatott gyógykezelésekre azonban adott feltételek megléte esetén kerülhet sor. Cikkünkben ezeket a feltételeket és a tb-támogatással igénybe vehető külföldi ellátásokat részletezzük.
Tisztelt Szakértő ! Cégünk ügyvezetője május végén Romániában 2 napos továbbképzésen vett részt, mellyel kapcsolatban a számlát román lejben a kft. nevére állították ki és az ügyvezető a saját bankkártyájával fizette ki. A számlán szállás, étkezés és italfogyasztás szerepel. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A számla forint összegét most fizetnénk ki neki forintban a kft. házi pénztárából. Ez milyen MNB árfolyamon kell, hogy történjen (a romániai kifizetés dátumának árfolyamán vagy a kft. pénztárából történő kifizetés napjának árfolyamán). 2. Az étel- és italfogyasztás reprezentációs költségnek minősül-e és ezután meg kell-e fizetni az 1,19-szoros szorzóval a 15 százalék szja-t és a 27 százalék ehót ? 3.Kell-e külföldi napidíjat is kötelezően kifizetni erre a 2 napra? Válaszukat előre is köszönöm.
Nehezen értelmezhetőek, esetenként indokolatlanul hátrányosak a fuvarosok napidíjára vonatkozó, idén hatályba lépett változások, derül ki a témához az Adózónához érkező kérdésekből. Cikkünk összefoglalja a szabályozás lényegét és rámutat azokra a diszkriminatív jelenségekre is, amelyek megoldása – véleményünk szerint – csak az előírások megfelelő korrekciójától várható.
Tisztelt Szakértő! A fuvarozók egyik lapjában az alábbi cikket olvastam a napidíj kapcsán. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a külföldi kiküldetés napidíjánál is úgy fogalmaz, hogy az az "engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő" munkavállalók számára adható. Mivel a 3,5 tonna alatti árufuvarozók számára nem kell nemzetközi fuvarozói engedély, ezért a törvény értelmében a napi 60 € napidíjat sem lehet számunkra elszámolni. A lehetőség az általános, 15 € napidíj kifizetése, ami külföldi kiküldetés esetén minden munkavállaló számára elszámolható. Azonban itt feltétel, hogy a napidíj nem lehet több, mint a kiküldetésre elszámolt bér 30 százaléka. Tehát a 15 € is csak akkor jöhet ki, ha egyébként a napi 45 € eléri a kiküldött dolgozó fizetése." Cégünk eddig elszámolta a kisteherautókon dolgozóknak a 60 €-ot. Ezek szerint rosszul? A 15 €-ot is csak akkor lehet elszámolni, ha a fizetés eléri a 45 €-ot. Milyen fizetés? Az üzemanyag-megtakarítással számolt fizetés? Vagy az üzemanyag-megtakarítás nem a fizetés része, mivel az minden hónapban más és más? Úgy értelmezem, hogy a bejelentett munkabér nettó fizetését kell alapul venni a 30 százalék esetében? Válaszát köszönöm, szép napot! Norbert
A magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. A Randstad Workmonitor adatai szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, amely messze elmarad a globális átlagtól. Ötből három megkérdezett egy jó állásért még a határon túlra is költözne.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték