Helyesbítő számla vagy számviteli bizonylat kiállitása

1.1 Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a szerződés időtartama alatt minden évben két alkalommal, júliusban a tárgyév első felének, illetve következő év januárjában a tárgyév második felének a magas aktivitású ellátás kiszolgálásához kiszámlázott alkatrészek, anyagok értékének nettó összege után jogosult az összérték nettó 30 százalékát, mint értékesítési jutalékot a szállító felé leszámlázni. A számlázás alapját képező elszámolást minden esetben a szállító biztosítja a megrendelő felé, mint számlabekérőt. Az így számlázott jutalék összege a számla kiállításától számított három hónapon belül levásárolható, azonban készpénzre nem váltható. A felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésből adódó, egymással szembeni kötelezettségeiket számlakompenzálással rendezik. 1.2. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy éves nettó 500 ezer forint összértékű vásárlás teljesítése esetén, és ha a megrendelő részéről a szerződés 8.) pontjában meghatározott fizetési határidő előtt, a 4. napig a számla kiegyenlítése megtörténik, akkor azon számlák nettó összértéke után, melyekre ezen feltételek fennállnak, a megrendelő jogosult 2 százalék scontó utólagos kedvezményre. A kedvezmény elszámolása félévenként történik, tárgyév júliusában a tárgyév első fele, tárgyévet követő év januárjában a tárgyév második fele kerül elszámolásra, oly módon, hogy a szállító az időszakokban és kedvezményben érintett kifizetésekről jóváíró számlát állít ki, melyhez összesítő mellékletet csatol. A kérdésem arra irányul, hogy a szerződésben foglalt utólag adott engedményről, amit később levásárolhat a vevő, jóváíró áfás számlát kell kiállítani, mint ahogy a beidézett szerződésben le van írva, vagy számviteli bizonylattal kell elszámolni, mely adóalap -ódosítással nem jár.