540 találat a(z) jövedelem cimkére

K&H: nem mozdulnak a pénztárcák – havonta 190 ezer forint jut a fiataloknak Cikk

A korábbi évekre jellemző növekedés után megtorpanás látható a fiatalok jövedelmében a K&H ifjúsági index szerint. Az idei első negyedévben átlagosan nettó 190 ezer forintos személyes jövedelemről számoltak be a 19–29 évesek. A fiatalok nettó jövedelme egy évvel ezelőtt emelkedett a 180 ezres szint fölé és azóta nagyságrendileg ezen a szinten maradt. Jelentős eltérés látható a nemek között: a férfiak személyes jövedelmének átlaga 220 ezer forintot tett ki, a nőké viszont csak 156 ezret – derül ki a K&H sajtóközleményéből.

Kamatjövedelem után magánszemélyeket terhelő adókötelezettségek Cikk

A kamatjövedelem az egyik leggyakoribb típusú passzív jövedelemforrás jelenleg Magyarországon, mely a magánszemélyekre és a társaságokra egyaránt jellemző. Kamatjövedelemnek minősül többek között a bankbetétekre, takarékbetétekre kötött szerződés alapján jóváírt kamat, a magyar államkötvények/kincstárjegyek kamata, és az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelmek.

Örökös hiányában felosztott összeg adózása Kérdés

Így számoljuk az öregségi nyugdíjat és az alapjául szolgáló havi átlagkeresetet 2024-ben: példákkal Cikk

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj összegének kiszámítási módszere 2024-ben sem változott. A nyugdíj összegét továbbra is két tényező határozza meg: az elismert szolgálati évek (egész évek, a törtidőszak figyelmen kívül hagyásával) és a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a nyugdíjalap. A nyugellátás összege a havi átlagkereset összegének a megszerzett szolgálati időhöz rendelt százaléka.

Megjelent a márciusi VálaszAdó Cikk

2024. január 1-jén életbe lépett az italcsomagolások új visszaváltási rendszere, az úgynevezett kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS). Márciusi VálaszAdónk egyik írásában az ehhez kapcsolódó áfa-, illetve számviteli előírás-változásokat mutatjuk be.

Adóhatósági igazolások – új információs füzetet adott ki a NAV Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kérelemre adóhatósági igazolást állít ki.

Ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek adózása – új információs füzetet adott ki a NAV Cikk

A NAV friss információs füzetében az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózásáról olvashat. A jövedelem és az adó megállapításáról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 59-64. §-ai rendelkeznek.

Jövedelem felhasználása Kérdés

Rokkantsági ellátás: mutatjuk, hogyan lehet újraszámíttatni, ha valaki sokat keresett mellette tavaly Cikk

A rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás alapja a havi átlagjövedelemnek – a komplex felülvizsgálat eredményétől függő – meghatározott százaléka. Ha valaki az ellátás mellett korlátlanul folytatható keresőtevékenységéből a múlt évben magasabb jövedelmet szerzett, mint amekkora jövedelem alapján eredendően megállapították a rokkantsági ellátását, újraszámíttathatja azt, noha ehhez kerülő út vezet.

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem bevallása 2024-ben Cikk

Minden esztendőben sok kérdés vetődik fel az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításával kapcsolatosan. Miként kell kiszámítani a jövedelem összegét, mi lesz az ingatlan megszerzésének dátuma, milyen költségek érvényesíthetők, mely esetekben lehet adómentes a jövedelem?

Külföldi szakmai vendégelőadó Kérdés

Érdekességek a képzett járulékalapokkal összefüggésben Cikk

A biztosított a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapján fizeti meg, ugyanakkor a járulékalap – a szó hétköznapi értelmében – egyáltalán nem (vagy ettől eltérő összegben) jelent jövedelmet a számára. A következőkben e „képzett” járulékalapokkal foglalkozunk.

Gyedjogosultság Kérdés

Átalányadózó évközi átlépése szja hatálya alá Kérdés

Járulék átvállalása: amikor a foglalkoztató vagy más fizet a kötelezett helyett Cikk

A járulékfizetési kötelezettség fő szabály szerint a biztosítottat terheli, a foglalkoztató adófizetés révén vesz részt a társadalombiztosítási kiadások finanszírozásában. Ugyanakkor vannak olyan élethelyzetek, amikor a biztosított helyett a foglalkoztató fizeti meg a járulékot (is), akár a jogszabály erejénél fogva, akár pedig önkéntes döntéssel.