Társasháznak – aminek a közös képviselője vagyok – legalább 1/3-a önkormányzati tulajdonban van. Az önkormányzat a közös költségről számlát kér a társasháztól. Kérdésem: állíthat-e ki erről számlát a társasház? Ha nem, milyen számviteli bizonylatot adhat ki, amit a tulajdonos el tud számolni? Tisztelettel: közös képviselő
Tisztelt Adózóna! Egy kft. székhelye (irodája) már több mint 10 éve az egyik tulajdonosától bérelt, soklakásos társasházban lévő lakásban van. A tulajdonos és a bérlő kft. a következő költségeket fizetik a lakás után a társasház számára: (1) közös költség – ezt a tulajdonos fizeti, (2) fűtési költség – ezt eddig a kft. fizette a társasház által a kft. nevére kiállított számlát helyettesítő okmány alapján, (3) a kft. feltételezett ügyfélforgalma alapján költségtérítés – ezt a kft. fizeti a társasház által a kft. nevére kiállított számlát helyettesítő okmány alapján. Az idei évtől kezdve a társasház a fűtési díjról nem állít ki számlát helyettesítő okmányt a kft. részére. Kérdésem, hogy a kft. fizetheti-e a fűtési díjat továbbra is, tehát, hogy készpénzes fizetés esetén a befizetési csekk igazoló szelvénye, illetve átutalás esetén a bankkivonat alapján a fűtési díj lekönyvelhető-e a kft. költségei között? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban kérem válaszukat, hogy egy személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a székhelyéhez tartozó közüzemi díjak (víz, gáz, villany stb.) díj hány százalékát számolhatja el maximum az egyéni vállalkozásában, ha a székhely ingatlan a magánszemély tulajdonában van (nincs a vállalkozásban). A vállalkozó ebben az ingatlanban lakik, és vállalkozói tevékenységet is végez ott, ékszereket javít. A székhely címen lévő ingatlan társasházban található. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy a közös költség hány százaléka számolható el, ha egyáltalán elszámolható költségnek minősül? Az szja törvényben csak az Internetre vonatkozóan látok konkrét 50 százalékos elszámolhatósági hányadot. Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Adószakértő! Egy vállalkozás lakást bérel iroda céljára magánszemélytől. Bérleti díjról számlát kap 10 százalék költséghányad-nyilatkozattal. A szerződés szerint a közös költséget a vállalkozás fizeti. Bevétele-e ez a közös költség a magánszemélynek? Kell-e szja-előleget levonni belőle? Ezt is ki kell számláznia a magánszemélynek? Válaszukat előre is megköszönve: Simon Anikó
Üdvözlöm! A kft.-nek saját tulajdonú üzlethelyisége van, az üzlethelyiség közös költségét egy vagyongazdálkodó zrt. társasházkezelési csoportjához utalja. Többszöri kérés ellenére nem kapunk számlát a közös költségről. Banki utalás és élő szerződés alapján el lehet költségként számolni a kft. közös költségét?
Egy cég irodát bérel, a bérleti díj mellett külön fizeti a bérbeadó nevére szóló közös költséget és telefonszámlát. Elszámolható ez költségként? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Önkormányzatunknál többféle közüzemi díj továbbszámlázása történik. 1.) Bérleti díj (áfásak vagyunk) közüzemi díjainak továbbszámlázása áfásan történik. Az eredeti számla végösszegére számolom rá a 27 százalékos áfát, vagy pedig annak alapjára? számokkal: a) 127 forint (100 Ft+áfa) összegre számolom a 27 százalékot és így 161 forintot kapok, vagy pedig b) az eredeti számla alapjára számolom a 27 százalék áfát, vagyis amennyiben 27 százalékos áfás a szolgáltatás, akkor pont ugyanakkora összeggel (100 forint+27 forint áfa), ha 5 százalékos a szolgáltatás (például távhő), akkor az eredeti alapra az 5 százalék helyett 27 százalékot rászámolva (beérkező számla 100 forint+5 forint áfa helyett továbbszámlázunk 100 forint+ 27 forint áfát), és ha mentes a szolgáltatás (például közös költség), akkor 100 Ft helyett 100 forint+27 forint áfát számlázunk tovább) c) Áramdíjban áfakörön kívüli tétel marad áfakörön kívüli, vagy áfával növelten kell továbbszámlázni? 2.) HASZNÁLATI szerződés, amikor használatba van adva a helyiség térítésmentesen, de a közüzemi szerződések az önkormányzat nevén vannak, mi kapjuk, és fizetjük a számlát, ezért továbbszámlázzuk ezeket a díjakat. Ilyenkor pont ugyanolyan összeggel és áfával kell továbbszámlázni, mint ahogyan a szolgáltató számláz, vagy erre is kell 27 százalékos áfát rászámolni? Köszönöm válaszát
Tisztelt Szakértő ! A cég, amelynek könyvelek, bérel egy helyiséget egy társasházban. Nem közvetlenül a társasháztól, hanem egy bérbeadón keresztül. A bérbeadó a szerződésben kikötötte, hogy a közös költséget közvetlenül a társasház felé kell megfizetni. A közös költségről a társasház nem állít ki számlát, mert nem történik a társasház részéről semmiféle szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés. Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. Ehelyett egy számviteli bizonylatot állit ki (az van ráírva, hogy fizetési értesítő, számlát helyettesítő okmány), mely egész évre szól, havonta kéri a fizetést, negyedévente pedig bekéri egy fizetési értesítőben a különbözetet a fogyasztáshoz mérten. Megfelelő-e a költségelszámoláshoz a fizetési értesítés és a banki bizonylat? Illetve év végén, ha nincs még minden kifizetve, jogos-e az elhatárolás a fizetési értesítő alapján? Köszönettel Vné Andrea
Egy cég. hosszútávú bérleti szerződést kötött egy alagsori teremgarázs tulajdonosával, egy másik kft-vel, a létesítmény építőjével. A cég 2013. novemberig csak bérleti díjat fizetett (alap + ÁFA) a tulajdonosnak. A ház lakóközössége igényei szerint újabb költség jelenik meg a teremgarázsban parkolók felé. A teremgarázs tulajdonosa egyoldalúan írt egy levelet a cégnek, hogy ettől kezdve a bérleti díj fizetése mellett külön közös költséget kell fizetni a társasház megadott számlájára. A társasház erről a társasházi törvényre hivatkozva számlát nem állít ki "csak" be kell fizetni. A kérdésem a következő: milyen alapon tudja a bérlő cég ezt a közös költséget kifizetni számla hiányában és elszámolni legális költségként?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték