A gyermekeim külföldön élnek, s szeretnének az én devizaszámlámra pénzt utalni, az ottani fizetésükből. Ezután ott kapnak adókedvezményt, amit a szülő részére átutalnak. Kérdésem, keletkezik-e nekem ebből adófizetési kötelezettségem, s ha igen, milyen mértékű, s hogyan és mikor kell bevallani? Nyugdíjas egyéni vállalkozó vagyok, évente egyszer kell bevallást készítenem. Várom szíves válaszukat. Üdvözlettel: Jávorné Ochtinszki Mária
Tisztelt áfa Szakértő! Személyszállítási vállalkozónak, aki áfalany, Bp-Nagyvárad-Bp útvonalon busszal 50 fő szállítását végzi, kell-e közösségi adószámmal rendelkeznie, és számlázhat-e forintban áfamentesen egy közhasznú alapítvány számára. Köszönöm szépen válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy, kisbuszokkal személyszállítást végző vállalkozásról van szó, belföldi és nemzetközi megbízásokat is teljesít. Az állandó munkavállalók mellett pár napos megbízással is alkalmaz sofőröket a csúcsidőszakokban. Megfelelő-e, ha az alkalmanként megbízott sofőrökkel a következő módon szerződik egy 8 napos (külföldi) kiküldetés esetén? Egyszerűsített foglalkoztatás 5 napig, majd 1 napos határozott idejű munkaszerződés és 2 napig ismét egyszerűsített foglalkoztatás. Szabályos-e ez a megoldás vagy szabálytalannak minősülhet – rendeltetésellenes joggyakorlás miatt? Megbízási szerződés köthető-e a munkavállalóval erre a munkára? Van-e jelentősége a külföldön történő munkavégzésnek ebben a példában? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: S.G.
Kft. tagja, de munkaszerződéses jogviszonyban áll, külföldi üzemlátogatás címén (piacbővítés céljából ) 4 napra Tajvanra utazik. Napidíj mennyi adható részére, azt hogyan kell kiadni, és hogyan kell azzal elszámolni? Sok esetben külföldön nem vagy csak nagyon nehezen lehet a költségekhez számlát kapni, ezért is kérdezzük, hogy mi az elfogadható elszámoláskor és mennyit lehet adómentesen naponta kifizetni? Válaszukat várva. Bné
A betegek jogosultak lehetnek arra, hogy társadalombiztosítási támogatással külföldön vegyék igénybe az egészségügyi szolgáltatást. A külföldön nyújtott, magyar társadalombiztosító által engedélyezett és támogatott gyógykezelésekre azonban adott feltételek megléte esetén kerülhet sor. Cikkünkben ezeket a feltételeket és a tb-támogatással igénybe vehető külföldi ellátásokat részletezzük.
Tisztelt Szakértő ! Cégünk ügyvezetője május végén Romániában 2 napos továbbképzésen vett részt, mellyel kapcsolatban a számlát román lejben a kft. nevére állították ki és az ügyvezető a saját bankkártyájával fizette ki. A számlán szállás, étkezés és italfogyasztás szerepel. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A számla forint összegét most fizetnénk ki neki forintban a kft. házi pénztárából. Ez milyen MNB árfolyamon kell, hogy történjen (a romániai kifizetés dátumának árfolyamán vagy a kft. pénztárából történő kifizetés napjának árfolyamán). 2. Az étel- és italfogyasztás reprezentációs költségnek minősül-e és ezután meg kell-e fizetni az 1,19-szoros szorzóval a 15 százalék szja-t és a 27 százalék ehót ? 3.Kell-e külföldi napidíjat is kötelezően kifizetni erre a 2 napra? Válaszukat előre is köszönöm.
Nehezen értelmezhetőek, esetenként indokolatlanul hátrányosak a fuvarosok napidíjára vonatkozó, idén hatályba lépett változások, derül ki a témához az Adózónához érkező kérdésekből. Cikkünk összefoglalja a szabályozás lényegét és rámutat azokra a diszkriminatív jelenségekre is, amelyek megoldása – véleményünk szerint – csak az előírások megfelelő korrekciójától várható.
Tisztelt Szakértő! A fuvarozók egyik lapjában az alábbi cikket olvastam a napidíj kapcsán. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a külföldi kiküldetés napidíjánál is úgy fogalmaz, hogy az az "engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő" munkavállalók számára adható. Mivel a 3,5 tonna alatti árufuvarozók számára nem kell nemzetközi fuvarozói engedély, ezért a törvény értelmében a napi 60 € napidíjat sem lehet számunkra elszámolni. A lehetőség az általános, 15 € napidíj kifizetése, ami külföldi kiküldetés esetén minden munkavállaló számára elszámolható. Azonban itt feltétel, hogy a napidíj nem lehet több, mint a kiküldetésre elszámolt bér 30 százaléka. Tehát a 15 € is csak akkor jöhet ki, ha egyébként a napi 45 € eléri a kiküldött dolgozó fizetése." Cégünk eddig elszámolta a kisteherautókon dolgozóknak a 60 €-ot. Ezek szerint rosszul? A 15 €-ot is csak akkor lehet elszámolni, ha a fizetés eléri a 45 €-ot. Milyen fizetés? Az üzemanyag-megtakarítással számolt fizetés? Vagy az üzemanyag-megtakarítás nem a fizetés része, mivel az minden hónapban más és más? Úgy értelmezem, hogy a bejelentett munkabér nettó fizetését kell alapul venni a 30 százalék esetében? Válaszát köszönöm, szép napot! Norbert
A magyar munkavállalók egybehangzóan úgy vélik, hogy a külföldi üzleti utak növelik a munkájuk értékét, mégis alig dolgoznak olyan pozícióban, amely erre lehetőséget adna. A Randstad Workmonitor adatai szerint mindössze tízből egy magyar szokott külföldre menni céges ügyben, amely messze elmarad a globális átlagtól. Ötből három megkérdezett egy jó állásért még a határon túlra is költözne.
Tisztelt Szakértő! A kettős adóztatást kizáró egyezmények számomra elég nehezen értelmezhetők, ezért szeretném megkérdezni a véleményét az alábbi kérdésben. Magyar kft. tulajdonosa egy ukrán vállalatnak. A magyar kft. osztalékot kapott Ukrajnából úgy, hogy az osztalékot fizető ukrán cég levont 5 százalék adót a megszavazott osztalékból. Kérdésem az lenne, hogy helyesen járt-e el az ukrán cég az osztalék adóztatása során? Előre is köszönöm a választ.
A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (magyar kft.) kölcsönt kap egy Panamában bejegyzett cégtől. A két cég nem kapcsolt fél. Kérdésünk az, hogy a panamai cégnek fizetendő kamat miatt a magyar kft.-t terheli-e valamilyen adófizetési vagy adólevonási kötelezettség? A kölcsönszerződésen kívül a kamat kifizetéséhez és elismert költségként történő elszámolásához szükséges-e bármilyen más dokumentum (például illetőségigazolás, haszonhúzói nyilatkozat)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság évente pár alkalommal néhány napra külföldi fesztiválokon vesz részt oly módon, hogy ott ételt és italt árusít, amelyet maga készít,vagyis vendéglátó egységet üzemeltet. Az áfatörvény vonatkozó rendelkezése: 45. § 63 (1) Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Kérdésünk, hogy ebben az esetben megfelelünk-e az áfatörvény fentebbi paragrafusának, s így mint áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásként (1665-ös bevallás 91.sora) kell jelentenünk? A fesztiválra a társaság változó üzemeltetési helyű pénztárgépet vinne ki, így tenne eleget a nyugtaadási kötelezettségének. Az értékesítéseiről áfamentes bizonylatokat állítana ki a fentebbi paragrafus értelmében. Helyesen jár el így a cég? A kiállítandó bizonylatokon (nyugta, számla) milyen törvényi hivatkozást szükséges feltüntetni? Köszönettel,
A 2016-os esztendő lényeges változást hozott az államok közötti banki adatcserében. Elkezdődött ugyanis az automatikus adóügyi információcsere első fázisa, amely keretében bizonyos országok már idén januárban elkezdték az adatgyűjtést, majd az ügyfelekre és azok számláikra vonatkozó adatokat 2017-től továbbítják az illetékes országok adóhatóságai felé – írja adóhírlevelében a Mazars.
Tartósan küldünk ki dolgozni alkalmazottakat német fióktelepünkre, legfeljebb 2 évre. Ez azt jelenti, hogy alapfizetésüket itthon kapják, ez után fizetjük meg a szochót és a szakképzési hozzájárulást, vonjuk a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, személyi jövedelem adót azonban nem fizetnek utána. Alapbérük után a kint kapott tartós kiküldetési pótlékkal együtt Németországban fizetik meg a Lohnsteuert. Kérdésem, hogy a családi adó- és járulékkedvezményt igénybe vehetik-e a levont járulékokból? (Kint nem vesznek igénybe kedvezményeket.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték