Az alaptörvény tizenhetedik módosításáról, továbbá két törvénymódosításáról, valamint egy nemzetközi megállapodás jegyzőkönyvének kihirdetéséről is zárószavazás lesz az Országgyűlésben a július 13-án kezdődő héten.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely kiterjeszti a kőolajtermék-előállító különadóját azzal, hogy sávossá alakítja az olcsóbb orosz Urál és a drágább Brent kőolaj közötti árkülönbözet utáni adót; a különadót kiterjeszti a 2 és 5 amerikai dollár közé eső árkülönbözetre, illetve a 2027-es adóévre is – tette közzé az MTI.
Az adók közép- és hosszútávon történő átalakítását tartotta lehetségesnek a miniszterelnök, akit a különadók sorsáról kérdeztek csütörtökön Bécsben, miután tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral – közölte az MTI.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Cikkünkben a magántőkealapok jogi hátterére és adózási rendszerére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Bár a különadók intézményét eredetileg a 2006-os költségvetési hiány hívta életre, a veszélyhelyzeti kormányzás az elmúlt években új szintre emelte a szektorspecifikus elvonások rendszerét. Ami átmeneti válságkezelő eszköznek indult, mára a bankrendszer, az energiaipar és a kiskereskedelem törvénybe iktatott teherviselőjévé vált. Cikkünkben áttekintjük a legfontosabb ágazati különadók történetét a 2006-os kezdetektől a legfrissebb, 2026-os törvénymódosításokig, és ismertetjük a rendeleti jogalkotás főbb hatásait, a piaci torzulások főbb kockázatait.
Több adóátalakításra is készül a Tisza-kormány – jelentette be Kármán András ma a parlamenti meghallgatásán. Ennek keretében visszaállítják a kata intézményét, és fokozatosan kivezetik a különadókat. A cél egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb adórendszer megteremtése, valamint a köz- és magánvagyonok eddigi összefonódásának felszámolása – írja a portfolio.hu.
A spanyol kormány 80 pontból álló, 5 milliárd euró értékű intézkedéscsomagot fogadott el a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásainak ellensúlyozására rendkívüli ülésén pénteken Madridban, közölte az MTI.
Belengette a különadók csökkentését Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tavaszi Gazdasági Évnyitó rendezvényén, aztán egyből hozzátette, hogy a jelenlegi háborús környezetben ezt nem tehetik meg – derül ki a Portfolio.hu tudósításából.
A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig kell nyilatkoznia a NAV felé az adóévben megszerzett katás bevételéről. (Ha a kisadózói adóalanyiság év közben szűnt meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kellett megtenni.) Mi minősül bevételnek, mi nem számít annak? Mi a bevétel megszerzésének időpontja? Mikor kell különadót fizetni? Összeszedtük.
2025 eddig eltelt részében a magyarországi üzleti szektor több ágazatában is csaknem folyamatosan és érezhetően gyengültek az áremelési szándékok. 2025 júniusára ezek a várakozások nyolc havi mélypontjukra estek. Ugyanakkor az áremelési törekvések – az építőipar kivételével – minden szektorban saját hosszú távú átlaguk közelében maradtak. Azaz a várakozások szerint az infláció rövid távon továbbra is tartja magát, írja elemzésében a GKI.
Az ismét szerdán tartott kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő beszámolt a legutóbbi kormányülés részleteiről.
A kisadózónak az adóévet követő február 25-éig kell nyilatkoznia a NAV felé az adóévben megszerzett katás bevételéről. (Ha a kisadózói adóalanyiság év közben szűnt meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kellett megtenni.) Ismertetjük, mi minősül bevételnek, és mi nem, mikor kell különadót fizetni.
Január 1-jétől megszűnt a légitársaságokat terhelő különadó, de ez vajon milyen hatással lehet a jegyárakra és a légitársaságok esetleges járatsűrítéseire? Bagdi Lajos, a Niveus partnere elmondta, hogy a megszüntetésnek egyáltalán nem biztos, hogy végül árcsökkentő hatása lesz a repülőjegyárakra.
Több területen is módosítja, illetve kiegészíti az extraprofitadókról szóló 197/2022. kormányrendeletet a Magyar Közlöny 116. számában kihirdetett 356/2024. kormányrendelet.
A pénzügyminiszter november 11-én nyújtotta be a 2025. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot, amelyben már nem szerepelnek bizonyos különadók, viszont kérdés, hogy honnan lesz forrás ezek pótlására. Az egyes különadók eltörlése mellett a vállalkozásoktól várt adóbevételek jelentős gyarapodása a szembetűnő a jövő évre – mutat rá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték