9 találat a(z) készültségi fok cimkére

Bevételek aktív időbeli elhatárolása számla nélkül készültségi fok alapján Kérdés

Építőipar árbevétel-elhatárolás alátámasztása Kérdés

Részszámlázás Kérdés

Új építésű ingatlan nem kerül befejezésre Kérdés

Bevétel és költségek meghatározása ingatlan építésekor Kérdés

Végszámla kiállítása szerződés felmondása után Kérdés

Készültségi fok könyvelése Kérdés

Az árbevétel elszámolásának változása. Gyakorlati alkalmazás (2. rész) Cikk

Cikksorozatunk első részében részleteztük, hogy 2020. január 1-jétől milyen újdonságokra kell figyelni az árbevétel számviteli elszámolásánál, mit jelent a szerződés elszámolási egysége és hogyan kell megállapítani a készültségi fokot. A második részben példákkal a gyakorlati alkalmazást.

Csok a készültségi fok függvényében Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 16/2016. kormányrendelet alkalmazásához kapcsolódó kérdés megválaszolásában kérem segítségét. Háromlakásos ház önerős építéséről van szó (tehát nem kulcsrakész ház vállalkozó általi felépítéséről). A ház egyik lakása a szülőé, a két másik lakás a két felnőtt gyermek és házastársaik külön tulajdona (az építkezés kezdetekor a szülő volt a tulaj és az építtető is, később ajándékozási szerződéssel a gyerekek és házastársaik is tulajdonjogot szereztek, ezáltal az építtetők köre is kiegészült velük). Készültségi fok 100 százalék. Minden számla 2014-2015-ös teljesítésű és fizetési határidejű, ki is vannak fizetve (a garanciális visszatartás kivételével). A ház előzetes alapító okiratát a földhivatalhoz benyújtották, társasházzá csak akkor alakulhatnak, ha már a használatba vételt is bejelentették. Ez még nem történt meg. A felnőtt gyermekek most csok-ot igényelnek a fenti tényállás alapján (a jogosultságuk minden szempontból fennáll). Csok a készültségi fok függvényében: A bank a csok engedélyezéséhez a 100 százalékos készültségi fokra hivatkozva azt várja el, hogy az igénybenyújtás utáni fizetési határidejű számlákat mutasson be az igénylő, minimum a csok-nak megfelelő nettó értékben. A 16/2016. számú kormányrendelet 44. § (3), 47. § (1), (3) és (4) pontja nem ír elő ilyen feltételt, s más pontjai sem. Kérdés: kiolvasható-e a hivatkozott jogszabályból a bank által elvárt feltétel? Ha nem, akkor a bank támaszthat-e szigorúbb feltételt a jogszabályban írtnál? Köszönettel