20 találat a(z) hagyatéki eljárás cimkére
Így élheti túl a vállalkozás a tulajdonos halálát
Cikk
Magyarországon a vállalkozások több mint kétharmada családi tulajdonban van, a munkavállalók felét ők foglalkoztatják, mégsem jellemző rájuk a jövőtervezés. Ha meghal a cégalapító – vagy betegség, baleset miatt cselekvőképtelen lesz – az egyenlő a vállalkozás halálával, a munkavállalók elbocsátásával. A hagyatéki eljárás legalább 6–12 hónapra meggátolja a cég életét, ezt az időt pedig egy cég sem éli túl tulajdonos vagy ügyvezető nélkül. Nem ritka, hogy ezen idő alatt megjelennek az üzleti keselyűk, a NAV, és a hitelező bankok is felmondják a szerződést.
Egyszemélyes kft. öröklése, továbbműködtetése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem, egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője a napokban elhunyt. Élettársi kapcsolatban élt 17 éve, a kapcsolatból van egy 14 éves gyermeke. Hogyan működik ez esetben a cég tulajdonjogának öröklése? A hagyatéki tárgyalás lefolytatásáig lehet-e külön a céggel kapcsolatban intézkedni, hogy az zavartalanul működhessen tovább (van bejelentett alkalmazott, aki folytatná a tevékenységet)? A helyzetet bonyolítja, hogy a kft. hatósági tevékenységet végez, autókat vizsgáztat. Azt az információt kaptuk, hogy ha van a tevékenység végzéséhez szükséges végzettségű alkalmazott, akkor 90 napig folytathatja a tevékenységet. Ez azt jelenti, hogy a 90 nap letelte után fel kell függeszteni a tevékenységet a hagyatéki ügy lezárásáig? További kérdés, hogy a NAV felé lejelentsük-e azt, hogy a cég örökösödés alatt áll? Ha igen, ez milyen módon lehetséges? A változás-bejelentő lap (201), a régi ügyvezető jogviszonyának lezárása (1041) és a könyvelő meghatalmazásának módosítása (EGYKE) csak akkor lesz lehetséges, ha lezárult a hagyatéki tárgyalás? Válaszukat előre is köszönjük!
Kft. elhunyt tagjának osztaléka
Kérdés
Kft. elhunyt tagjának örökösei a hagyatéki eljárásban nem szerepeltetik a tag társaságunknál lévő üzletrészét. Az üzletrésszel, illetve az arra járó osztalékkal mi ilyenkor a teendő, ha az örökösök nem akarnak új örökösödési eljárást indítani?
Kényszertörlés jogi szempontból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság ellen kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság, jogutód nélküli megszűnésre okot adó körülmény miatt (a kültag halálát követő 6 hónapon belül nem lett új kültag megválasztva, mert a hagyatéki eljárás lefolytatására ez idő alatt nem került sor). A hagyatéki végzést követően a módosított társasági szerződést benyújtották a cégbírósághoz; ez jelenleg is bejegyzés alatt megjegyzéssel szerepel a cégkivonaton. Jogi szempontból az egyedüli beltag jogosult lett volna a hagyatéki eljárás előtt új kültagot választani jegyzett tőke emelése nélkül? Mi ilyenkor a jogi gyakorlat? A kényszertörlési eljárást megindító végzés ellen fellebbezés lett benyújtva, de a cégbíróság erre nem válaszolt, hanem a közlönyben közzétette a végzés jogerőre emelkedését, és a kényszertörlés kezdő időpontját? Ez jogilag helytálló így? Köszönettel.
Öröklés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Édesapám Amerikából örökölt. Amikorra megérkezett az örökölt pénzösszeg, édesapám már nem élt. Édesapámnak nem volt bankszámlája, ezért az én számlámra utalták az örökölt összeget. Póthagyatéki eljárást kértem, de az eljárást megszüntették póthagyatéki vagyon hiányában, mivel nem az örökös (édesapám) nevén volt a számla, amire az örökség érkezett. Kérdésem, hogy mi a teendőm ebben az esetben? Válaszát megköszönve, tisztelettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
