Egy étlap mikor minősül reklámhordozónak? Ha reklámhordozónak minősül, úgy KTJ- és EPR-díj is terheli? Kinek kell ebben az esetben a KTJ-, illetve EPR-díjat bevallani és megfizetni? Továbbá kérdésem még, hogy az étlapot előállító cég az étlap díja alatt külön sorban feltünteti az EPR-díjat áfával növelten, így kiszámlázva, illetve áthárítva azt. Szabályos ez? Olvasónk kérdéseire Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.
Mit tehet a munkáltató, ha dolgozója külföldről szeretne dolgozni? Milyen adózási kérdésekkel szembesül a munkáltató és a munkavállaló ebben az esetben? Megváltozik-e a magánszemély adóilletősége, ha tartósan külföldön dolgozik? Horváthné Szabó Beáta adószakértőt hallhatják.
A Magyarországon adózók széles köre számára már 2017. óta megkönnyíti az év végi szja-bevallás elkészítését a NAV azon gyakorlata, hogy az adóhatóság elkészíti az éves adóbevallásuk tervezetét. Ez kényelmet és jelentős adminisztrációs könnyítést jelent, azonban számos esetben – így különösen akkor, ha a jövedelem külföldről származik – előfordulhat, hogy a NAV egyáltalán nem, vagy nem teljeskörűen rendelkezik a jövedelemadatokkal, így könnyen előfordulhat, hogy a személyi jövedelemadó kiszámításával, befizetésével és bevallásával kapcsolatos teendőket a magánszemélynek önállóan kell megtennie. Felmerülhet a kérdés, hogy ezzel kapcsolatban mire érdemes figyelni, tekintettel a közelgő 2022. évi szja-bevallási határidőre.
A szolgáltatások szabadsága, valamint a személyek szabad mozgása, mint szabadságelvek képezik az Európai Unión belüli, határokon átívelő kiküldetés alapjait. A jogintézmény kereteit az 1997. február 10. napján hatályba lépett a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (Irányelv) határozza meg. Cikkünkben a határokon átívelő kiküldetés jogintézményének szabadságra vonatkozó munkajogi előírásait tekintjük át.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték