Kérdésem a következő: egy 65. életévét betöltött nyugdíjas egyéni vállalkozó jövedelmet szeretne kivenni a vállalkozásából. Jól értelmezem-e, hogy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak csak a 10% nyugdíjjárulékot és a 15% szja-t kell maga után megfizetnie? Márkus Jánosné
Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos főiskolás passzív félév alatt egyéni vállalkozóként kötelezett-e minimum járulék fizetésére (nem katás, nem evás)? 25 év alatti, nappali tagozaton tanuló főiskolás úgy dönt, hogy 2018.10.01-től halasztó (passzív) jogviszonyban van. 2018.05.02-től egyéni vállalkozó, az alkalmazás minősége kód 36-os. Az aktív féléve 2018.10.31-ig tartott. 2018.11.01-től egyéni vállalkozóként hogyan alakul a járulékfizetése abban az esetben, ha a jövedelemkivét összege minden hónapban nulla? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel! Babocsai Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy társaság tulajdonos-ügyvezetője eddig csak minimálbért vett ki a társaságból, osztalékot sem vett fel soha. Idén a státusza nyugdíjasra változott, így a nyugdíjasokra vonatkozó kedvezőbb adó- és járulékfizetési kötelezettségekre tekintettel munkaviszonyban, havi munkabért venne fel. Eltekintve az ezzel járó adminisztrációtól (taggyűlési jegyzőkönyv stb.), amit már több kérdésben is taglaltak, van-e valamilyen határa a havi munkabérnek, amit megállapíthatunk részére? Jogszabályban előírt konkrét korlát tudomásom szerint nincs, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelel, ha az eddigiekkel ellentétben sokszoros, akár havi több millió forintos munkabért kezd el felvenni, vagy ez a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet? Észszerű határnak nyilvánvalóan a cég éves eredményét tekintenénk, és az ő munkabérét is figyelembe véve a cég nem lenne veszteséges, anyagi fedezet is lenne a bér kifizetésére. Köszönettel.
1. Egyszemélyes kft. nem működik, bevételszerző tevékenysége nincs. A tagnak máshol nincs biztosítási jogviszonya, ezért a járulékokat a minimálbér meghatározott százalékának megfelelően be kell vallania, illetve meg kell fizetnie. Ezen tételek kontírozására lennék kíváncsi, mivel ilyenkor bérkifizetés nem történik. 2. Amennyiben adott évben vagy esetleg a következő évben ki tudna már venni jövedelmet ezen összeg után (amit előzőleg járulék szempontjából megfizetett) már csak a 15 százalék szja-t kellene megfizetni?
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft., a tulajdonosa tagi jogviszonyban van bejelentve. A társaság kb. 2 éve nem működik, de mivel a tulajdonosnak nincs máshol biztosítása, így a kft.-nek kötelező megfizetni a minimálbér után a járulékokat, de most úgy néz ki, hogy egy nagyobb munka által bevételhez jut a társaság. Kérdésem a következő: a tulajdonos kiveheti-e az elmaradt munkabérét a már megfizetett járulékok erejéig úgy, hogy most csak az szja-t vonja le a munkabéréből, vagy ez nem lehetséges, így a kivett összeg után fizesse meg újra a járulékokat + az szja-t? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Átalányadózó egyéni vállalkozó éves árbevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, nincs alkalmazottja. Kérdés: Van-e olyan eset (kivéve a negyedévi 10 ezer forintos értékhatárt), amikor az egyéni vállalkozónak jövedelemkivét esetén nem kell negyedévi adóelőleget fizetnie? Köszönettel: Stock Ildikó
A vállalkozást 2016-ban végelszámolással meg akarják szüntetni a tulajdonosok. A saját tőkéje megegyezik a törzstőkével, de értékpapírban van kb. 4 millió forintja. Ezt hogyan lehet kifizetni a tulajdonosoknak: osztalékként vagy jövedelemként, járulékokkal terhelve?
Tisztelt Szakértő! 1.) Ha egy társaság tagja eladja az üzletrészét, akkor az abból származó jövedelem milyen adó- és járulékterhekkel adózik? 2) Egy társaság osztalékelőleget fizet tagjának, aki december 31-ével kilép a cégből. Azt követő évben a bennmaradó tag a cég adózott eredményének egészét osztalékként jóváhagyja. Ez esetben mi a teendő az időközben kivált tagnak kifizetett osztalékelőleggel? Nála is véglegesen jóváhagyott osztalékká válik, és eszerint kell majd ehót fizetni, mint magánszemélynek? Vagy esetleg a kilépéskor rendelkezni kell az osztalékelőlegről? 3) Egy cégnek öregségi nyugdíjas tagja van. Tiltja-e valamilyen törvény, vagy jogszabály, hogy decemberben személyes közreműködés címen egy nagyobb összeget kifizessen magának a cégből, hogy a nyereségét így "vegye ki", tekintve, hogy így kevesebb járulék-, és adófizetési kötelezettsége keletkezik, mintha társasági adóval leadózná, majd azt követően osztalékként kivenné?
Tisztelt Szakértő! Főállású egyéni vállalkozó táppénz-, csed-, gyedjogosultságával kapcsolatban kérem a segítségét. Főállású egyéni vállalkozóként biztosított 2012. július 1-jétől. Tgyás: 2014.12.12-2015.05.28-ig. Gyed: 2015.05.29-től jelenleg is, jogosultsága 2016. 12.29-én jár le. Az OEP honlapján lévő tájékoztató szerint, "ha az édesanya egy évnél idősebb gyermekére tekintettel gyedet kap, és emellett keresőtevékenységet folytat, akkor keresőképtelensége esetén megilleti őt a táppénz is". Az egyéni vállalkozó jelenleg várandós. A szülés várható időpontja: 2017. március 12. 2016. év folyamán az egyéni vállalkozói tevékenységét személyesen folytatta, a vállalkozásból bevétele származott, de személyi jövedelemkivétet július 31-éig nem könyvelt, így járulékot sem fizetett. 1. Veszélyeztetett terhessége esetén jogosult-e az egyéni vállalkozó táppénzre a meglévő gyermek utáni gyed folyósítása mellett, vagy választania kell a két ellátás között? 2. Amennyiben augusztus hónapban könyvelne 222 ezer forint személyi jövedelemkivétet, jól gondolom-e, hogy ez lenne a majdani csed, illetve gyed alapja? 3. Az augusztusi jövedelemkivét befolyásolhatja-e a táppénzre való jogosultságát, ha igen, hogyan? Tisztelettel: Katalin
Tisztelt Szakértő! A következő helyzetben kérném a segítségét. Munkaviszony állt fenn: 2015. 04. 01-06. 29-ig, majd 2015. 08. 01-2016. 01. 26-ig. 2016.01. 27-től főállású egyéni vállalkozó lenne a kismama. A szülés várható időpontja 2016. 08. 25. Egy hónap keresőtevékenység után megfizetné a járulékokat, és magasabb járulékalapot választana, nem a szakmás minimálbért. Mondjuk a minimálbér kétszeresét. Elegendő-e megfizetni a járulékokat a magasabb járulékalap után ahhoz, hogy a táppénz és a csed számításánál egy magasabb ellátást kapjon, vagy ez esetben a minimálbér kétszeresét ki is kellene, hogy vegye vállalkozói kivétként, és a személyi jövedelemadót is meg kell-e fizetni ez esetben? Így mi lenne az alapja a táppénznek és a csednek?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem korábban hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot, és élt a korai nyugdíjazás lehetőségével, ami 2012. 01. 01-től szolgálati járandósággá változott. Ügyfelem ugyanakkor egyéni vállalkozó is, továbbá heti 36 órát el nem érő munkaviszonyt is létesített. Ha jól tudom, ügyfelemnek, mint főállású egyéni vállalkozónak a minimálbér után meg kell fizetnie minden, a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó minimumjárulékot. Munkabére után ugyancsak lerója az egyéni járulékokat. Ha jól tudom, tekintettel kell lenni arra is, hogy 2015-ben a minimálbér (105 000 forint) tizennyolcszorosát nem haladhatja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem. Kérdésem a következő: az egyéni vállalkozó megteheti, hogy nem vesz ki jövedelmet adott tárgyhónapra? A minimálbér után a nyugdíjjárulékot ebben az esetben is meg kell fizetni; de mivel nem beszélhetünk megszerzett jövedelemről, vajon bele kell-e számítani az így számfejtett minimumjárulék alapját az éves összeghatárba (1 millió 890 ezer forint)? Vállalkozói kivét esetén a ténylegesen megszerzett jövedelmet kell számításba venni, vagy azt a járulékalapot is, amelyet figyelembe vettünk a járulékminimum megállapításánál? Azaz, ha például 2015 októberében csak 30 000 forint jövedelemkivétet számfejtek, akkor a 30 ezer forint vagy a 105 ezer forint járulékalapot kell számításba venni az 1 millió 890 ezer forintos korlát esetében? Segítségét előre is köszönöm!
Egyszemélyes bt. beltagja után a bt. megfizeti a járulékokat a garantált jövedelem-minimum után, de igazából nincs jövedelem-kifizetés. A kivét levonásait (nyugdjjárulék, egészségbiztosítési járulék – a bt. minden hónapban befizeti, plusz a szochót és a szakképzési hozzájárulást is. Hogyan kell ezt könyvelni, mivel nincs "bérfeladás"? Keletkezik-e ebből a bt. beltagjának adófizetési kötelezettsége (szja)?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként megfelelek a feltételeknek, mely szerint szochokedvezményre lennék jogosult. Ugyanakkor úgy tájékoztattak, hogy ez a kedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha az egyéni vállalkozó a jövedelmét a vállalkozásból kiveszi, és nem csak a járulékot fizeti. Mi a helyes ebben az esetben?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték