18 találat a(z) jövedelemkivét cimkére

Vállalkozói kivét könyvelése Kérdés

Nyugdíjas egyéni vállalkozó Kérdés

Katás bt.-ből jövedelem felvétele Kérdés

Tagi jövedelem kivétje Kérdés

Egyéni vállalkozó adózott jövedelemkivétje Kérdés

Nyugdíjas egyéni vállalkozó – jövedelemkivét járulékai Kérdés

Kérdésem a következő: egy 65. életévét betöltött nyugdíjas egyéni vállalkozó jövedelmet szeretne kivenni a vállalkozásából. Jól értelmezem-e, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak csak a 10% nyugdíjjárulékot és a 15% szja-t kell maga után megfizetnie? Márkus Jánosné

Egyéni vállalkozás és minimum járulékfizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos főiskolás passzív félév alatt egyéni vállalkozóként kötelezett-e minimum járulék fizetésére (nem katás, nem evás)? 25 év alatti, nappali tagozaton tanuló főiskolás úgy dönt, hogy 2018.10.01-től halasztó (passzív) jogviszonyban van. 2018.05.02-től egyéni vállalkozó, az alkalmazás minősége kód 36-os. Az aktív féléve 2018.10.31-ig tartott. 2018.11.01-től egyéni vállalkozóként hogyan alakul a járulékfizetése abban az esetben, ha a jövedelemkivét összege minden hónapban nulla? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel! Babocsai Ildikó

Nyugdíjas ügyvezető munkabére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy társaság tulajdonos-ügyvezetője eddig csak minimálbért vett ki a társaságból, osztalékot sem vett fel soha. Idén a státusza nyugdíjasra változott, így a nyugdíjasokra vonatkozó kedvezőbb adó- és járulékfizetési kötelezettségekre tekintettel munkaviszonyban, havi munkabért venne fel. Eltekintve az ezzel járó adminisztrációtól (taggyűlési jegyzőkönyv stb.), amit már több kérdésben is taglaltak, van-e valamilyen határa a havi munkabérnek, amit megállapíthatunk részére? Jogszabályban előírt konkrét korlát tudomásom szerint nincs, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelel, ha az eddigiekkel ellentétben sokszoros, akár havi több millió forintos munkabért kezd el felvenni, vagy ez a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet? Észszerű határnak nyilvánvalóan a cég éves eredményét tekintenénk, és az ő munkabérét is figyelembe véve a cég nem lenne veszteséges, anyagi fedezet is lenne a bér kifizetésére. Köszönettel.

Járulék könyvelése kft. tagjának, aki jövedelmet nem tud kivenni Kérdés

1. Egyszemélyes kft. nem működik, bevételszerző tevékenysége nincs. A tagnak máshol nincs biztosítási jogviszonya, ezért a járulékokat a minimálbér meghatározott százalékának megfelelően be kell vallania, illetve meg kell fizetnie. Ezen tételek kontírozására lennék kíváncsi, mivel ilyenkor bérkifizetés nem történik. 2. Amennyiben adott évben vagy esetleg a következő évben ki tudna már venni jövedelmet ezen összeg után (amit előzőleg járulék szempontjából megfizetett) már csak a 15 százalék szja-t kellene megfizetni?

Utólagos jövedelemkivét Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft., a tulajdonosa tagi jogviszonyban van bejelentve. A társaság kb. 2 éve nem működik, de mivel a tulajdonosnak nincs máshol biztosítása, így a kft.-nek kötelező megfizetni a minimálbér után a járulékokat, de most úgy néz ki, hogy egy nagyobb munka által bevételhez jut a társaság. Kérdésem a következő: a tulajdonos kiveheti-e az elmaradt munkabérét a már megfizetett járulékok erejéig úgy, hogy most csak az szja-t vonja le a munkabéréből, vagy ez nem lehetséges, így a kivett összeg után fizesse meg újra a járulékokat + az szja-t? Válaszát előre is köszönöm.

Egyéni vállalkozó negyedéves adóelőlegfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó

Végelszámoláskor hogyan vehetik ki a felhalmozódott pénzeszközök? Kérdés

A vállalkozást 2016-ban végelszámolással meg akarják szüntetni a tulajdonosok. A saját tőkéje megegyezik a törzstőkével, de értékpapírban van kb. 4 millió forintja. Ezt hogyan lehet kifizetni a tulajdonosoknak: osztalékként vagy jövedelemként, járulékokkal terhelve?

Jövedelemkivét adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1.) Ha egy társaság tagja eladja az üzletrészét, akkor az abból származó jövedelem milyen adó- és járulékterhekkel adózik? 2) Egy társaság osztalékelőleget fizet tagjának, aki december 31-ével kilép a cégből. Azt követő évben a bennmaradó tag a cég adózott eredményének egészét osztalékként jóváhagyja. Ez esetben mi a teendő az időközben kivált tagnak kifizetett osztalékelőleggel? Nála is véglegesen jóváhagyott osztalékká válik, és eszerint kell majd ehót fizetni, mint magánszemélynek? Vagy esetleg a kilépéskor rendelkezni kell az osztalékelőlegről? 3) Egy cégnek öregségi nyugdíjas tagja van. Tiltja-e valamilyen törvény, vagy jogszabály, hogy decemberben személyes közreműködés címen egy nagyobb összeget kifizessen magának a cégből, hogy a nyereségét így "vegye ki", tekintve, hogy így kevesebb járulék-, és adófizetési kötelezettsége keletkezik, mintha társasági adóval leadózná, majd azt követően osztalékként kivenné?

Egyéni vállalkozó táppénze gyed mellett Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó táppénz-, csed-, gyedjogosultságával kapcsolatban kérem a segítségét. Főállású egyéni vállalkozóként biztosított 2012. július 1-jétől. Tgyás: 2014.12.12-2015.05.28-ig. Gyed: 2015.05.29-től jelenleg is, jogosultsága 2016. 12.29-én jár le. Az OEP honlapján lévő tájékoztató szerint, "ha az édesanya egy évnél idősebb gyermekére tekintettel gyedet kap, és emellett keresőtevékenységet folytat, akkor keresőképtelensége esetén megilleti őt a táppénz is". Az egyéni vállalkozó jelenleg várandós. A szülés várható időpontja: 2017. március 12. 2016. év folyamán az egyéni vállalkozói tevékenységét személyesen folytatta, a vállalkozásból bevétele származott, de személyi jövedelemkivétet július 31-éig nem könyvelt, így járulékot sem fizetett. 1. Veszélyeztetett terhessége esetén jogosult-e az egyéni vállalkozó táppénzre a meglévő gyermek utáni gyed folyósítása mellett, vagy választania kell a két ellátás között? 2. Amennyiben augusztus hónapban könyvelne 222 ezer forint személyi jövedelemkivétet, jól gondolom-e, hogy ez lenne a majdani csed, illetve gyed alapja? 3. Az augusztusi jövedelemkivét befolyásolhatja-e a táppénzre való jogosultságát, ha igen, hogyan? Tisztelettel: Katalin

Táppénz, csed, gyed Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő helyzetben kérném a segítségét. Munkaviszony állt fenn: 2015. 04. 01-06. 29-ig, majd 2015. 08. 01-2016. 01. 26-ig. 2016.01. 27-től főállású egyéni vállalkozó lenne a kismama. A szülés várható időpontja 2016. 08. 25. Egy hónap keresőtevékenység után megfizetné a járulékokat, és magasabb járulékalapot választana, nem a szakmás minimálbért. Mondjuk a minimálbér kétszeresét. Elegendő-e megfizetni a járulékokat a magasabb járulékalap után ahhoz, hogy a táppénz és a csed számításánál egy magasabb ellátást kapjon, vagy ez esetben a minimálbér kétszeresét ki is kellene, hogy vegye vállalkozói kivétként, és a személyi jövedelemadót is meg kell-e fizetni ez esetben? Így mi lenne az alapja a táppénznek és a csednek?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 május
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close