Az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetőnek számos speciális rendelkezésre kell figyelnie az éves adóbevallás benyújtásakor. Ismertetjük a határidőkkel, a bevétel, a költségek és a jövedelem számításával kapcsolatos tudnivalókat.
A személyi jövedelemadó-bevallás 2025. évi tervezetének elfogadásakor – ingóság értékesítése miatti adókötelezettség esetén – bevalláskiegészítési kötelezettsége van a magánszemélynek, mivel az ezzel kapcsolatos adatokról a NAV-nak nincs információja. Mi számít ingóságnak, ebből származó bevételnek, szerzési értéknek, jövedelemnek, mentességnek? Összeszedtük.
A társasházak kizárólag az szja-törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy mi a helyes levonási sorrend, ha az adóhatóságtól és egy végrehajtótól egy nap különbséggel munkabérletiltás érkezett. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
Nyugdíjazáskor kiderülhet, hogy hiányosak a nyugdíjbiztosító adatai az igénylő szolgálati idejéről, illetve korábbi jövedelmeiről. Az adategyeztetés során az érintett milyen esetekben tudja igazolni tanúkkal, illetve dokumentumokkal a hiányzó tényeket? Összefoglaltuk.
2025-ben értékesítettem egy saját magam által épített családi házat. Az szja-kötelezettséget hogyan számoljam ki? Itt az 5 éves időszakra gondolok. Ebben az esetben mi az arányszám? A telek vételi időpontja 2021. év. Használatbavételi engedély: 2025. Értékesítés: 2025. A telek ára 11 000 000 forint, anyagköltségek 30 000 000 forint. Eladási ár 80 000 000 forint. Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy 5/2-es, hétfőtől péntekig (8:00–16:30-ig) dolgozó munkavállaló esetében hogyan kell megállapítani a vasárnapi pótlékot, ha a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el szombat 22:00-tól vasárnap 02:00-ig. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
A rokkantsági ellátásában részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát, amennyiben biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít (aminek jogszabályi akadálya nincs, hiszen korlátlanul folytathat keresőtevékenységet), járulékfizetési kötelezettség terheli. A járulékalapot képező jövedelmet révén magasabb ellátásra tehet szert.
Minden második dolgozónak gondja van a fizetésével, vagy kifejezetten kevésnek tartja, vagy úgy érzi, az infláció felemészti. Ehhez képest túl sok a feladat meg a stressz – írja a nepszava.hu.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték