A spanyol kormány 5,3 százalékkal, 65 euróval emelné a minimálbért 2027-től – derült ki a munkaügyi minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatából csütörtökön, közölte az MTI.
A multinacionális vállalatok térnyerésével egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy az egyes országokban működő cégek nyereségéből mennyi jut külföldi tulajdonosokhoz. Alapesetben a vállalatok nyereségét két adóval terhelik: a nyereség után társasági adót kell fizetni, majd az ebből kifizetett osztalékot jövedelemként adóztatják az államok – írja a telex.hu.
A kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a 2027. évi költségvetési és gazdaságpolitikai törekvéseit megalapozó törvényjavaslatokat, melyek közül a T/929. számú törvényjavaslat az igazságosabb és szolidárisabb adórendszer megvalósítása érdekében többek között átalakítja a személyi jövedelemadózásban érvényesíthető kedvezmények rendszerét, bevezeti a minimálbér 9 százalékos adókulcsát biztosító adójóváírást, és valamennyi kedvezményt a fizetendő adót csökkentő levonás formájában határozza meg.
Rob Jetten holland miniszterelnök nem kíván lépéseket tenni a királyi család adómentességének megszüntetése érdekében, annak ellenére, hogy pártja, a balliberális 66-os Demokraták (D66) évek óta támogatja az uralkodóház jövedelmének megadóztatását – írta csütörtökön a DutchNews holland hírportál, közölte az MTI.
Az ingatlanok értékesítésével kapcsolatban sok életszerű kérdés érkezik, miközben nem biztos, hogy mindenki számára egyértelmű a jogszabály, különösen akkor, ha nem általános esetről van szó. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Átlagosan 11,1 százalékkal volt magasabb a férfiak jövedelme a nőkénél az Európai Unióban 2024-ben. Magyarországon az eltérés a férfiak javára 16,9 százalék, így hazánk a negyedik legegyenlőtlenebb tagállam e mutató tekintetében, írja az Eurostat adataira alapozva cikkében a G7.
A digitális munkavégzés technikailag szinte eltüntette az országhatárokat. Az adó-, társadalombiztosítási és munkajogi szabályok azonban nem tűntek el velük együtt. Éppen ezért a külföldi távmunka legfontosabb üzenete a munkáltatók számára az, hogy előbb meg kell vizsgálni a következményeket, és csak utána ajánlott engedélyezni a munkavégzés helyének megváltoztatását. Cikkünkben a főbb összefüggéseket gyakorlati példával szemléltetjük.
2026 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740 600, a nettó átlagkereset 519 900 forint volt – írja honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Teljesen új elemmel bővül a magyar adórendszer, a kormány ugyanis vagyonadót vezet be, amely az egymilliárd forint feletti magánvagyont terheli. Kármán András pénzügyminiszter szerint ma a fogyasztás adózik leginkább, a vagyon alig, miközben a vagyoni egyenlőtlenség nálunk a második legnagyobb az EU-ban – írja a portfolio.hu.
Kompromisszumos megoldásnak nevezte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója (kata) átalakításának tervezetét, az ugyanis szélesebb kör számára teszi elérhetővé az egyszerű adózást és nagyobb jövedelemhez nagyobb közteherviselést kapcsol – közölte az MKIK csütörtökön az MTI-vel.
A KSH a Bankmonitor kérésére elküldte a keresetek tizedekre bontott adatait 2026 első félévére vonatkozóan. Eszerint havi bruttó 1 270 500 forint felett kezdődött a felső tized, vagyis a teljes munkaidőben dolgozók legjobban kereső 10 százaléka – írja a Bankmonitor.hu.
A magyar adójog egyik kevésbé látványos, ugyanakkor nagyon veszélyes csapdája a kifizető fogalma. Sok külföldi vállalat úgy gondolja, hogy amíg nincs magyarországi telephelye vagy fióktelepe, addig a magyar adóhatóság hatóköre kívül esik rajta. A valóság ennél árnyaltabb. Ráadásul egy külföldi kifizető által alkalmazott magyar magánszemély is kerülhet ezáltal kellemetlen helyzetbe. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít megérteni a problémát.
2026 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkereset 523 300 forint volt. A bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 618 200, a nettó kereset mediánértéke 437 900 forintot ért el, 8,5, illetve 9,7%-kal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál – írja honlapján a KSH.
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték