Nem örökölhető a különadó fizetési kötelezettség, változik a fizetési határidő és kikerült a hatvannapot meghaladó rész a módosított törvényjavaslatból, nem kell március 1-ig visszamenőleg megfizetni az adót. Az alkotmányügyi bizottság kedd reggeli ülésén támogatta Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványait, zárószavazás jövő héten lesz.
A parlament tegnap megszavazta a 98 százalékos különadó törvényt módosító indítványokat. Bár a végszavazásra a jövő héten kerül sor, már most kijelenthető, hogy a törvény visszamenőleges hatálya végrehajthatatlan. A törvény ugyanis december 30-án lép hatályba, eljárásjogi szempontból ezért csak a 2011-es alkalmazása rendezett.
Elfogadta az Országgyűlés szerdán azokat a módosító javaslatokat, amelyek egyrészt jelentősen megváltoztatják a 98 százalékos különadó szabályait, másrészt átírják az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának szövegét. Az alkotmánymódosításról történő szavazást vita kísérte, miután a gépi szavazás eredménye szerint annak elfogadásához nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Mivel négy kormánypárti képviselő szavazógépe nem működött, és ezt még az eredmény kihirdetése előtt jelezték, a házbizottság úgy döntött: az Országgyűlés elfogadottnak tekinti a módosító javaslatot.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bíróság indoklása nem megalapozott - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, aki a kormány új különadóra vonatkozó törvényjavaslatát is vitatja. Hack Péter alkotmányjogász azonban egyetért az Ab döntésével.
Az EU szigorában bíznak a különadó kivetésén felháborodott távközlési, energia- és kiskereskedelmi cégek. A többletteher miatt nemcsak beruházások elmaradása, de a kisebb szolgáltatók bedőlése is várható.
Az Alkotmánybíróság hétfőn délelőtt megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt visszamenőleges hatállyal. Alig pár órával később a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján. Az új különadó törvény eszerint december végétől lenne hatályos, de - a korábbiakkal ellentétben - nem visszamenőleges hatállyal.
Jövő hét kedden dönt az Ab, hogy alkotmányellenes-e a végkielégítés után 98 százalékos különadót fizetni.
A tavalyi adatokhoz képest az energiaszektor adózott eredményének 32 százalékát, a távközlési szolgáltatók profitjuk 73 százalékát veszíthetik el a különadóval, a nagy élelmiszerláncok tavalyi vesztesége pedig négyszeresére emelkedhet – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.
Az Alkotmánybíróság előrevette a 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt. A szakszervezetek abban bíznak, hogy még az október 31-i határidő előtt döntés születik a 98 százalékos különadóról, így visszamenőleg már nem kellene azt befizetni.
Az elmúlt hetekben ugyan több fideszes politikus is beszélt arról, hogy a bankadó mintájára az energiaipari és a távközlési társaságokra is plusz adót vetnének ki már 2011-ben, de egyelőre csak politikusi felvetésekről van szó arra az esetre, ha a költségvetés egyensúlyának biztosításhoz a büdzsének többletforrásokra lenne szüksége - írják az energiainfo.hu-n.
Számos érdekvédelmi és szakmai szervezet is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos különadója miatt. Az Adózóna okleveles adószakértője szerint azonban az eddig beérkezett 52 beadvány megalapozatlan. Miről szólnak a beadványok és mi a valós probléma?
Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, kettő vagy négymillió forint végkielégítés után kell-e adózni az új törvény értelmében. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője továbbra is ragaszkodik saját jogértelmézéshez, mely szerint 4 millió forintig különadómentes a végkielégítés. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint félreértésen alapszik az az Adózóna által elsőként közölt jogszabály-magyarázat, miszerint akár a négymillió forintig is különadómentes lehet a végkielégítés. Angyal József szerint azonban az NGM álláspontja a jogszabály téves értelmezésén alapul.
Sértheti a versenysemlegességet, hogy több biztosítónak nem kell különadót fizetnie. Azok viszont, akiknek viselniük kell a sarcot, ebből várhatóan mintegy 80 milliárd forintot az ügyfeleiken vasalnak be.
Különadó-mentesek a havi egymillió forint alatti jövedelmek alapján fizetett végkielégítések, amennyiben nem több mint 4 hónapig fizetik. Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken terjesztették be. Kiknek kell 98 százalékos különadót fizetni és mekkora összegtől?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték