485 találat a(z) járulékfizetés cimkére

Személyes közreműködés megítélése inaktív cégben Kérdés

Tisztelt Szakértő! A személyes közreműködés fogalma szerint az a társaság valamely tevékenységi körének tényleges megvalósításában való részvételt jelenti. Amennyiben egy társaság egyáltalán nem végez tevékenységet ("alszik"), nincs semmilyen irányú számlaforgalma, úgy tekinthető-e úgy, hogy az egyszemélyes tulajdonos, aki megbízással ügyvezető ez esetben azért nem (!) minősül társas vállalkozónak – és ezért járulékfizetési kötelezettsége sincs –, mert nem működik személyesen közre (hiszen senki nem végez tevékenységet)? Elkerülhető-e jogszerűen ilyen esetben egy inaktív egyszemélyes kft. esetében a járulékfizetés, amíg meg nem kezdi a tényleges tevékenységét? Ha igen, ez esetben a tény, hogy a társaság székhelyszolgáltatónak és a könyvelőnek fizet még nem minősül aktivitásnak vagy már igen?

Zrt. tulajdonosainak járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Tisztelt Szakértő! 1. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik tulajdonos semmilyen munkát nem végez a zrt.-ben, "őállású anya három kiskorú gyermekére tekintettel (4, 6, 8 évesek). A másik tulajdonos megbízással, nulla forint díj ellenében látja el a vezérigazgatói teendőket a zrt.-ben, jelenleg nincs biztosítási jogviszonyban, megfizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik magánszemély semmilyen tevékenységet nem lát el a zrt.-ben, 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél. A másik magánszemélynek nincs biztosítási jogviszonya, a zrt. vezérigazgatói teendőit látja el, megbízási szerződéssel, nulla forint díjazásért, a zrt. átvállalta a magánszemélytől az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Kérdés mindkét esetben: felmerül-e a egyik/másik/mindkettő tulajdonos esetében a legalább a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, azaz társas vállalkozónak minősülnek-e a zrt. tulajdonosai? Jogszabályhelyekkel alátámasztott válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

Járulékfizetés Kérdés

Egyszemélyes kft. ügyvezetője – aki munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatot – 9 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Közeli hozzátartozója – lánya –, aki katás egyéni vállalkozó, és fizeti a havi 50 000 forint átalányt, megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetői feladatot. Ezért nem kap semmilyen díjat. Ingyen dolgozik. Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a lányának? Hol kell bejelenteni a megbízást? NAV-nak? Cégbíróságnak stb.? A fizetés nélküli szabi alatt a jelenlegi ügyvezető fizeti a 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel biztosított marad?

Könyvelői felelősség A1 igazolás hiánya esetében Kérdés

Könyvelőirodánk ügyfélkörének egy része olyan frissen bejegyzett kft.-kből áll, amelyekben a tulajdonosok (általában egyedüliként) egyben az ügyvezetők is, és külföldiek. Egy részük EU-s állampolgár és/vagy EU-s rezidens, egy részük harmadik országbeli (illetve vegyesen, EU-s állampolgár, de harmadik országbeli rezidens, vagy fordítva). Az világos, hogy ezeknek a cégeknek az ügyvezetői társas vállalkozónak minősülnek itthon, ami egyben azt is jelenti, hogy meg kellene fizetniük legalább a bérminimum utáni járulékterheket. Ha – és ez okoz majd dilemmát – az EU másik tagállamában nem minősülnek biztosítottnak (ennek igazolására szolgál az úgynevezett A1 certifikát). Amit nem tudunk eldönteni, hogy meddig terjed a könyvelői felelősségünk akkor, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy ő biztosított máshol, azonban az erről szóló igazolást nem mutatja be nekünk? Azt tapasztaljuk, hogy az esetek jelentős részében jelentős terhet jelent ezeknek az igazolásoknak a beszerzése, jellemzően akár hónapokig is eltart. Ha ebben az esetben a bevallásokat a kapott nyilatkozatnak megfelelően teljesítjük (tehát azt valljuk be a társaság nevében, hogy nem kell járulékterhet fizetni), később felelősségre vonhat-e minket a hatóság azért, ha végül kiderül, hogy nem volt biztosított az adott ügyfél a kérdéses időszakban máshol? Tehát, ha akár szándékosan, akár tévedésből valótlan tartalmú nyilatkozatot kapunk az ügyfelünktől, és annak megfelelően járunk el?

Nyugdijas kft.-ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Amennyiben a kft. ügyvezetője nyugdíjas, és megbízási szerződés alapján látja el ügyvezetői feladatát (havi bruttó 30 ezer forintért), kell-e mellette az egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie, vagy elegendő a megbízási díj utáni fizetési kötelezettség teljesítése? Köszönöm szíves válaszát!

Tagi jogviszony Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft.-nek külsős megbízott ügyvezetője volt (apa tulajdonos, fia ügyvezető). Az ügyvezető megbízási jogviszonyban 0 Ft összegért látta el az ügyvezetést. A cég nem működött. A tulajdonos apa 2017-ben meghalt. A hagyatéki tárgyaláson a fia megörökölte a céget, a cégbíróság visszamenőlegesen bejegyezte tulajdonosként a volt tulajdonos fiát, aki így tulajdonos és ügyvezető is lett. Tehát nála 2017-től tagi jogviszony is felmerül. Mivel a cég nem működött, így személyes közreműködés nem volt sem a régi, sem az új tulajdonos esetében, az ügyvezetésre tekintettel viszont nem vett fel pénzt, így merül-e fel minimális járulékfizetési kötelezettség a tulajdonos ügyvezető esetében?

Őstermelő biztosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági kistermelő (nincs más jogviszonya, mezőgazdasági őstermelőként biztosított, de nem kezdő), amennyiben a megelőző években nem szerzett bevételt mezőgazdasági tevékenységéből, úgy járulékbevallást sem kell beadnia. Ebben az esetben kell fizetnie a havi 7320 Ft-ot? Amennyiben volt bevétele megelőző évben, de az olyan minimális, hogy a 20%-nak a negyedévre eső járuléka nem éri el az 1000 Ft-ot sem, és ezáltal nincs fizetendő járuléka, úgy biztosított vagy fizetnie kell a havi 7320 Ft-ot?

Járulékfizetés Kérdés

Egy személyes kft. ügyvezető igazgatója – aki a tulajdonosa is – 8 hónap fizetésnélküli szabadságra megy. Egyéb jogviszonya nincs. Az ügyvezetési feladatot megbízásos jogviszonyban egy személy látja el, aki nem tagja a kft.-nek és nincs más munkaviszonya. Ez esetben a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül? Kell járulékot fizetnie? A megbízásos jogviszonyt a minimálbér 30%-a alatt vállalja a másik személy. Neki kell járulékot fizetnie? Lehet-e közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja a megbízott személy? Köszönettel.

Tb-jogviszony Magyaszországon, egészségbiztosítás EU/EGT országban Kérdés

Tisztelt Adózóna! Elvileg és gyakorlatban lehetséges olyan, hogy egy magyar állampolgár egy EU/EGT tagországban tart fent egészségügyi biztosítást (fizet és szükség esetén kap egészségügyi ellátást), mert a családja ott lakik (a házastárs a fő kereső). Ez az egészségbiztosítás nem állami, hanem magán és kötelező. De az EGT/EU országban nem folyatat kereső tevékenységet és nem fizet semmilyen olyan járulékot, ami ott nyugdíj-, rokkantság-, munkanélküli stb. alapot keletkeztet. Viszont ezzel párhuzamosan Magyarországon vállalkozóként tevékenykedik, gyakran tartózkodik Magyarországon, itt készít adóbevallást és itt fizeti a tb-járulékot. (Amiben tudomásom szerint automatikusan benne van az egészségügyi ellátási jogosultság is, de ezt nem veszi igénybe, a TAJ-száma ideiglenesen érvénytelen). Ilyen felállás lehetséges, és ha igen, van-e tennivalója az illetőnek, ha már korábban kijelentkezett az egészségügyi szolgáltatási fizetési kötelezettség alól, mert azt egy EU/EGT országban teljesíti? Válaszukat előre is köszönöm.

Ügyvezető tulajdonos Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Kft.-nek két tulajdonosa van. Mind a ketten ügyvezetők, és mind a ketten harmadik országbeli állampolgárok. A társasági szerződésben azt jelölték, hogy az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban végzik. A vállalkozás jelenleg tényleges tevékenységet még nem végez. Ebben az esetben van kötelező minimális járulékfizetés? Köszönettel.

Őstermelő megbízási jogviszonyban Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2018-ban kezdő őstermelő munkaviszonnyal nem rendelkezik, de van megbízási jogviszonya 60 000 forint/hó megbízási díjjal. Kell-e járulékot fizetnie őstermelőként? Milyen bejelentési kötelezettségei vannak? Köszönettel Nagyné

Járulékfizetési kötelezettség rendezése Kérdés

Tisztelt Szakértők! 1708-as bevallás önellenőrzésével és az ebből adódó kötelezettségek rendezésével kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat, segítségüket az alábbi témában: Társaságunkat egy volt munkavállalónkkal összefüggésben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendkívüli munkavégzésért járó díj és pótlékai, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A kifizetés hónapjának 1708-as járulékbevallását, ezért önellenőriznünk kell. A kifizetés megtörtént, a volt dolgozó úgy rendelkezett, hogy a bruttó bérét teljesítsük felé, ezt írásban nyilatkozat formájába adta, így számára a bruttó bér került átutalásra. Mivel korábban ilyen bejelentést még nem tettünk, ezért nem tudjuk, hogyan töltsük ki és jelentsük a járulékbevallást az adóhatóság felé. Állásfoglalásukat kérnénk abban, hogy ilyen esetben mi a teendő, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a volt munkavállalótól levont járulékokat az adóhatóság ne cégünktől, hanem a volt dolgozótól követelje? Segítségüket előre is köszönjük!

Gyes melletti őstermelő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogviszonyával kapcsolatban. Gyesen lévő kismama december hónapban lett őstermelő a férje mellett, gyesre alanyi jogon jogosult, mivel nem rendelkezett a szülés előtt semmilyen biztosítotti jogviszonnyal. A T1041-es nyomtatványon bejelentette, hogy főállású őstermelő december 20-ától. A kérdésem az lenne, hogy kell-e az 58-as bevallásban a minimálbér szerinti járulékot fizetni, vagy a kieső időnél jelölheti a gyest?

Őstermelő táppénze Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy több éve működő őstermelő, aki előző évi árbevétele után fizet járulékot. Ha 2018. első negyedévében magasabb alap után fizet járulékot – többek közt 7% egészségbiztosítást –, lehet jogosult pénzbeli ellátásokra, függetlenül attól, hogy előtte nem fizette csak a 4%-ot? Ha igen,mennyi időre jogosult? Családi gazdaságról van szó, a többi tagnak is így kell eljárnia, vagy ez egyéni döntése minden tagnak? A törvény nem ír felső határt a magasabb járulékalap behatárolására. Van valami egyéb rendelet, ami ezt számszerűsíti? Ha például az első negyedévben a tavalyi árbevétel után fizet járulékot, a másodikban magasabb összeg után, a harmadikban a tavalyi után, a negyedikben megint más magasabb összeg után. Erre olvasatom szerint biztosít lehetőséget a törvény. Vagy rosszul gondolom? Válaszát előre is köszönöm: József

Ügyvezető járulékfizetése nyugdíjazás miatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője 2017. október 21-étől nyugdíjas. Kérdésem, hogy október hónapra a járulékok (szociális hozzájárulási adó, egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék) teljes összegét meg kell fizetni a szakmai bérminimum után, vagy csak időarányosan, október 20-áig? (Jogviszonya a nyugdíjazás előtt társas vállalkozó főállású tagja volt.) Köszönöm válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Beolvadás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szállítmányozó áfája

Tüske Péter

vámszakértő

Üdülő, fejlesztési tartalék

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close