Egy társaság egyszerűsített végelszámolásról hozott döntést. A döntéshozatalt közvetlenül megelőzően értesült az egyik üzletrész-tulajdonos elhalálozásáról. Folytatódhat-e a végelszámolási eljárás vagy meg kell várni a hagyatéki eljárás végét? Olvasói kérdésre dr. Magyar Attila ügyvéd (Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda) válaszolt.
Egyre szélesebb körben elérhető a joggyakorlat az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendeletével (2016/679. számú rendelet, GDPR) összefüggésben. Az egyik, 2020. augusztus 8. napján kelt határozatában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy közjegyzővel szembeni panaszt utasított el. Az ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.
Magyarországon a vállalkozások több mint kétharmada családi tulajdonban van, a munkavállalók felét ők foglalkoztatják, mégsem jellemző rájuk a jövőtervezés. Ha meghal a cégalapító – vagy betegség, baleset miatt cselekvőképtelen lesz – az egyenlő a vállalkozás halálával, a munkavállalók elbocsátásával. A hagyatéki eljárás legalább 6–12 hónapra meggátolja a cég életét, ezt az időt pedig egy cég sem éli túl tulajdonos vagy ügyvezető nélkül. Nem ritka, hogy ezen idő alatt megjelennek az üzleti keselyűk, a NAV, és a hitelező bankok is felmondják a szerződést.
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem, egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője a napokban elhunyt. Élettársi kapcsolatban élt 17 éve, a kapcsolatból van egy 14 éves gyermeke. Hogyan működik ez esetben a cég tulajdonjogának öröklése? A hagyatéki tárgyalás lefolytatásáig lehet-e külön a céggel kapcsolatban intézkedni, hogy az zavartalanul működhessen tovább (van bejelentett alkalmazott, aki folytatná a tevékenységet)? A helyzetet bonyolítja, hogy a kft. hatósági tevékenységet végez, autókat vizsgáztat. Azt az információt kaptuk, hogy ha van a tevékenység végzéséhez szükséges végzettségű alkalmazott, akkor 90 napig folytathatja a tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy a 90 nap letelte után fel kell függeszteni a tevékenységet a hagyatéki ügy lezárásáig? További kérdés, hogy a NAV felé lejelentsük-e azt, hogy a cég örökösödés alatt áll? Ha igen, ez milyen módon lehetséges? A változás-bejelentő lap (201), a régi ügyvezető jogviszonyának lezárása (1041) és a könyvelő meghatalmazásának módosítása (EGYKE) csak akkor lesz lehetséges, ha lezárult a hagyatéki tárgyalás? Válaszukat előre is köszönjük!
Kft. elhunyt tagjának örökösei a hagyatéki eljárásban nem szerepeltetik a tag társaságunknál lévő üzletrészét. Az üzletrésszel, illetve az arra járó osztalékkal mi ilyenkor a teendő, ha az örökösök nem akarnak új örökösödési eljárást indítani?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság ellen kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság, jogutód nélküli megszűnésre okot adó körülmény miatt (a kültag halálát követő 6 hónapon belül nem lett új kültag megválasztva, mert a hagyatéki eljárás lefolytatására ez idő alatt nem került sor). A hagyatéki végzést követően a módosított társasági szerződést benyújtották a cégbírósághoz; ez jelenleg is bejegyzés alatt megjegyzéssel szerepel a cégkivonaton. Jogi szempontból az egyedüli beltag jogosult lett volna a hagyatéki eljárás előtt új kültagot választani jegyzett tőke emelése nélkül? Mi ilyenkor a jogi gyakorlat? A kényszertörlési eljárást megindító végzés ellen fellebbezés lett benyújtva, de a cégbíróság erre nem válaszolt, hanem a közlönyben közzétette a végzés jogerőre emelkedését, és a kényszertörlés kezdő időpontját? Ez jogilag helytálló így? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték