Hibajavítás Cikk
A HVG különszám egyik táblázatában az egészségügyi szolgáltatási járulék összege tévesen szerepel.
A HVG különszám egyik táblázatában az egészségügyi szolgáltatási járulék összege tévesen szerepel.
Cégünk javítási szolgáltatást nyújt a vevőinek és erről a teljesítéskor számlát állít ki, azon feltüntetve a felhasznált anyagokat és az elvégzett munkát is. Ezt cégünk szolgáltatási tevékenység árbevételeként könyveli és a raktárból az anyagkiadásokat anyagköltségként számolja el. Egy vevő jelezte, hogy kéri, két külön számlában számlázzuk a felhasznált anyagokat és az elvégzett munkát, amit technikailag meg is tudnánk oldani, de nem tudom helyesen járnánk-e el, mivel ebben az esetben is szolgáltatási tevékenységünk árbevételeként és az anyagfelhasználást anyagköltségként tudjuk könyvelni, mivel ez a valós esemény. A vevő szándéka, hogy a javításhoz felhasznált anyagokat anyagköltségként könyveli majd és a munkadíj számlát igénybe vett szolgáltatásként. Kérem véleményüket ebben a kérdésben!
Élve az áfatörvény 224. § (1) bekezdés szerinti lehetőséggel, ügyfelem lemondott a különbözeti adózás alkalmazásáról. Ügyfelem használtautó-kereskedő, és a 87. § alapján mentesen kívánja értékesíteni a személygépkocsikat. Ebből fakadóan felmerült néhány kérdés, melyben a segítségüket kérném: 1. Közösségből, közösségi adóalanytól, használt személygépkocsit különbözeti áfásan veszi meg, majd tovább értékesíti a 87. § alapján mentesen. Helyesen jár-e el? 2.,A közösségi partnertől a beszerzéshez kapcsolódóan kap két másik számlát is mint közösségi szolgáltatás a szállításról, és egyéb költségekről. Ebben az esetben a közösségi szolgáltatást feltüntetem az áfabevallásban. Kérdésem az, hogy mivel személygépkocsihoz kötődik a szolgáltatás, így az áfa felét levonhatom-e? 3. Ha ehhez a kocsihoz javítást vesz igénybe Magyarországon, akkor levonható-e a javítás áfájának a fele? 4. Ugyanez a kereskedő különbözeti áfával vesz tehergépjárművet továbbértékesítési céllal. A tehergépjármű beszerzésével kapcsolatban az áfatörvény 124. §-a nem fogalmaz meg tételes adólevonási tilalmat, így annak belföldi értékesítésénél az áfatörvény 87. § b), vagy c) pontja nem lehet irányadó Így a tehergépjárművet áfásan kell értékesítenie? 5. Közösségből, közösségi adóalanytól vásárol teherautót különbözeti áfásan. Itt sem alkalmazható a 87. § mentességi szabálya. Így ezt is áfásan kell értékesítenie? A beszerzéshez kapcsolódó közösségi szolgáltatások áfája levonható-e? Köszönettel: Balázsi Anikó
Tisztelt Szakértő! A használt gépkocsit értékesítő kft. 2020. jan. 01-vel kilépett a különbözeti áfa alól és az általános szabályok szerint kiván adózni. A magánszemélyektől és más viszonteladóktól vásárolt személygépkocsit az áfatörvény 87. §-a alapján (mivel azok áfát nem hárítottak át) adómentesen értékesíti. Kérdéseim a 2019.12.04-én megválaszolt kérdéshez kapcsolódóan az alábbiak: – a társaság tevékenységéhez kapcsolódó belföldi és közösségi adószámmal rendelkező partnerek hírdetési, könyvelési stb. díjak számlájában átháritott áfa levonható-e? – az adómentesen értékesített autók javításához beszerzett alkatrészek és javítási díj számlák áfája nem levonható-e? – a fentiekben említett szakértői válaszban benne van az áfatörvény 223. § (3) a) pontjára való hivatkozás, mely szerint leltárt kell készíteni. Azt, hogy ez a leltár mi célt szolgál, szeretnénk tudni. Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy járműkereskedő esetében az értékesítésre megvásárolt árura könyvelt javítási, karbatartási költség áfája 100 százalékban levonható? És az igénybevett szolgáltatások (szállítás, mosatás)?
Nyílt végű lízing (kft. vásárol személygépkocsit céges és magánhasználatra). * A cégnek milyen bekerülési értéken és mi alapján kell a tárgyi eszközök közé felvenni az eszközt? Lízingszerződés alapján, az abban szereplő nettó értéken (áfa nélküli)? * A le nem vonható áfa (első részleté) a bekerülési értéket növeli 50 százalékos levonási tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is, vagy egyéb ráfordítás? * Ha az 50 százalékos levonási tilalmat választja a cég kell-e útnyilvántartás, vagy ajánlott egy-két alkalommal menetlevelet írni? * Ha viszont azt választja, hogy eltér az 50 százalékos levonási tilalomtól (például 80 százalék céges használat, 20 százalék magáncél), akkor kötelező az útnyilvántartás? A kezdő lízingdíj és a későbbiekben a havidíjak számlája alapján is ebben az arányban számolhatja el az áfát? * Az esetleges javítási, alkatrészszámlák, gázolajfogyasztás számlái alapján levonható az áfa? Az 50 százalékos tilalom, illetve az attól való eltérés esetén is milyen arányban? Ha ezek a számlák más (a cég tulajdonában lévő), például teherautók költségét is tartalmazzák, célszerű külön számlát kérni a bizonyítás miatt? * Maradványérték esetén (a cég döntése, hogy megvásárolja a személygépkocsit), ha arról a futamidő végén számla készül, annak az áfája nem levonható, lévén, hogy értékesítés történik? Ha viszont a cég egyből tovább is értékesíti, akkor levonható? Ezt a maradványértéket rá kell aktiválni az eszközre a futamidő végén? * Cégutóadót a lízingbe vevő fizeti? Köszönöm.
Nem a megfelelő tb-jogviszony-igazolást kapták meg a babaváró hitelt igénylők a járási hivatalokban, így akár napokat is csúszhat, mire megkaphatják a hitelt azok, akik így jártak. A Bank360 utánajárt, mit lehet tenni, hogy a lehető leghamarabb leadhassák az igénylők az igazolást.
Tisztelt Szakértő! Zrt. tulajdonosa határozatot kapott 2019.03.06-án, hogy a székhelyként korábban használt címe megváltozott (ugyanazon a helyrajzi számon), mely határozat módosításra került 2019.04.10-én. Az ügyvéd megbízást kapott 2019.05.10-én a határozatok alapján a székhelycímváltozás átvezetésére, de a bejegyzés csak 2019.07.18-án történt meg. Kérdéseim: 1. Mikortól köteles a zrt. az új címet használni? 2. A „helytelen” címmel kiállított vevő számlákat a zrt.-nek javítania kell-e? 3. A „helytelen” címmel befogadott számlákat a zrt.-nek javíttatnia kell-e? 4. Áfalevonhatóság szempontjából számít-e, ha valamely időszakra a „helytelen” cím szerepel a befogadott számlán? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Beszámoló elkészítésekor a társasági adó hibásan (magasabb összegben) került beállításra, ami a társaságiadó-bevallás kitöltésekor derült ki. A hiba nem jelentős. A következő évi könyvelésben hogyan lehet korrigálni a különbözetet? T 46 társaságiadó-kötelezettség K 96 egyéb bevétel? Válaszukat köszönöm!
https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_27_BelfoldKozosseg_EKAER__szamlazas__xly Kedves Kneitner Lea! Az lenne a további kérdésem a fenti témához, hogy az ekáerben hogyan tudom javítani? Hogyan járok el jogszerűen, hiszen már megtörtént a fuvarozás, az ekáer-számot belföld-közösségi viszonylatra kértem. Így a számlázás nem lesz összhangban az ekáerrel.
A Subaru Corp. japán autógyár világszerte 2,27 millió autót hív vissza szervizekbe javításra a féklámpa-kapcsoló meghibásodásának megelőzésére – derül ki az autógyár által a tokiói közlekedési minisztériumnak benyújtott közleményből.
Az azonos című korábbi kérdésemre érkezett válasz nem válaszol a kérdésre. Egyáltalán nem kérdeztem a vámról, a kérdés az importáfa kezeléséről szólt. Az importáfával kapcsolatban semmilyen válasz nem érkezett... A kérdés a következő volt: A társaság EU-n kívülről gépet hoz be javításra. Vámoláskor importáfát kell fizetnie utána, melyet befizetés után a bevallásban levonásba helyezünk. Javítás után a gépet visszaszállít kerül az adott EU-n kívüli országba. Ekkor újra megállapít a vámhatóság egy áfatételt, ami visszakérhető. Ha a társaság visszakéri ezt az összeget, akkor úgy gondoljuk, hogy a társaságnak fizetendő adója keletkezik. Ha ez így van, akkor az áfabevallás melyik sorában kell ezt a fizetendő adót szerepeltetni? Illetve helyes-e ez az eljárás, tekintettel arra, hogy a két importáfa összege esetenként el is tér egymástól?
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó most hozta az anyagot, és kiderült hogy már 2018. novemberben átlépte a 8 millió forintot a bevétele (kb. 1 millió forinttal). Kérem a segítségét abban, hogy mi a megoldás erre a helyzetre? A 18101E bevallást már nem tudom beadni. A 19101E bevalláson van lehetőség jelenteni az áfakörbe lépést? 2019. évre továbbra is szeretne alanyi mentes maradni az egyéni vállalkozó. Az alanyi mentes számlákat hogyan tudom javítani áfás számlára? Kérem segítségét a teljes körű megoldásra! Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! A mobiltelefon-javítási számlájáról vissza lehet-e kérni az áfát? Köszönettel. Pappné
Tisztelt Szakértő! Most vettem észre, hogy a 2018. évi nyitóban " T" 461 társasági befizetés van, ami nem túlfizetés, hanem rosszul lett a "891"-re könyvelve záráskor. Hogyan tudom az javítani "előírásszerűen"? Köszönettel!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől