2321 találat a(z) járulék cimkére

Ápolási díjat kapó adószámos magánszemély Kérdés

Ügyvezető rehabilitációs ellátás/járadék melletti járuléka Kérdés

Összegzés a PM-től a kormány járvány elleni gazdaságvédelmi lépéseiről Cikk

Százötvenezer kisvállalkozás, hatvanezer kisgyermekes család, több százezer vállalkozás mellett az egyetemi hallgatók és a banki adósok életét is megkönnyítik a kormány gazdaságvédelmi intézkedései – jelentette ki az MTI-nek Tállai András pénzügyminiszter-helyettes.

Katás vállalkozó alkalmazottja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy katás bt. ügyvezetőjének házastársa a járvány miatt elveszti az állását. Kérdésem a következő. Mi a legcélravezetőbb megoldás, hogy biztosított legyen a házastárs? A katás bt. alkalmazza őt, vagy kültagként léptesse be a cégbe? Fizethet-e ő a bérjárulékok helyett havi 50 000 forintot? Vagy esetleg van-e más lehetősége a házastársnak a biztosítási jogviszony fenntartásához? Köszönettel

Járulékfizetési kötelezettség keletkezése saját kft.-ben csökkentett munkaidő miatt Kérdés

Kft. résztulajdonos ügyvezetője jelenleg heti 40 órás munkaviszonyban van. Nem vesz fel jövedelmet a kft.-ben. Ezért nincs járulékfizetési kötelezettsége. A munkahelyén azonban a vészhelyzet miatt 4 órásra csökkentik a munkaidejét. A jövedelme így is jóval meghaladja havi szinten a minimálbért. Keletkezik-e erre az időre járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben?

Családi gazdaság vezetője – egyéni vállalkozó járulékfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! A családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét. Kizárólag termeléssel foglalkozik, így a családi gazdaságra vonatkozó szabályok szerint számolja el jövedelmét. Mivel van érvényes egyéni vállalkozói igazolványa, ezért úgy tudom legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie. Kistermelőnek minősül. Ha megszüntetné az egyéni vállalkozását, akkor fizethetne a kistermelőkre vonatkozó kedvezményes járulékot (előző évi bevétel 20 százaléka után 4+10 százalékot). Viszont úgy döntött hogy nem a minimálbér után hanem havi 300 000 forint után fizeti meg a járulékokat. Dönthet így? Mivel nem egyéni vállalkozóként fog elszámolni az szja-bevallásában, így a járulék alapja nem számolható el költségként? Ezt egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétként elszámolhatná, de így nem jelent költséget a havi 300 000 forint?

Koronavírus - bértámogatás Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%) 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%) Nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint állam átvállal: 75 000 forint munkáltató: 34 725 forint Összesen: 109 725 forint munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450 bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap. Munkáltatótól: 144 450 forint Államtól: 75 000 forint Összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit

Koronavírus – bértámogatás Kérdés

Tisztelt Adózóna Csapata! Az állam által átvállalt bértámogatás kiszámításában kérném a segítségüket. Én így számolnék. Például bruttó 330 000 forint/hó munkaidő: 8 óra/nap esetén bruttó bér: 330 000 forint/hó, nettó bér: 219 450 forint/hó (330 000 × 66,5%). 4 óra/nap munkaidővel: bruttó bér: 165 000 forint/hó, nettó bér: 109 725 forint/hó (165 000 × 66,5%), nettó bér különbözete: 219 450 - 109 725 = 109 725 forint, állam átvállal: 75 000 forint, munkáltató: 34 725 forint, Összesen: 109 725 forint, munkáltató fizet nettóban: 109 725 + 34 725 = 144 450, bruttóban: 144 450 / 66.5% = 217 218 forint . Ez után a munkáltatónak és a munkavállalónak meg kell fizetni a járulékokat és a munkavállalónak a személyi jövedelemadót. Munkavállaló amit nettóban kap: munkáltatótól: 144 450 forint államtól: 75 000 forint összesen: 219 450 forint Véleményüket kérném, hogy jól értelmezem a bértámogatás mértékét? Előre is megköszönöm segítségüket! Tisztelettel: K. Margit

Járulék megfizetése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Adott X Kft., melyben a tulajdonos az ügyvezető is. A feladatát munkaviszonyban látja el. A vírushelyzetre tekintettel csökkentené a munkaidejét és igénybe venné a támogatást. Azonban az említett kft.-n kívül még rendelkezik néhány kft.-vel, melyeknek tulajdonosa és ügyvezetője is egyben. Ezekben megbízási jogviszonyban látja el a feladatot. Ha lecsökken a munkaviszonyban a napi óraszáma, a többi cég valamelyikében nem kell a kieső időre megfizetnie a járulékokat társas vállalkozóként? Válaszukat előre is köszönöm!

Jogviszonyváltozások járványhelyzetben: íme két példa Cikk

A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.

Bér, támogatás – kinek mi marad a zsebében? Cikk

Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.

Ügyvezető Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője tag is a kft.-ben, öregségi nyugdíjas lett. Ha továbbra is marad ügyvezető, de nem kap érte juttatást, akkor kell-e fizetni utána bármiféle járulékot? Segítségét köszönöm: Ildi

Katás bt. végelszámolna Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jelenlegi helyzetben egy katás bt.-nek visszamondták az eddigi szerződéseit, és mivel mint bt. szünetelésre nincs lehetősége, megszüntetné a cégét. A végelszámolás kezdő időpontja május 1-je lenne. A bt. beltagja lenne a végelszámoló, de neki nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, a bt.-ben fizette az 50 ezer forintos katát. Ha ő lesz a végelszámoló, és a cég visszakerül a tao hatálya alá a végelszámolási időszakra, akkor neki, mint bt.-beltagnak és mint végelszámolónak, keletkezik járulékfizetési kötelezettsége a bt.-ben? Köszönöm szépen a segítséget!

Biztosított mezőgazdasági őstermelő járuléka Kérdés

Tisztelt Szakértő! 10 éve családi gazdaságban folytatjuk tevékenységünket. Egy vezető, a feleség (nyugdíjasok) és két felnőtt gyermek. Tavaly földterületünk 2/3 részét értékesítettük. A fennmaradó részt bérbe adtuk családi okok miatt, így 2019. évben árbevételünk nem volt. 1 fő családtag továbbra is őstermelőként lenne biztosított, mivel az árbevétel 0 volt, a járulékbevallásban a magasabb összegű befizetést vállalnám. A kérdésem az lenne, hogy van-e erre lehetőségem és a minimálbér összege után fizetendő járulékoktól magasabb összeg megfizetését kell-e vállalnom, vagy kevesebb is választható? Köszönöm válaszát.

Vállalaton belüli áthelyezés – járulék Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni. Japán anyavállalat kirendelte a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához, projekttámogatásra. A kirendelés ideje 3 év volt, vállalaton belüli áthelyezésről szóló összevont engedéllyel rendelkezik a munkavállaló. Azonban a magyarországi projekt tovább tart, mint 3 év, szükség van meghosszabbítani az engedélyét, de vállalaton belüli áthelyezés keretében 3 év a maximum kérhető időtartam, az idő letelte után munkavállalási célú összevont engedéllyel van lehetőség a munkát folytatni. A munkavállaló után továbbra is a japán anyacég fizetné a járulékokat, a biztosítást. Így, az új helyzetben magyar munkáltatói oldalról milyen járulékfizetési kötelezettségváltozás léphet fel, keletkezik-e biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási, szociálishozzájárulásiadó-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.