485 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Személyes közreműködés megítélése inaktív cégben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A személyes közreműködés fogalma szerint az a társaság valamely tevékenységi körének tényleges megvalósításában való részvételt jelenti. Amennyiben egy társaság egyáltalán nem végez tevékenységet ("alszik"), nincs semmilyen irányú számlaforgalma, úgy tekinthető-e úgy, hogy az egyszemélyes tulajdonos, aki megbízással ügyvezető ez esetben azért nem (!) minősül társas vállalkozónak – és ezért járulékfizetési kötelezettsége sincs –, mert nem működik személyesen közre (hiszen senki nem végez tevékenységet)? Elkerülhető-e jogszerűen ilyen esetben egy inaktív egyszemélyes kft. esetében a járulékfizetés, amíg meg nem kezdi a tényleges tevékenységét? Ha igen, ez esetben a tény, hogy a társaság székhelyszolgáltatónak és a könyvelőnek fizet még nem minősül aktivitásnak vagy már igen?
Zrt. tulajdonosainak járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik tulajdonos semmilyen munkát nem végez a zrt.-ben, "őállású anya három kiskorú gyermekére tekintettel (4, 6, 8 évesek). A másik tulajdonos megbízással, nulla forint díj ellenében látja el a vezérigazgatói teendőket a zrt.-ben, jelenleg nincs biztosítási jogviszonyban, megfizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. 2. eset: Egy zrt. két belföldi magánszemély 50-50 százalékos tulajdonában van. Az egyik magánszemély semmilyen tevékenységet nem lát el a zrt.-ben, 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy másik cégnél. A másik magánszemélynek nincs biztosítási jogviszonya, a zrt. vezérigazgatói teendőit látja el, megbízási szerződéssel, nulla forint díjazásért, a zrt. átvállalta a magánszemélytől az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Kérdés mindkét esetben: felmerül-e a egyik/másik/mindkettő tulajdonos esetében a legalább a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, azaz társas vállalkozónak minősülnek-e a zrt. tulajdonosai? Jogszabályhelyekkel alátámasztott válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Járulékfizetés
Kérdés
Egyszemélyes kft. ügyvezetője – aki munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatot – 9 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Közeli hozzátartozója – lánya –, aki katás egyéni vállalkozó, és fizeti a havi 50 000 forint átalányt, megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetői feladatot. Ezért nem kap semmilyen díjat. Ingyen dolgozik. Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a lányának? Hol kell bejelenteni a megbízást? NAV-nak? Cégbíróságnak stb.? A fizetés nélküli szabi alatt a jelenlegi ügyvezető fizeti a 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezzel biztosított marad?
Könyvelői felelősség A1 igazolás hiánya esetében
Kérdés
Könyvelőirodánk ügyfélkörének egy része olyan frissen bejegyzett kft.-kből áll, amelyekben a tulajdonosok (általában egyedüliként) egyben az ügyvezetők is, és külföldiek. Egy részük EU-s állampolgár és/vagy EU-s rezidens, egy részük harmadik országbeli (illetve vegyesen, EU-s állampolgár, de harmadik országbeli rezidens, vagy fordítva). Az világos, hogy ezeknek a cégeknek az ügyvezetői társas vállalkozónak minősülnek itthon, ami egyben azt is jelenti, hogy meg kellene fizetniük legalább a bérminimum utáni járulékterheket. Ha – és ez okoz majd dilemmát – az EU másik tagállamában nem minősülnek biztosítottnak (ennek igazolására szolgál az úgynevezett A1 certifikát). Amit nem tudunk eldönteni, hogy meddig terjed a könyvelői felelősségünk akkor, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy ő biztosított máshol, azonban az erről szóló igazolást nem mutatja be nekünk? Azt tapasztaljuk, hogy az esetek jelentős részében jelentős terhet jelent ezeknek az igazolásoknak a beszerzése, jellemzően akár hónapokig is eltart. Ha ebben az esetben a bevallásokat a kapott nyilatkozatnak megfelelően teljesítjük (tehát azt valljuk be a társaság nevében, hogy nem kell járulékterhet fizetni), később felelősségre vonhat-e minket a hatóság azért, ha végül kiderül, hogy nem volt biztosított az adott ügyfél a kérdéses időszakban máshol? Tehát, ha akár szándékosan, akár tévedésből valótlan tartalmú nyilatkozatot kapunk az ügyfelünktől, és annak megfelelően járunk el?
Nyugdijas kft.-ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Amennyiben a kft. ügyvezetője nyugdíjas, és megbízási szerződés alapján látja el ügyvezetői feladatát (havi bruttó 30 ezer forintért), kell-e mellette az egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetnie, vagy elegendő a megbízási díj utáni fizetési kötelezettség teljesítése? Köszönöm szíves válaszát!
Tagi jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft.-nek külsős megbízott ügyvezetője volt (apa tulajdonos, fia ügyvezető). Az ügyvezető megbízási jogviszonyban 0 Ft összegért látta el az ügyvezetést. A cég nem működött. A tulajdonos apa 2017-ben meghalt. A hagyatéki tárgyaláson a fia megörökölte a céget, a cégbíróság visszamenőlegesen bejegyezte tulajdonosként a volt tulajdonos fiát, aki így tulajdonos és ügyvezető is lett. Tehát nála 2017-től tagi jogviszony is felmerül. Mivel a cég nem működött, így személyes közreműködés nem volt sem a régi, sem az új tulajdonos esetében, az ügyvezetésre tekintettel viszont nem vett fel pénzt, így merül-e fel minimális járulékfizetési kötelezettség a tulajdonos ügyvezető esetében?
Őstermelő biztosítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági kistermelő (nincs más jogviszonya, mezőgazdasági őstermelőként biztosított, de nem kezdő), amennyiben a megelőző években nem szerzett bevételt mezőgazdasági tevékenységéből, úgy járulékbevallást sem kell beadnia. Ebben az esetben kell fizetnie a havi 7320 Ft-ot? Amennyiben volt bevétele megelőző évben, de az olyan minimális, hogy a 20%-nak a negyedévre eső járuléka nem éri el az 1000 Ft-ot sem, és ezáltal nincs fizetendő járuléka, úgy biztosított vagy fizetnie kell a havi 7320 Ft-ot?
Járulékfizetés
Kérdés
Egy személyes kft. ügyvezető igazgatója – aki a tulajdonosa is – 8 hónap fizetésnélküli szabadságra megy. Egyéb jogviszonya nincs. Az ügyvezetési feladatot megbízásos jogviszonyban egy személy látja el, aki nem tagja a kft.-nek és nincs más munkaviszonya. Ez esetben a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül? Kell járulékot fizetnie? A megbízásos jogviszonyt a minimálbér 30%-a alatt vállalja a másik személy. Neki kell járulékot fizetnie? Lehet-e közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagja a megbízott személy? Köszönettel.
Tb-jogviszony Magyaszországon, egészségbiztosítás EU/EGT országban
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Elvileg és gyakorlatban lehetséges olyan, hogy egy magyar állampolgár egy EU/EGT tagországban tart fent egészségügyi biztosítást (fizet és szükség esetén kap egészségügyi ellátást), mert a családja ott lakik (a házastárs a fő kereső). Ez az egészségbiztosítás nem állami, hanem magán és kötelező. De az EGT/EU országban nem folyatat kereső tevékenységet és nem fizet semmilyen olyan járulékot, ami ott nyugdíj-, rokkantság-, munkanélküli stb. alapot keletkeztet. Viszont ezzel párhuzamosan Magyarországon vállalkozóként tevékenykedik, gyakran tartózkodik Magyarországon, itt készít adóbevallást és itt fizeti a tb-járulékot. (Amiben tudomásom szerint automatikusan benne van az egészségügyi ellátási jogosultság is, de ezt nem veszi igénybe, a TAJ-száma ideiglenesen érvénytelen). Ilyen felállás lehetséges, és ha igen, van-e tennivalója az illetőnek, ha már korábban kijelentkezett az egészségügyi szolgáltatási fizetési kötelezettség alól, mert azt egy EU/EGT országban teljesíti? Válaszukat előre is köszönöm.
Ügyvezető tulajdonos
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Kft.-nek két tulajdonosa van. Mind a ketten ügyvezetők, és mind a ketten harmadik országbeli állampolgárok. A társasági szerződésben azt jelölték, hogy az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban végzik. A vállalkozás jelenleg tényleges tevékenységet még nem végez. Ebben az esetben van kötelező minimális járulékfizetés? Köszönettel.
Őstermelő megbízási jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018-ban kezdő őstermelő munkaviszonnyal nem rendelkezik, de van megbízási jogviszonya 60 000 forint/hó megbízási díjjal. Kell-e járulékot fizetnie őstermelőként? Milyen bejelentési kötelezettségei vannak? Köszönettel Nagyné
Járulékfizetési kötelezettség rendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! 1708-as bevallás önellenőrzésével és az ebből adódó kötelezettségek rendezésével kapcsolatban kérnénk állásfoglalásukat, segítségüket az alábbi témában: Társaságunkat egy volt munkavállalónkkal összefüggésben a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság rendkívüli munkavégzésért járó díj és pótlékai, valamint annak kamatai megfizetésére kötelezte. A kifizetés hónapjának 1708-as járulékbevallását, ezért önellenőriznünk kell. A kifizetés megtörtént, a volt dolgozó úgy rendelkezett, hogy a bruttó bérét teljesítsük felé, ezt írásban nyilatkozat formájába adta, így számára a bruttó bér került átutalásra. Mivel korábban ilyen bejelentést még nem tettünk, ezért nem tudjuk, hogyan töltsük ki és jelentsük a járulékbevallást az adóhatóság felé. Állásfoglalásukat kérnénk abban, hogy ilyen esetben mi a teendő, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a volt munkavállalótól levont járulékokat az adóhatóság ne cégünktől, hanem a volt dolgozótól követelje? Segítségüket előre is köszönjük!
Gyes melletti őstermelő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni mezőgazdasági őstermelő biztosítotti jogviszonyával kapcsolatban. Gyesen lévő kismama december hónapban lett őstermelő a férje mellett, gyesre alanyi jogon jogosult, mivel nem rendelkezett a szülés előtt semmilyen biztosítotti jogviszonnyal. A T1041-es nyomtatványon bejelentette, hogy főállású őstermelő december 20-ától. A kérdésem az lenne, hogy kell-e az 58-as bevallásban a minimálbér szerinti járulékot fizetni, vagy a kieső időnél jelölheti a gyest?
Őstermelő táppénze
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy több éve működő őstermelő, aki előző évi árbevétele után fizet járulékot. Ha 2018. első negyedévében magasabb alap után fizet járulékot – többek közt 7% egészségbiztosítást –, lehet jogosult pénzbeli ellátásokra, függetlenül attól, hogy előtte nem fizette csak a 4%-ot? Ha igen,mennyi időre jogosult? Családi gazdaságról van szó, a többi tagnak is így kell eljárnia, vagy ez egyéni döntése minden tagnak? A törvény nem ír felső határt a magasabb járulékalap behatárolására. Van valami egyéb rendelet, ami ezt számszerűsíti? Ha például az első negyedévben a tavalyi árbevétel után fizet járulékot, a másodikban magasabb összeg után, a harmadikban a tavalyi után, a negyedikben megint más magasabb összeg után. Erre olvasatom szerint biztosít lehetőséget a törvény. Vagy rosszul gondolom? Válaszát előre is köszönöm: József
Ügyvezető járulékfizetése nyugdíjazás miatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője 2017. október 21-étől nyugdíjas. Kérdésem, hogy október hónapra a járulékok (szociális hozzájárulási adó, egészségbiztosítási, nyugdíjjárulék) teljes összegét meg kell fizetni a szakmai bérminimum után, vagy csak időarányosan, október 20-áig? (Jogviszonya a nyugdíjazás előtt társas vállalkozó főállású tagja volt.) Köszönöm válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
