37 találat a(z) közös költség cimkére

Egyéni vállalkozó közüzemi költség elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérem válaszukat, hogy egy személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a székhelyéhez tartozó közüzemi díjak (víz, gáz, villany stb.) díj hány százalékát számolhatja el maximum az egyéni vállalkozásában, ha a székhely ingatlan a magánszemély tulajdonában van (nincs a vállalkozásban). A vállalkozó ebben az ingatlanban lakik, és vállalkozói tevékenységet is végez ott, ékszereket javít. A székhely címen lévő ingatlan társasházban található. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a közös költség hány százaléka számolható el, ha egyáltalán elszámolható költségnek minősül? Az szja törvényben csak az Internetre vonatkozóan látok konkrét 50 százalékos elszámolhatósági hányadot. Előre is köszönöm a válaszukat!

Közös költség szja Kérdés

Tisztelt Adószakértő! Egy vállalkozás lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. Bérleti díjról számlát kap 10 százalék költséghányad-nyilatkozattal. A szerződés szerint a közös költséget a vállalkozás fizeti. Bevétele-e ez a közös költség a magánszemélynek? Kell-e szja-előleget levonni belőle? Ezt is ki kell számláznia a magánszemélynek? Válaszukat előre is megköszönve: Simon Anikó

Társasházi közös költség bizonylata Kérdés

Üdvözlöm! A kft.-nek saját tulajdonú üzlethelyisége van, az üzlethelyiség közös költségét egy vagyongazdálkodó zrt. társasházkezelési csoportjához utalja. Többszöri kérés ellenére nem kapunk számlát a közös költségről. Banki utalás és élő szerződés alapján el lehet költségként számolni a kft. közös költségét?

Így támadhatnak zűrök a bérbeadó nevére szóló számlákból Cikk

Egy cég irodát bérel, a bérleti díj mellett külön fizeti a bérbeadó nevére szóló közös költséget és telefonszámlát. Elszámolható ez költségként? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.

Bérleti, vagy használati szerződés közüzemi díjának továbbszámlázása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Önkormányzatunknál többféle közüzemi díj továbbszámlázása történik. 1.) Bérleti díj (áfásak vagyunk) közüzemi díjainak továbbszámlázása áfásan történik. Az eredeti számla végösszegére számolom rá a 27 százalékos áfát, vagy pedig annak alapjára? számokkal: a) 127 forint (100 Ft+áfa) összegre számolom a 27 százalékot és így 161 forintot kapok, vagy pedig b) az eredeti számla alapjára számolom a 27 százalék áfát, vagyis amennyiben 27 százalékos áfás a szolgáltatás, akkor pont ugyanakkora összeggel (100 forint+27 forint áfa), ha 5 százalékos a szolgáltatás (például távhő), akkor az eredeti alapra az 5 százalék helyett 27 százalékot rászámolva (beérkező számla 100 forint+5 forint áfa helyett továbbszámlázunk 100 forint+ 27 forint áfát), és ha mentes a szolgáltatás (például közös költség), akkor 100 Ft helyett 100 forint+27 forint áfát számlázunk tovább) c) Áramdíjban áfakörön kívüli tétel marad áfakörön kívüli, vagy áfával növelten kell továbbszámlázni? 2.) HASZNÁLATI szerződés, amikor használatba van adva a helyiség térítésmentesen, de a közüzemi szerződések az önkormányzat nevén vannak, mi kapjuk, és fizetjük a számlát, ezért továbbszámlázzuk ezeket a díjakat. Ilyenkor pont ugyanolyan összeggel és áfával kell továbbszámlázni, mint ahogyan a szolgáltató számláz, vagy erre is kell 27 százalékos áfát rászámolni? Köszönöm válaszát

Társasházi közös költség elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő ! A cég, amelynek könyvelek, bérel egy helyiséget egy társasházban. Nem közvetlenül a társasháztól, hanem egy bérbeadón keresztül. A bérbeadó a szerződésben kikötötte, hogy a közös költséget közvetlenül a társasház felé kell megfizetni. A közös költségről a társasház nem állít ki számlát, mert nem történik a társasház részéről semmiféle szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés. Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. Ehelyett egy számviteli bizonylatot állit ki (az van ráírva, hogy fizetési értesítő, számlát helyettesítő okmány), mely egész évre szól, havonta kéri a fizetést, negyedévente pedig bekéri egy fizetési értesítőben a különbözetet a fogyasztáshoz mérten. Megfelelő-e a költségelszámoláshoz a fizetési értesítés és a banki bizonylat? Illetve év végén, ha nincs még minden kifizetve, jogos-e az elhatárolás a fizetési értesítő alapján? Köszönettel Vné Andrea

Bérleti díj + közös költség Kérdés

Egy cég. hosszútávú bérleti szerződést kötött egy alagsori teremgarázs tulajdonosával, egy másik kft-vel, a létesítmény építőjével. A cég 2013. novemberig csak bérleti díjat fizetett (alap + ÁFA) a tulajdonosnak. A ház lakóközössége igényei szerint újabb költség jelenik meg a teremgarázsban parkolók felé. A teremgarázs tulajdonosa egyoldalúan írt egy levelet a cégnek, hogy ettől kezdve a bérleti díj fizetése mellett külön közös költséget kell fizetni a társasház megadott számlájára. A társasház erről a társasházi törvényre hivatkozva számlát nem állít ki "csak" be kell fizetni. A kérdésem a következő: milyen alapon tudja a bérlő cég ezt a közös költséget kifizetni számla hiányában és elszámolni legális költségként?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás csed és gyed számításának alapja

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Jövedelem piaci érték alatti bérleti díj miatt

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szövetkezet igazgatójának jogviszonya

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close