Iratmegőrzés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. házipénztárt üzemeltet. Kérdésem, hogy a bevételi és a kiadási tömböket nyilvántartásba kell-e helyezni, illetve a tőpéldányokat mennyi ideig kell megőrizni?
Tisztelt Szakértő! A kft. házipénztárt üzemeltet. Kérdésem, hogy a bevételi és a kiadási tömböket nyilvántartásba kell-e helyezni, illetve a tőpéldányokat mennyi ideig kell megőrizni?
Tisztelt Szakértő! Több, a bérszámfejtést alátámasztó és egyéb munkaügyi dokumentum fordul elő a vállalatunknál, amit ezidáig nem archiváltunk. Ilyenek a következők: bérletek, amelyeket a dolgozók leadtak, dolgozó által aláírt szabadságengedélyek, szabadságkartonok, NYENYI, rendkívüli munkavégzés elrendelése, M30-as nyomtatványok. Kérdésem: lehetséges-e ezen nyomtatványok bármelyikének megsemmisítése vagy elektronikus archiválása (scannelés és utána megsemmisítés – bár gondolom az IT fejlődésével ez sem biztosított, hogy 50 év múlva meg tudom nyitni), vagy mindegyiket őrizzük meg a nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 évig? Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is! Üdv: Zsuzsa
Tisztelt Hunyadiné Szűts Veronika! Köszönöm válaszát, amelyet a 02.20-án hasonló címmel feltett kérdésemre adott. Viszont úgy tűnik, hogy félreértett. Az általam feltett kérdés nem az adózóra vonatkozott, hanem az adózó könyvelését végző számviteli szolgáltatóra, aki ténylegesen elvégzi az ügyfelek (adózók) beszámolójának elektronikus közzétételét. Tehát a kérdésem továbbra is az, hogy a könyvelőnek (számviteli szolgáltatást nyújtónak), aki az ügyfele (adózó) beszámolójának elektronikus közzétételét az adózó cégkapuján keresztül intézi, van-e jelenleg megőrzési kötelezettsége az általa elektronikus úton beküldött beszámolók és a kapcsolódó iratok eredeti, aláírt példányára vonatkozóan ügyfelei tekintetében? És ha van, akkor az hány év? Köszönöm válaszát!
Sokszor előfordul, hogy egy vállalkozás 10-20, sőt akár 30 évvel korábbi időszak vonatkozásában kap felszólítást, hogy jogviszonyt vagy bért igazoló adatokat közöljön. Ugyanakkor jelenleg nincs egyértelmű előírás arra, hogy a bér- és munkaügyi adatokat az általános elévülési időn túl is köteles a munkaadó megőrizni. Ezen változtatna egy közelmúltban benyújtott törvényjavaslat.
Szeretném megkérdezni, mit lehet tenni azzal a közel 30 éve őrzött munkaügyi iratanyaggal, amit egy felszámoló cég "felejtett ott" egy nem jogutód cég egyik helyiségében? A felszámoló cég azóta megszűnt, nem elérhető. Már nincs se kolléga, se ember, aki az iratok közül esetlegesen adatokat tudna előbányászni a még szükséges iratokból, ha szükség lenne rá. Fizikailag lehetséges, hogy egy erre jogosult állami szerv átvegye és kezelje? Vagy mi legyen vele? Nincs kötelezettsége a jelenlegi – hamarosan megszűnő – cégnek, hogy tárolja az iratokat?
Tisztelt Szakértő! A GDPR szabályozását is figyelembe véve, ha megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, meddig kell a személyes adatairól szóló nyilatkozatokat, személyiokmány-másolatokat megőrizni? Illetve ha ugyanezen okmányok cafeteria juttatás miatt kerültek elkérésre a munkavállalóktól, akkor hány év ezen iratok (másolatok, személyes adatokat tartalmazó, például az egészségpénztári belépési nyilatkozatok) megőrzési ideje a jogosultság megszűnése után? Válaszát előre is köszönöm!
T. Szakértő! Épülethez kapcsolódó beruházási számlákat hány évig kell őrizni? Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Adózóna! Megszűnő szervezet esetén melyek azok az iratok, bizonylatok, amelyek 5 év után, illetve korlátlan ideig nem semmisíthetők meg. Elhelyezésükről milyen módon kell gondoskodni. Köszönettel: Sermanné
Tisztelt Szakértő! Egy áfás tevékenységet végző cég két garázst vásárolna, melyeket fordított áfával számláznák ki részére. Az egyik garázst a cég tulajdonában lévő személygépkocsi tárolására használnák, a másikat irattárolásra, tekintve, hogy a cégnek nagy mennyiségű iratanyagot kell 5 évig megőriznie, és már nem tudják hol tárolni. Kérdésem, hogy a cégautó tárolására vásárolt garázs után is levonásba helyezheti-e a fizetendőként beállított fordított áfát, ha csak áfás tevékenységet végez?
Minden vállalkozásnak külön be kell jelentenie a könyvelő címét, ha csak a könyvelőiroda számítógépen van meg a könyvelése az adóhatóság kialakulóban lévő gyakorlata és az azt megerősítő írásbeli álláspontja szerint – figyelmeztetett az Adótanácsadók Egyesülete. Álláspontja szerint a kialakult gyakorlattól eltérő új bejelentés megkövetelése a vállalkozókat értelmetlen többletmunkára kényszeríti.
Tisztelt Szakértő! Mi a teendő abban az esetben, ha a számítógép egy vírusfertőzés következtében a winchester teljes tartalmát visszavonhatatlanul letörölte, amin a számlázó program adatai is rajta voltak? A kiállított számlák nyomtatott formában rendelkezésre állnak, de a program nem. Időközben egy másik számlázó programot kezdett használni a cég. Milyen formában kell, illetve kellett volna a számlázó program "elektronikus" formában történő megőrzését biztosítani, illetve van-e ilyen jellegű kötelezettség, ha megsemmisültek a programadatok? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az iratmegőrzési kötelezettséggel kapcsolatosan lenne gyakorlati kérdésem. Az Art. szerint számítva (ha nem volt önellenőrzés), akkor a 2009-es adóév elévült, a számviteli törvény értelmében pedig 8 évig kell megőrizni a bizonylatokat. Ezt a nyolc évet is a beszámoló benyújtásától kell számítani (vagyis inkább 9 évet), vagy sem? Számviteli szempontból a 2007. évet megelőző iratanyagokat lehet már selejtezni? Bevételi nyilvántartást vezető és kisadózó vállalkozásokra, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, csak az Art. szerinti elévülési időt kell figyelembe venni? Köszönettel.
Milyen iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a munkaügyi iratokra? Nem minden szabály mondja ugyanazt, pedig a jövedelemre, a társadalombiztosításra vonatkozó iratok nyugdíjba vonuláskor igen fontosak lehetnek. Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszol.
Tisztelt Szakértő! Milyen iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a munkaügyi iratokra? Gondolok itt különösen a bérszámfejtést alátámasztó dokumentumokra (munkaszerződések, igazolások, jelenléti ívek stb.) és az ezen iratok alapján készült NAV-bevallásokra (08-as, 01-es), be- és kijelentési nyomtatványokra, bérjegyzékekre, összesítőkre stb. Ki kell-e nyomtatni papír formájában minden NAV felé beadott bevallást, vagy elegendő elektronikusan tárolni? Mik az ide vonatkozó szabályok? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. több évig végzi a tevékenységét, majd belép egy másik tag is, és a korábbitól teljesen eltérő tevékenységgel további egy évig működik a cég ebben a formában. Ezután az eredeti tag eladja az üzletrészét a másodikként belépő tulajdonosnak, aki már egy éve szintén 50 százalékos tag. Az eredeti tulajdonos így a továbbiakban már nem tagja a kft.-nek. A kérdésem, hogy ebben az esetben az első tulajdonos egyszemélyes kft.-ként tartó működése alatt összegyűlt többéves iratanyagot át kell-e adja a most már "új" egyedüli tulajdonosnak, vagy neki magának kell ezen iratokat megőriznie az előírt határidőig? Lévén az új tulajdonosnak semmi köze nincs a megelőző években történt gazdasági eseményekhez, hiszen teljesen más tevékenységet folytatott akkor a cég, mint az ő belépése után. Így akár a másik tag korábbi üzleti titkai is elérhetővé válhatnának számára. Vagy csak azon időszak iratanyagát kell átadni, amikor már mindketten tagok és mindketten ügyvezetők is voltak? Vagy csak miután ő lett az egyedüli ügyvezető, azon időszak iratait köteles ő őrizni, a többit a régi tulajdonos őrzi? Köszönöm válaszát!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől