Tisztelt Szakértő! A kettős adóztatást kizáró egyezmények számomra elég nehezen értelmezhetők, ezért szeretném megkérdezni a véleményét az alábbi kérdésben. Magyar kft. tulajdonosa egy ukrán vállalatnak. A magyar kft. osztalékot kapott Ukrajnából úgy, hogy az osztalékot fizető ukrán cég levont 5 százalék adót a megszavazott osztalékból. Kérdésem az lenne, hogy helyesen járt-e el az ukrán cég az osztalék adóztatása során? Előre is köszönöm a választ.
A 2015 évi adóbevallás mely sorait érintik a CIB Bank igazolásán feltüntetett tételek: A külföldi bruttó osztalék bevétel összege: 71 252 Ft A magyar osztalékadó (16%): 11 399 Ft Külföldön levont adó: 21 379 Ft A magyar osztalékadóba beszámítható külföldön megfizetett adó: 10 689 Ft Megállapított levont osztalékadó (szja): 716 Ft Nettó kifizetés: 49 155 Ft Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (magyar kft.) kölcsönt kap egy Panamában bejegyzett cégtől. A két cég nem kapcsolt fél. Kérdésünk az, hogy a panamai cégnek fizetendő kamat miatt a magyar kft.-t terheli-e valamilyen adófizetési vagy adólevonási kötelezettség? A kölcsönszerződésen kívül a kamat kifizetéséhez és elismert költségként történő elszámolásához szükséges-e bármilyen más dokumentum (például illetőségigazolás, haszonhúzói nyilatkozat)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság évente pár alkalommal néhány napra külföldi fesztiválokon vesz részt oly módon, hogy ott ételt és italt árusít, amelyet maga készít,vagyis vendéglátó egységet üzemeltet. Az áfatörvény vonatkozó rendelkezése: 45. § 63 (1) Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. Kérdésünk, hogy ebben az esetben megfelelünk-e az áfatörvény fentebbi paragrafusának, s így mint áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásként (1665-ös bevallás 91.sora) kell jelentenünk? A fesztiválra a társaság változó üzemeltetési helyű pénztárgépet vinne ki, így tenne eleget a nyugtaadási kötelezettségének. Az értékesítéseiről áfamentes bizonylatokat állítana ki a fentebbi paragrafus értelmében. Helyesen jár el így a cég? A kiállítandó bizonylatokon (nyugta, számla) milyen törvényi hivatkozást szükséges feltüntetni? Köszönettel,
A 2016-os esztendő lényeges változást hozott az államok közötti banki adatcserében. Elkezdődött ugyanis az automatikus adóügyi információcsere első fázisa, amely keretében bizonyos országok már idén januárban elkezdték az adatgyűjtést, majd az ügyfelekre és azok számláikra vonatkozó adatokat 2017-től továbbítják az illetékes országok adóhatóságai felé – írja adóhírlevelében a Mazars.
Tartósan küldünk ki dolgozni alkalmazottakat német fióktelepünkre, legfeljebb 2 évre. Ez azt jelenti, hogy alapfizetésüket itthon kapják, ez után fizetjük meg a szochót és a szakképzési hozzájárulást, vonjuk a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, személyi jövedelem adót azonban nem fizetnek utána. Alapbérük után a kint kapott tartós kiküldetési pótlékkal együtt Németországban fizetik meg a Lohnsteuert. Kérdésem, hogy a családi adó- és járulékkedvezményt igénybe vehetik-e a levont járulékokból? (Kint nem vesznek igénybe kedvezményeket.)
Magyarországon az európai átlagnál lényegesen több számlát állítanak ki a cégek külföldi partnereknek, erre legtöbbször a kis- és nagykereskedelem, a nemzetközi szállítmányozás, a munkagépbérlés, az építőipar és az idegenforgalom területén került sor az elmúlt két évben – derült ki a követeléskezeléssel foglalkozó EOS Csoport nemzetközi fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából.
Van egy magánszemély ügyfelem, akinek Németországban és itthon is van van bejelentett lakcíme. Az év nagy részében itthon van, de kintről is van jövedelme, ami után levonják az adót. Kérdésem, hogy melyik országban kell az adóbevallást benyújtania? Köszönettel! B.Kati
Egy magyar kft. olaszországi cégtől kapott megbízást, amit úgy tudott teljesíteni, hogy az egyik munkavállalóját három hónapra elküldte Olaszországba a feladat ellátására. A cég munkatársa hétvégente repülővel hazautazott a családjához. A repülőjegyek árát a munkáltatója megtérítette részére. A repülőjegyekkel elszámolt. Szeretném megkérdezni, hogy a munkavállalónak kell-e személyi jövedelemadót fizetni ezen bevétele után? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Cím! Társaságunk Ausztriában dolgozó ingázó magyarkonak készül bevezetni egy szolgáltatást, melynek lényege, hogy segítséget nyújtunk az ausztriai családtámogatás igénylésében. Gyes, és családi pótlék, illetve az éves költségbevallás kitöltésében is segítünk nekik, Az a kérdés, ha ezt a tevékenységet idehaza végezzük magyar állampolgároknak, akkor kell-e ehhez a tevékenységhez engedély? Információink szerint ez egyéb ügyintézési kategória, ahol mi hivalalosan német tolmácsot alkalmazunk, illetve van egy szerződött könyvelőnk aki adótanácsadói végzettséggel is rendelkezik. További kérdésünk az, hogy mivel ezt a tevékenységet idehaza végezzük magyar állampolgároknak, kell -e az osztrák szakhatóságtól bármiféle engedély? Köszönettel:
Külföldi munka adózási, társadalombiztosítási és ügyintézési teendőiről érdeklődött olvasónk. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Egyes tb ellátások csak akkor folyósíthatók, ha a jogosultnak egyáltalán nincs biztosítási jogviszonya, illetve keresete, munkaideje nem halad meg egy meghatározott mértéket. Összefoglaltuk a külföldön szerzett keresetekre vonatkozó szabályokat.
Tisztelt Szakértő! "C" belföldi kft.-hez egy EU tagállamból érkezik megrendelés, magyarországi műsorban termékmegjelenítésre. Ez a " C" belföldi kft.teljes kampány munkát végzi a külföldi megrendelőnek. A termékmegjelenítésről a "C" kft. áfás számlát kap, ezt hogyan lehet továbbszámlázni a külföldi megrendelő felé? Áfával terhelten? Köszönettel Ildikó
Külföldi munkavégzés során a munkavállalók a béren kívül saját bankszámlájukra havi négyszeri útra repülőjegy-térítést is kaptak. Később munkáltatójuk rendkívüli felmondással elbocsátotta őket. A volt munkavállalók vitatták a végkielégítés összegét. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Tisztelt Szakértő! Egy kft,-nek két tagja van, egyik nyugdíjas, személyesen közreműködő tag, a másik, aki az ügyvezető, nem vállal személyes közreműködést, magyar állampolgár, de Olaszországban van munkaviszonya. Állandó lakcíme Magyarországon van, életvitelszerűen külföldön él. Külföldi biztosítását bejelentette a magyar hatóságoknál. Ügyvezetőként, most Magyarországon be kell-e jelenteni (T1041), illetve járulékfizetése keletkezik-e, újra aktiváltatnia kell a taj számát? Válaszát Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték