A koronavírus-járvány az adózás területét sem hagyta érintetlenül. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az eredetileg 2020. április 1-jei hatályba lépéssel tervezett 2.0 online adatszolgáltatást július 1-jétől teszi kötelezően alkalmazandóvá. A 2.0 adatszolgáltatás főleg technikai jellegű változást jelent, cikksorozatunk – jelen – második része ennek részleteit ismerteti.
Tisztelt Szakértő! Előlegszámlát kellett kiállítanom márciusban. A normál számlákat a partnerünk önszámlázás keretében végzi. A számlákat áprilisban állította ki, márciusi teljesítéssel. A különbözet kifizetése áprilisban történt. Az általa önszámlázás keretében kiállított számlákból nem tudja levonni az előleg összegét, nekem kell helyesbítő vagy sztornó (?) számlát kiállítanom az előleg visszavételéről. Mivel ez egy jóváíró számla, ezt már csak áprilisban vonhatom le? Itt is érvényes, hogy akkor vonhatom le, ha a vevő megkapja a számlát, vagy márciusban beállíthatom levonásba? Köszönöm!
Adott egy beszállító („A” cég), egy logisztikai szolgáltató cég („B”) és a vevő / megbízó vállalat („C”). A vevő úgy dönt, hogy kiskereskedelmi egységeiben akciót hirdet, amelynek keretében a fogyasztóknak már belistázott termékeket (tehát nem termékmintát) adnak ajándékba bizonyos vásárlási összeg felett. Az áru beszerzését, kiszállítását a logisztikai cég végzi. A beszállító úgy dönt, hogy a vevő akcióját bizonyos mennyiségű termék ingyenes átadásával / beszállításával támogatni fogja. Kérdés, hogy ezt a beszállító és a logisztikai szolgáltató cég csak térítésmentes átadás-átvétellel kezelheti vagy a logisztikai cég befogadhat üzleti árengedményről szóló értesítőt a beszállítótól (vagy helyesbítő számlát)? Melyik a helyes megoldás? Adhat-e a beszállító cég az adott mennyiségre egy egyösszegű árengedményt vagy szerencsésebb esetleg egy féléves periódusban az egyes beszállításokra elosztva árengedményt adni, amíg az engedmény értéke el nem éri a támogatásét?
58. § szerinti időszakos elszámolású számlák esetében, ha ugyanarra az időszakra kiállítunk egy újabb számlát (pozitív számlát, adóalap utólagos módosítására kerül sor, és nem a soron következő elszámolási időszakban kibocsájtott számlában tüntetjük fel) a következő kérdés merül fel: → új számlának minősül, vagy módosító számlának? Korábban számlázott időszakos elszámolású ügylet teljesítésének pozitív módosítását megtehetjük új számlával, vagy kizárólag módosító / helyesbítő számla, számlával egy tekintet alá eső okirattal a NAV elektronikus adatszolgáltatás rendszerében?
Tisztelt Adózóna! Cégünk most kapott – minőségi reklamációnk miatt – egy nagy összegű minuszos, helyesbítő számát egyik szállítónktól. 2014-ben vásárolt anyagokra vonatkozóan kaptuk meg most ezt a helyesbítő számlát. Megerősítést kérnénk, hogy jól gondoljuk-e a következőket! A minuszos számla áfatartalmával a jelenlegi áfabevallásunkban számolunk el. Mivel a számla nettó összege meghaladja a 2014-es év mérlegfőösszegének 2 százalékát, ezért jelentős a hibahatás. Ezért azt gondoljuk, hogy háromoszlopos beszámolót fogunk majd 2019-re beadni, illletve a 2014-es társaságiadó-bevallást pedig önellenőriznünk kell, hiszen a költségeink csökkentek, tehát fizetendő adónk keletkezett. Kérdésünk, jól gondoljuk-e ezt. Előre is köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Ha a magánszemély a saját nevére kért egy terméket utánvéttel, de azt a saját nevével ellátott kft.-je kasszájából fizette ki, mert ő úgy emlékezett, hogy azt a cégre kérte (például Nagy András), de Nagy Kft.-re kellett volna, a cím ugyanaz, akkor sem kérhetek a partnertől helyesbítő számlát, például úgy, hogy eredeti számlára hivatkozva hiba oka: helytelen név megadása, helyes: Nagy Kft. (Nagy András)? Sokszor láttam már olyan számlát, hogy az ügyvezető neve is ott volt a kft. neve mellett, tehát a lényeg, hogy itt nem arról van szó, hogy egy teljesen másik partnernek állítom ki, hanem az ügylet igenis létrejött és tényleg a Nagy Kft.-vel, és tényleg elírás történt. Köszönöm a válaszát.
Üdvözlöm! Sportfogadási tanácsadással foglalkozom, rövidebben sportfogadási tippeket küldök a vevőknek. Nem akarom ezt kifejteni, mert nem igazán fontos ez a része. Több csomag van, több időszakra. Például, ha 1 hónapos tagságot kap valaki, akkor 1 hónapon át kapja a tippeket. A számlán fel szoktam tüntetni a tétel megjegyzésében azt az időszakot, hogy mettől meddig érvényes a tagság. Például, ha valaki tegnap este befizetett előre, ki is állítottam a számlát, és ma reggel már küldöm a tippeket, annak az 1 hónapot így írom fel (ismételném magamat, csak megjegyzésként a tétel alá): időszak: 2019.10.17-2019.11.17. Ezt az egyik számlán elírtam, véletlenül 1 nappal korábbi időpontot adtam meg. Ha a példánál maradunk, akkor ez így nézne ki: időszak: 2019.10.16-2019.11.16. A vevőt nem zavarja, a valós időszakot kapja meg ettől függetlenül. Tehát ez csak egy megjegyzés a tétel alatt, nem a kötelező tartalmak lettek elrontva. A kötelező elemek tökéletesen vannak feltüntetve. A legegyszerűbben ezt egy olyan hétköznapi példával tudnám még megértetni Önnel (ha zavaros lenne), hogy például valaki vesz egy tollat, a számlán minden stimmel, de a tétel alatt fekete szín van feltüntetve, viszont kéket adtak el, kb. ennyire egyszerű, és talán lényegtelen is az eset. Egyébként egyéni vállalkozó vagyok, katás, alanyi adómentes. Szükséges-e ennyiért helyesbítő számla, ha ilyen kis apróságról van szó (tételmegjegyzés), miközben a kötelező elemek helyesen vannak feltüntetve, a vevő pedig nem szól érte?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben várnám állásfoglalását. Az adózó kimenő számláját helyesbíti, mivel az adó alapja csökken, és így az adó összege is kevesebb lesz. A számlahelyesbítés úgy történt, hogy az eredeti teljesítés időpontjára a rossz számla összegével egyezően egy mínuszos számla készült, majd szintén az eredeti teljesítés időpontjával megegyezően, a jó számla is elkészült a helyes, immáron kisebb adóalappl és adóösszeggel A számlahelyesbítés kelte februári, az eredeti teljesítés időpontja januári. Az érintett számlák mind a januári áfabevallásban szerepeltek. A revizió a negatív számlát kiemelte a január havi áfabevallásból, hivatkozva arra, hogy az a számla kelte szerinti időpontban helyezhető csak el. (Szerintünk ez a szabály pontosan úgy szól, hogy abban a bevallási időszakba helyezhető el a számla, amikor az a befogadó rendelkezésére áll, de lényegét tekintve a kettő ugyanaz jelen esetben.) Ebben egyet is értünk, viszont úgy gondoljuk, hogy a számlahelyesbítés technikája ezúttal két darab bizonylatban testesül meg, így nemcsak a mínuszos számlát kellett volna kivenni január hónapból, és áthelyezni február hónapra, hanem a pluszos jó számlát is. Ha a helyesbítés úgy történt volna, hogy egy bizonylaton lett volna levezetve a mínuszos számla és a pluszos jó számla, úgy az egyben, egy értékkel lett volna átemelve a februári hónapra. Mi a helyes eljárás?
2019. 03.06-án 1 275 763 forintról állítottam ki számlát, amelynek az áfatartalma 271 225 forint. A számláról adatot szolgáltattam, lévén, hogy az áfatartalma meghaladta a 100 ezer forintot. A vevő reklamált, hogy a számla összege nem helyes, és állítsak ki mínusz előjellel egy számlát, amelynek áfatartalma 76 ezer forint. Kérdésem: hogyan tudom helyesbíteni az adatszolgáltatást? Az adatszolgáltatás csak a módosított számlára vonatkozik, és mínusz előjellel kell az adatszolgáltatásban rögzíteni? Vagy milyen megoldást kell alkalmazni? Köszönettel: Szabó Kálmánné
1.1 Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a szerződés időtartama alatt minden évben két alkalommal, júliusban a tárgyév első felének, illetve következő év januárjában a tárgyév második felének a magas aktivitású ellátás kiszolgálásához kiszámlázott alkatrészek, anyagok értékének nettó összege után jogosult az összérték nettó 30 százalékát, mint értékesítési jutalékot a szállító felé leszámlázni. A számlázás alapját képező elszámolást minden esetben a szállító biztosítja a megrendelő felé, mint számlabekérőt. Az így számlázott jutalék összege a számla kiállításától számított három hónapon belül levásárolható, azonban készpénzre nem váltható. A felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből adódó, egymással szembeni kötelezettségeiket számlakompenzálással rendezik. 1.2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy éves nettó 500 ezer forint összértékű vásárlás teljesítése esetén, és ha a megrendelő részéről a szerződés 8.) pontjában meghatározott fizetési határidő előtt, a 4. napig a számla kiegyenlítése megtörténik, akkor azon számlák nettó összértéke után, melyekre ezen feltételek fennállnak, a megrendelő jogosult 2 százalék scontó utólagos kedvezményre. A kedvezmény elszámolása félévenként történik, tárgyév júliusában a tárgyév első fele, tárgyévet követő év januárjában a tárgyév második fele kerül elszámolásra, oly módon, hogy a szállító az időszakokban és kedvezményben érintett kifizetésekről jóváíró számlát állít ki, melyhez összesítő mellékletet csatol. A kérdésem arra irányul, hogy a szerződésben foglalt utólag adott engedményről, amit később levásárolhat a vevő, jóváíró áfás számlát kell kiállítani, mint ahogy a beidézett szerződésben le van írva, vagy számviteli bizonylattal kell elszámolni, mely adóalap -ódosítással nem jár.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlan-bérbeadást (állattartó telep) áfásan számláz minden hónapban egy másik vállalkozás számára. A NAV honlapján lévő lekérdezés alapján nincs bejelentve, hogy a kft. korábban élt a választási lehetőségével, és ezért számlázza áfásan az ingatlan-bérbeadást. Mivel az ingatlan-bérbeadás a törvény szerint áfamentes tevékenység, emiatt az elmúlt 5 évben helytelenül kiállított számlák helyesbítését tervezzük. Hogyan kell helyesen eljárni a helyesbítő számlák miatti áfakülönbözettel? Melyik havi áfabevallásban kell szerepeltetni a helyesbítő számlákat, és visszaigényelni a tévesen befizetett áfa összegét? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egy társaság személygépkocsit lízingelt nyílt végű konstrukcióban, az áfát levonta. Kb. a futamidő felénél úgy döntött, hogy nem fizeti tovább a lízingdíjat, hanem megveszi az autót. A lízing cég kiállított az értékesítésről egy áfás számlát, a gépjármű jelenlegi piaci értékén. Majd egy helyesbítő (mínuszos) számlát, lízingdíj korrekcióként, amely a teljes hátralévő lízingtőke és a vételár különbözete. Így tulajdonképpen csak a hátralévő lízingtőkét fizeti meg a társaság. A helyesbítő számláról viszont azt írja a lízing cég, hogy a lízingdíj befizetéseit a lízingbevevő ez alapján könyveiben és saját nyilvántartásaiban, az utolsó befizetésektől időrendben visszafelé korrigálni köteles, és köteles az esetlegesen felmerülő adózási korrekciókat is végrehajtani. Úgy tűnik, mintha azt írná, hogy a helyesbített tőke összegéig visszafelé az összes lízingdíjat tartalmazó bevallást önellenőrizni kellene, holott csak egy helyesbítő számla van kiállítva. Mivel az áfa fizetendő áfa, nem mindegy, hogy milyen időszakra valljuk be. Én úgy gondolnám, hogy a számla szerinti teljesítési idő alapján kell bevallani, és nem visszamenőleg az összes bevallást, amíg el nem fogy a tőkerész, mert ebben az esetben nekik is egyesével kellett volna az összes számlát helyesbíteni. Mi a helyes eljárás? A helyesbítő számla fizetendő áfáját milyen időszakkal kell bevallani? Kell -e valóban önellenőrizni a korábbi időszakokat? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel Bodnár Ildikó
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházás során társaságunk, 2015.07.03. napi teljesítéssel elismerte egy vállalkozó teljesítését. Az ügylet fordított adózás hatálya alá tartozott. Az ingatlan aktiválása megtörtént, a számlázott összeg alapján. A használat során derült ki, hogy az elvégzett munka minősége nem felel meg a vállalkozási szerződésben leírt követelményeknek. Ezt a tényt 2015.09.14-én jeleztük a vállalkozónak, és felszólítottuk a hiba 15 napon belüli kijavítására. A vállalkozó nem ismerte el a hibás teljesítés tényét. Ezt követően bírósági eljárás keretében, szakértő bevonásával, a bíróság részben megalapozottnak találta társaságunk reklamációját, megerősítette a hibás teljesítést, és a vállalkozót kötelezte a vállalkozói díj arányos leszállítására. A bírósági határozat jogerőre emelkedett 2017.10.10. napjával. A társaságnál a mérlegkészítés időpontja február hónap utolsó napja. A számviteli politika szerint a módosítás értéke nem minősül jelentősnek. Kérdésem a következő: Milyen számviteli teljesítéssel, és milyen áfateljesítéssel állítsa ki a vállalkozó a helyesbítő számlát? A számla befogadója, a fordított áfa hatálya alá tartozó, mínuszos számlát mely áfabevallási időszakban vegye figyelembe? Milyen tételként kell kezelni a fizetendő áfát, és a levonható áfát? A számla befogadója számviteli szempontból milyen dátummal könyvelje, és szintén számviteli szempontból hogyan számolja el a bírósági határozat alapján, utólag történt csökkenést? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Pölöskei Pálné! Köszönöm a válaszát, már csak egy kérdésem lenne: Nagy Katalintól olvastam egy cikket, amiben azt írja, hogy azokban az esetekben amikor a helyesbítő számla értéke eltér a hátralevő tőke értékétől – amit ön is írt, hogy pénzügyileg rendezni kell – a különbözetre jutó áfát is rendezni kell. Ennek Ön szerint mi a bizonylata? Hiszen a helyesbítő számla számviteli bizonylat jelen esetben. Köszönettel: Mónika
Tisztelt Adózóna! 2017.07. 19-én cégünk téglát vásárolt egy partnercégtől. Kiderült, hogy rossz az egységár. A partnercég a helyesbítő számlát 2017.09.07 teljesítési dátummal állította ki, ami véleményünk szerint helytelen, mert a helyesbítő számla teljesítési időpontjának egyeznie kellene az eredeti számla teljesítési időpontjával. Elfogadhatjuk-e így a számlát, vagy kérhetjük a partnertől, hogy az eredetivel megegyező teljesítési időponttal állítsa ki a helyesbítő számlát? Segítségüket előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték