Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar cég, amely Lettországba értékesít terméket egy cégnek, azonban az árut egy lengyel mgrendelőhöz szállítja. A fuvarozást a magyar cég szervezi, az áru Magyarországról indul, és Lengyelországba kerül. Ebben az esetben a magyar termékértékesítés áfamentes EU-s értékesítésnek minősül? A 17A60 bevalláson csak a lett partnert kell feltüntetni? Köszönettel: Karkus Gábor
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy jól gondoltam vagy sem: egy Magyarországon bejegyzett működő cég Németországból szerez be árut, amit értékesít is egy román cégnek úgy, hogy az árut rögtön Németországból Romániába fuvarozzák és a fuvart a román vevő intézi. Én úgy gondolom, hogy a magyar cég bevallja a 65-ös megfelelő sorában, valamint feltünteti A60-on a közösségi beszerzést, valamint közösségi értékesítést, jelölve, hogy háromszögügylet, és a költségszámla is mentes, valamint a bevételi is. A bevételi számlára pedig feltünteti, hogy a román cég a háromszögügylet végső beszerzője, így az ügylet után ő az adófizetésre kötelezett. Kérdésem még, hogy a számlán kell-e valamelyik jogszabályra hivatkozni vagy ennyit elég feltüntetni. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata – végső vevő A számlázási útvonal: DE Német gyártó – CZ beszállító-nemzetközi üzletlánc – HU leány végső vevő Fuvarozási útvonal: DE Német gyártó – HU magyarországi bérraktár – HU végső vevő A kérdésem az, hogy az ügyletben mi a magyarországi bérraktározó cég státusa áfa és ekáer szempontjából? Milyen feltételek szükségesek így a bérraktározáshoz? A fuvaroztató a német gyártó. A fuvarparitás CIP, az áru mindaddig a német gyártó tulajdona, amíg az üzletlánc raktára át nem veszi azt. Kötelez-e a raktározás magyarországi telephely létesítésére? Az ügylet magyarázata, hogy az üzletlánc raktára egyszerre csak kis mennyiséget vesz át az áruból, és hogy a gyártó megspórolja a gyakori kis mennyiség szállítási költségét, Magyarországon, egy kapcsolt vállalkozásánál tárolna nagyobb mennyiséget, és innen szállítana gyakrabban a végső vevő magyarországi raktárába. A bérraktározást vállaló cég egyébként ilyen árut nem forgalmaz, a bérraktározásról szolgáltatási számlát állít ki. Köszönettel: Máté Lilla
Magyar cég árut vásárol lengyel cégtől, amelyet továbbértékesít egy szlovák cégnek, az áru közvetlenül a lengyeltől a szlovák céghez kerül, a fuvart a lengyel fél rendezi. Mindhárom cég rendelkezik EU-s adószámmal, csak a saját országukban vannak bejegyezve. Háromszögügylet-e ez az ügylet? Illetve hogyan történik a bevallása az áfa-, valamint a '60-as bevallásokban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy német szállítójától háromszögügyletre vonatkozó számlát kapott, ám mi nem vagyunk biztosak az áfabeli megítélésben, ebben kérnénk a segítségét. Az ügylet szereplői: A (Románia), B (Németország), C (Magyarország). Az áru Romániából közvetlenül Magyarországra érkezik, ám oly módon, hogy B megveszi FCA Románia paritáson, majd eladja CPT Magyarország paritáson. A fuvart Romániából Magyarországra B szervezi, és fizeti. B-nek egyébként van magyar adószáma, ennek ellenére a német adószámáról számlázta ki C felé az árut, és hivatkozott arra, hogy háromszögügylet közbenső szereplője. Megítélésünk szerint, ha Romániában vásárolta az árut, rendelkeznie kellene román adószámmal, és arról kellene, hogy számlázzon felénk EU-s értékesítést. Kérem, segítsenek eldönteni, melyikünk véleménye a helyes! Köszönettel: Biró Katalin
Tisztelt Szakértő! Az alábbi értékesítés áfa szerinti megítélését kérem Önöktől: – Magyarországi EU-adószámmal rendelkező belföldi adóalany („A”) értékesít terméket romániai EU-adószámmal rendelkező („B”) adóalanynak úgy, hogy a terméket Magyarországról közvetlenül Romániába szállítja egy olyan harmadik cégnek („C”), amelynek viszont nincs EU közösségi adószáma. – „A” cég magyar, „B” cég román, mindkettő közösségi adószámmal, „C” cég román, amelynek nincs közösségi adószáma. A fuvarozást a magyar cég szervezi. Hogyan kell a számlát kiállítani a román (közösségi adószámmal rendelkező) partner felé áfa szempontjából? Esetleg távolsági értékesítésnek számít? Kérem, jelölje meg az értékesítés típusát, hivatkozva az áfatörvény megfelelő paragrafusára! Segítségét előre is köszönöm.
Cégünknél most valósul meg egy háromszögügylet. Mi vagyunk a végső vásárlók (C), lengyel cégtől (A) érkezik DDU paritással hozzánk az áru, és szlovák cég (B) számláz. 1. Milyen dokumentumok szükségesek, és milyen adattartalommal kell az A és B cégtől beszereznünk azokat, hogy az egyszerűsített háromszögügyletet alkalmazhassuk? 2. Az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni ezt a vásárlást a közösségi beszerzésen kívül? A választ előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Szélesné Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Egy szlovák cég magyarországi leányvállalata árut értékesít magyar vállalkozásoknak. Az árut a szlovák anyavállalat telephelyéről közvetlenül a megrendelők magyarországi telephelyére szállítják. A fuvarparitás DDU. A szlovák anyavállat a közösségi értékesítés szabályait alkalmazva számláz a magyar leányvállalatnak. A megrendelő a számlát a magyar leányvállalattól kapja, 27 százalék áfa felszámításával. Kérdésem, hogy az alkalmazott eljárás megfelel-e az áfaszabályoknak, és a szlovák anyavállalat és a végső, magyar megrendelő közötti CMR megfelel a közösségi beszerzés igazolására? Köszönettel: Makovsky Zoltán
Tisztelt Szakértő! Logisztikai cég vagyunk és áfa-/vámraktárat szeretnénk létrehozni a reptéren. "A" EU-országbeli cégtől "B" EU-országbeli cég árut vesz, tőle "C" EU-s cég veszi meg, és eladja "D" EU-országbeli végső vevőnek. Négy ország EU-adószámos kereskedője közötti háromszögügyletről van szó. B ország áthozná az üzletet Ausztriából Budapestre az olcsóbb szolgáltatási díjak miatt, de EU-s adószámmal bízna meg (magyar adószám igénylése nélkül hajlandó csak átjönni, és mindent nekünk kell intéznünk) bennünket, mint áfaraktár-üzemeltetőt meghatalmazva a nevében történő betárolásra. Lehetséges ez? A raktáron belül eladja C-nek, aki kitárol, és mi kiszállítjuk D országi vevőnek (a bankgaranciát is mi biztosítanánk a raktárra és a kiszállításra). Az áru légi úton jönne és távozna a reptéri vámhivatal felügyelete alatt működő áfaraktárból. Működhet ez így? Nagyon komoly forgalmat tudnánk áthozni Ausztriából, fejleszthetnénk, létszámot növelhetnénk, lendületet kapnánk a jelenlegi stagnálásból... Köszönöm előre is a válaszát! Üdv.
Tisztelt Szakértő! 2016. 05. 23.-án megválaszolt "Háromszögügylet" című kérdéshez kapcsolódva: Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben is megfelel a közösségi adómentes értékesítésnek az ügylet, ha a fuvart a közbenső vevő (Svájc, de ausztriai adószáma van) szervezi, és fizeti? Előre is nagyon köszönöm szíves válaszadását.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi EU-adószámmal rendelkező társaság (A) terméket értékesít harmadik országbeli (svájci) vevőjének (B). A svájci vevő osztrák adószámmal rendelkezik. A svájci vevő a termékeket Németországba (C) szállítatja fuvarozó céggel. A fuvart a svájci cég szervezi. A magyarországi eladó cég a svájci cég közösségi adószámát a számla alsó részében szerepelteti, nem a fejrovatban feltüntetett vevőazonosító adatok között. A svájci cég ausztriai adóbevallásában közösségi beszerzésként jelenti ezen tételeket. Kérdés: társaságunk (A) helyesen jár-e el akkor, amikor ezeket a számlákat EU-áfásan állítja ki svájci (B) vevője nevére és címére?
Magyar cég német cégtől rendel terméket, amit a német eladó egy osztrák cégtől szerez be. A termék az osztrákoktól közvetlenül Magyarországra érkezik. A számlázás ügyletenként történik, az osztrák cég számláz a németnek, a német számláz a magyarnak. A szállítás FCA-paritású, az osztrák eladó fizeti a szállítást. Van-e valamilyen különleges kötelezettsége ez ügyben a magyar cégnek, esetleg a nem magyar cégeknek? Kell-e valamire odafigyelni a jelentéseknél? – kérdezte olvasónk. Bartha Katalin, okleveles adószakértő, az InterTax Pro Kft. ügyvezetője válaszolt.
"A" belföldi adóalany árut értékesít szlovák székhelyű kapcsolt vállalkozása, "B" részére, aki továbbértékesíti az árut változatlan formában Ausztriába egy osztrák adóalany, "C" felé. Az áru csak egyszer mozog, Magyarországról közvetlenül Ausztriába kerül, tehát "A"-ból "C"-be. 1.) Jól gondoljuk-e, hogy a leírt ügylet háromszögügyletnek minősül? 2.) Hol lesz a teljesítés helye abban az esetben, ha – a fuvart "A" viseli – ha a fuvart "B" viseli? 3.) Ha a teljesítés helye esetleg külföld, akkor ez azt jelenti, hogy az adott társaságnak be kell jelentkeznie az adott országban, és az ottani áfakulccsal kell kiállítania a számlát, vagy közösségi termékértékesítésnek minősül, és a magyar áfa hatályán kívüli számlát kell kibocsátani?
Tisztelt Szakértők! ”A” magyar vállalat „B” osztrák anyavállalatának számlázza ki termékeit, de a szállítás közvetlenül „C” vevőnek Szlovákiába megy. 1) A fuvart „A” magyar vállalat intézi, és fizeti. 2) A fuvart „B” anyavállalat intézi, és fizeti. Amennyiben "C" vevő konszignációs raktárába történik a szállítás, akkor is megvalósulhat-e a háromszögügylet? Milyen bevallási kötelezettsége van "A-B-C" vállalatoknak, kell-e "B" vállalatnak hivatkozást feltüntetni a számláján a háromszögügyletre vonatkozóan? Problémát jelent-e, ha "B" osztrák vállalatnak van magyarországi adóregisztrációja? Köszönöm válaszukat előre is! Üdv: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Elbizonytalanodtam egy cikk olvasása után, hogy az adott esetben jól járunk-e el, vagyis valóban háromszögügyletként kezelhető-e az ügylet. Cégünk (magyar cég) megvesz egy árut Hollandiából, amit tovább is ad egy német cégnek. Tehát mi csak közbenső szereplők vagyunk, az áru egyenesen Hollandiából Németországba kerül. A számla holland-magyar és magyar-német. Ez esetben mi, mint magyar cég, mint háromszögügylet közbenső szereplője tüntetjük fel az ügyletet a bevallásban és a nyilatkozatban? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték