42 találat a(z) illetőségigazolás cimkére

NAV-tájékoztató az adóhatósági igazolásokról Cikk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kérelemre adóhatósági igazolást állít ki. Az igazolások típusai: adóigazolás, köztartozásmentes adózói minőségről szóló igazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás – olvasható a NAV információs füzetében.

Buktatók és megoldások az ICT-engedéllyel rendelkezők foglalkoztatásánál – gyakorlati példával Cikk

Egyre több magyarországi vállalat alkalmaz harmadik országbeli munkavállalókat, ez azonban számos adózási, társadalombiztonsági, jogi és adminisztratív kockázatot hordozhat. Fontos tudni, mi a helyes eljárás, hogy elkerülhetők legyenek a tipikus hibák.

Külföldiek biztosítása Kérdés

Szerzői jogdíj harmadik országbeli magánszemélynek Kérdés

Magyar cég osztalékfizetése külföldi illetőségű személy részére Kérdés

Amit a Magyarországot év közben elhagyó magánszemély szja-fizetéséről tudni kell. Terheli őt exit tax? Cikk

Év közben nem igazán foglalkozik a magánszemély azzal, milyen teendője van, ha adóéven belül véglegesen, vagy ideiglenesen elhagyja az országot, pedig néha hasznos lenne megelőzni a problémát.

10 százalékos szja Kérdés

Forrásadó Kérdés

Angliai ügyvezető plusz tulajdonos bejelentése Kérdés

Portugál magánszemély számláz Kérdés

Adószigorítás a tartós befektetéseknél – belföldön és külföldön nyitott számlákat is érinthet Cikk

Az szja-törvény mellett már a szochotörvény is ösztönzi a befektetések tartós befektetési számlán (tbsz) történő hosszú távú elhelyezését. Az idei évtől hatályos módosítás következtében az eddigi szja-kötelezettség mellett szochokötelezettséggel is kell számolni, ha a lekötési időszak nem éri el az 5 évet.

Szerb illetőségigazolás Kérdés

Külföldi alanyi adómentes cégtől befogadott számlák Kérdés

Külföldön megfizetett személyi jövedelemadó: milyen esetben lehet figyelembe venni másik országban? Cikk

Idén január 1-jétől módosultak az szja-törvénynek a külföldön megfizetett adó beszámítására vonatkozó rendelkezései. Tapasztalatok szerint év közben nem igazán foglalkoznak az adózók ezzel a kérdéssel, mivel a levont adót többnyire az adóbevallás készítésekor ellenőrzik. Pedig, érdemes lenne már korábban, a jövedelem megszerzésekor, jóváírásakor figyelni arra, hogy külföldön helyesen vonták-e le az adót, illetve, ha túlvonták, akkor hogyan és melyik országban lehet visszaigényelni a többletösszeget.

Egyezményes országból érkező külföldi előadó adója, tb-je Cikk

Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciára külföldi előadót hívtunk meg, aki a konferencián előadást tart. Az előadó származása szerinti országgal Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. Az előadó költségei fedezetére pénzbeli juttatásban részesül. Kérdéseim: 1.) Önálló tevékenységből származó bevételként értelmezhetjük az előadó tevékenységét? 4.) Ha hoz illetőségigazolást, jól gondolom, hogy ez esetben a jövedelem szerzési helye külföld (szja-törvény 3. § (4), ezért szja-t nem kell levonni, azonban tb-fizetési kötelezettség így is fennáll (Tbj. 27. § (1) b) bc)), valamint szocho-fizetési kötelezettség is (szocho-törvény 1. § (3))? 2) Ha nem hoz illetőségigazolást és nem is nyilatkozik, akkor ez befolyásolja a levonandó adót, járulékot? A magyar szabályokat alkalmazva a költséghányad levonás utáni jövedelemből le kell vonni az szja-t? Továbbá, ha a juttatás összege meghaladja a napi minimálbér 30 százalékát, akkor tb és szocho- fizetési kötelezettség keletkezik? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.