Gyakran merül fel kérdésként, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon ingyenes használata keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget a vagyont használó magánszemélyeknél (jellemzően a vagyonrendelőnél és a kedvezményezetteknél).
A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmében a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19–29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret – derül ki a K&H sajtóközleményéből.
A kamatjövedelem az egyik leggyakoribb típusú passzív jövedelemforrás jelenleg Magyarországon, mely a magánszemélyekre és a társaságokra egyaránt jellemző. Kamatjövedelemnek minősül többek között a bankbetétekre, takarékbetétekre kötött szerződés alapján jóváírt kamat, a magyar államkötvények/kincstárjegyek kamata, és az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelmek.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.
2024. január 1-jén életbe lépett az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az úgynevezett kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS). Márciusi VálaszAdónk egyik írásában az ehhez kapcsolódó áfa-, illetve számviteli előírás-változásokat mutatjuk be.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kérelemre adóhatósági igazolást állít ki.
A NAV friss információs füzetében az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózásáról olvashat. A jövedelem és az adó megállapításáról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 59-64. §-ai rendelkeznek.
A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás alapja a havi átlagjövedelemnek – a komplex felülvizsgálat eredményétől függő – meghatározott százaléka. Ha valaki az ellátás mellett korlátlanul folytatható keresőtevékenységéből a múlt évben magasabb jövedelmet szerzett, mint amekkora jövedelem alapján eredendően megállapították a rokkantsági ellátását, újraszámíttathatja azt, noha ehhez kerülő út vezet.
Minden esztendőben sok kérdés vetődik fel az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatosan. Miként kell kiszámítani a jövedelem összegét, mi lesz az ingatlan megszerzésének dátuma, milyen költségek érvényesíthetők, mely esetekben lehet adómentes a jövedelem?
A biztosított a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg, ugyanakkor a járulékalap – a szó hétköznapi értelmében – egyáltalán nem (vagy ettől eltérő összegben) jelent jövedelmet a számára. A következőkben e „képzett” járulékalapokkal foglalkozunk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték