124 találat a(z) háromszögügylet cimkére
Háromszögügylet?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy macedón vállalatnak értékesít és számláz egy terméket. Ezt a terméket részünkre egy németországi cég számlázza ki, azonban az árut a macedón vállalat közvetlenül tőlük, Németországban veszi át. Hogyan kell ezt az ügyletet értelmezni áfa szempontjából? Köszönettel: Kátai Istvánné
Háromszögügylet "B" szereplőjének bevallási kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég "B" háromszögügylet keretében új személygépkocsikat szerez be egy romániai cégtől "A", amit egy német cégnek "C" értékesít. Mindegyik félnek van közösségi adószáma. A személygépkocsikat "A"cégtől egyenesen "C" céghez fuvarozzák, a fuvardíjat "B" fizeti vevői minőségében. Kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy a beszerzésről szóló számlák alapján a "B" közbenső magyar cégnek a 1765 áfabevallás 15. és 69. során kell a közösségi beszerzés áfáját szerepeltetni, illetve az értékesítés esetén a 03. soron kell adatot szolgáltatnia. Továbbá adatot kell szolgáltatni a 17A60 nyomtatvány 01. lapján a termékértékesítésről (megjelölve a d. oszlopban, hogy közbenső vevő) és 02. lapján a termékbeszerzésről. A 1765A-09 lapján mint a háromszögügylet "B" közbenső vevője kell-e adatot szolgáltatni a beszerzett személygépkocsik alvázáról? Köszönöm megtisztelő válaszát! Tisztelettel, Herbákné
Áfabonyodalmak határokon túl: háromszög- vagy láncügylet?
Cikk
Cseh cég egy német cégnek értékesít szenet, amely azt eladja egy magyar cégnek, amely továbbértékeíti egy szlovák cégnek. Szerepeltetheti-e a magyar cég háromszögügyletként ezt az áfabevallásában? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László jogász, adószakértő válaszolt.
Láncügylet vagy háromszögügylet?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Az értékesítés az alábbiak szerint történik. "A" cseh bánya szenet értékesít "B" német cégnek, amely eladja a szenet "C" magyar cégnek, amely továbbértékesíti "D" szlovák cégnek. A szállítást "C" magyar cég fizeti. Az árut "A" cseh bányától "D" szlovák végfelhasználónak szállítják le közvetlenül. Mind a négy cég rendelkezik EU-s adószámmal. Kérdésem, hogy "C" magyar társaság ezt simán kezelheti háromszögügyletként úgy, hogy B, C, D cégeket tünteti fel az A60-as bevallásban? Vagy "B" német cégnek be kell jelentkeznie Csehországba áfa hatálya alá, ahol áfásan megvásárolja a terméket, és úgy értékesíti nekünk közösségen belülre? Mivel a fuvarozás Csehországban kezdődik meg, C-D partner között – véleményem szerint – biztosan közösségen belüli értékesítés van. Segítségét előre is köszönöm
Közösségi értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném állásfoglalásukat, hogy helyesen járunk-e el az alábbi esetben, ha sima közösségi értékesítést számlázunk, a közösség területére, a hatályos áfaszabályozás szerint. Cégünk egy ciprusi cégnek számláz. Az árut a ciprusi cég szlovákiai raktárába szállítjuk DPD-vel vagy GLS futárszolgálattal. A ciprusi cég Magyarországon forintban a bankszámlánkra a bankban befizeti a számlák ellenértékét. Felmerült a kérdés, hogy szabályos-e az eljárásunk, vagy ez esetleg egy háromszögügyletnek minősül-e. Köszönöm válaszukat.
Fordított áfa alkalmazása alvállalkozó esetében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég fővállalkozója egy járműjavító létesítmény építésének. A létesítményben kialakításra kerül a villamos sínek mellett egy elektromos működtetésű felhajtható aknafedélrendszer. Ez arra hivatott, hogy ha beáll a villamosszerelvény, akkor le legyenek hajtva, így a villamosból ki tudnak szállni a bent lévők, mert a villamos padlószintjével egy magasságban van a külső peron. Amikor a villamoson oldalról akarnak szerelni valamit, akkor felmozgatják azokat az aknafedőket, amelyek útban vannak, így kényelmesen hozzá lehet férni a villamos oldalához a kerék magasságában. Ezen aknafedélrendszer építését a fővállalkozó cég megbízása alapján B cég végzi el. B cég rendelkezik A cég nyilatkozatával, miszerint a munka hatósági építésiengedély-köteles, ezért fordított áfát kell alkalmazni. B cég a fenti berendezés villamos vezérlésének elkészítésével C alvállalkozót bízza meg. Ennek keretében C cég végzi a vezérlő dobozok gyártását, helyszíni beszerelését, illetve programozását. Kérdésem, hogy C cég számlázhat-e B cég felé fordított áfásan? Üdvözlettel várom szíves válaszát.
Háromszögügylet EU-n kívüli partnerrel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell helyesen eljárni adó, vám és számviteli szempontból a következő ügyletben? A magyar gyártó cég Amerikából megrendel egy alkatrészt a termékéhez, mely a piacon hosszú idő óta hiánycikk. Ezen alkatrészt majd a későbbiekben közvetlenül egy amerikai közvetítő céghez fogják leszállítani, amint elérhetővé válik. Addig a magyar cég a terméket ezen alkatrész nélkül legyártja és értékesíti Franciaországba. A francia cég ezen terméket, hozzácsatolva a saját termékéhez, továbbértékesíti az amerikai közvetítő cégnek. Ott rákerül a hiányzó alkatrész és a teljes termék értékesítésre kerül a végső vásárlónak. A hiánycikk alkatrészről a számlát a magyar cég fizeti. 1. Milyen szabályai vannak ilyen esetben a készletre vételnek? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani? Elegendő-e hozzá a számla mögötti szállítólevél, amely igazolja, hogy a közvetítő cég átvette, valamint a megállapodás a közvetítő céggel erről? Mivel az alkatrész nem lép be az EU területére, ezért nincs vámkezelés és így vámhatározat sem, gondolom. 2. Ha készletre vétel történik, akkor értékesíteni is kell a francia cégnek azért, hogy a készleten ne jelentkezzen valótlan többletként. Mivel ez EU-n belüli értékesítés, ezért 0 százalék áfával számlázandó. De ebben az esetben nem probléma-e az, hogy nem a francia partner a termék átvevője, hanem az amerikai közvetítő cég? Hogyan kell ebben az esetben a számlát alátámasztani? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Rákosi Dorottya
Háromszögügylet és vevői készlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áru útvonala: a termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül a szlovák vevő székhelyére/telephelyére érkezik, mint az osztrák cég vevői készletébe a vevő telephelyén. Számlázás: magyar cég számláz osztrák kapcsolt cégnek áru termékértékesítést. Az osztrák cég továbbszámlázza szlovák cégnek ezt árut, amikor a lehívás megtörténik a szlovák cég részéről. A fuvarozást a magyar vagy az osztrák cég szervezi, viseli. (Különböző az áfa szempontjából történő helyes elszámolás?) Megvalósulhat-e háromszögügylet, tehát, magyar adóalany adómentes termékértékesítést számláz osztrák adóalanynak, aki a közbenső szereplő (nincs bejelentkezési kötelezettsége a vevő országában), és a vevői lehíváskor a szlovák adóalany adómentes közösségi beszerzést hajt végre? (Gondot jelent-e az ügyletben, hogy osztrák vállalatnak van magyar adószáma, de itt gazdasági tevékenységet nem végez?) Köszönöm a választ előre is! Üdv: Zsuzsa
Magyar adóalanyok kereskedelme az EU-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulnék Önhöz. Két magyar, EU-s adószámmal rendelkező adóalany között megy végbe termékértékesítés úgy, hogy egyik magyar társaságnak sincs telephelye, sem bármilyen illetősége Csehországban. 'A' magyar adóalany megvásárolja 'B' cseh adóalanytól a terméket, melyet 'C' magyar társág rendelt meg tőle. Így tehát két magyar kereskedik, azonban az árut Csehországból már rögtön 'C' társaság szállítja el (feltehetően Magyarországra), így véleményem szerint a teljesítés helye, mivelhogy a fuvarozás, az áru átadása Csehországban történik, Csehország lesz. Kérdésem: ebben az esetben 'A' magyar társaságnak be kell jelentkeznie Csehországba az áfa alá, ott megfizetnie az áfát, és a magyar 'C' társaság felé a CSEH adószámával közösségen belüli termékértékesítésként kell számlázza ezt az ügyletet? Valamint a magyar könyvelésében csak bevételként kell nyilvántartsa, és áfában meg a cseh adóbevallásban tünteti ezt fel? Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: Csató Béla
Áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar cég szlovák cégnek terméket értékesít. A szlovák cég román cégnek továbbértékesíti az árut. A termék a magyar cég telephelyétől közvetlenül Romániába érkezik. A fuvarozást a szlovák cég szervezi, a költségeit ő viseli. Áfa szempontjából hogyan történik az ügylet helyes elszámolása? Köszönettel: Szombati Imréné
Háromszögügylet vagy láncügylet adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy magyar cég, amely Lettországba értékesít terméket egy cégnek, azonban az árut egy lengyel mgrendelőhöz szállítja. A fuvarozást a magyar cég szervezi, az áru Magyarországról indul, és Lengyelországba kerül. Ebben az esetben a magyar termékértékesítés áfamentes EU-s értékesítésnek minősül? A 17A60 bevalláson csak a lett partnert kell feltüntetni? Köszönettel: Karkus Gábor
Háromszögügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy jól gondoltam vagy sem: egy Magyarországon bejegyzett működő cég Németországból szerez be árut, amit értékesít is egy román cégnek úgy, hogy az árut rögtön Németországból Romániába fuvarozzák és a fuvart a román vevő intézi. Én úgy gondolom, hogy a magyar cég bevallja a 65-ös megfelelő sorában, valamint feltünteti A60-on a közösségi beszerzést, valamint közösségi értékesítést, jelölve, hogy háromszögügylet, és a költségszámla is mentes, valamint a bevételi is. A bevételi számlára pedig feltünteti, hogy a román cég a háromszögügylet végső beszerzője, így az ügylet után ő az adófizetésre kötelezett. Kérdésem még, hogy a számlán kell-e valamelyik jogszabályra hivatkozni vagy ennyit elég feltüntetni. Válaszát előre is köszönöm!
Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata – végső vevő A számlázási útvonal: DE Német gyártó – CZ beszállító-nemzetközi üzletlánc – HU leány végső vevő Fuvarozási útvonal: DE Német gyártó – HU magyarországi bérraktár – HU végső vevő A kérdésem az, hogy az ügyletben mi a magyarországi bérraktározó cég státusa áfa és ekáer szempontjából? Milyen feltételek szükségesek így a bérraktározáshoz? A fuvaroztató a német gyártó. A fuvarparitás CIP, az áru mindaddig a német gyártó tulajdona, amíg az üzletlánc raktára át nem veszi azt. Kötelez-e a raktározás magyarországi telephely létesítésére? Az ügylet magyarázata, hogy az üzletlánc raktára egyszerre csak kis mennyiséget vesz át az áruból, és hogy a gyártó megspórolja a gyakori kis mennyiség szállítási költségét, Magyarországon, egy kapcsolt vállalkozásánál tárolna nagyobb mennyiséget, és innen szállítana gyakrabban a végső vevő magyarországi raktárába. A bérraktározást vállaló cég egyébként ilyen árut nem forgalmaz, a bérraktározásról szolgáltatási számlát állít ki. Köszönettel: Máté Lilla
Háromszögügylet
Kérdés
Magyar cég árut vásárol lengyel cégtől, amelyet továbbértékesít egy szlovák cégnek, az áru közvetlenül a lengyeltől a szlovák céghez kerül, a fuvart a lengyel fél rendezi. Mindhárom cég rendelkezik EU-s adószámmal, csak a saját országukban vannak bejegyezve. Háromszögügylet-e ez az ügylet? Illetve hogyan történik a bevallása az áfa-, valamint a '60-as bevallásokban? Köszönettel.
Háromszögügylet vagy EU-s értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy német szállítójától háromszögügyletre vonatkozó számlát kapott, ám mi nem vagyunk biztosak az áfabeli megítélésben, ebben kérnénk a segítségét. Az ügylet szereplői: A (Románia), B (Németország), C (Magyarország). Az áru Romániából közvetlenül Magyarországra érkezik, ám oly módon, hogy B megveszi FCA Románia paritáson, majd eladja CPT Magyarország paritáson. A fuvart Romániából Magyarországra B szervezi, és fizeti. B-nek egyébként van magyar adószáma, ennek ellenére a német adószámáról számlázta ki C felé az árut, és hivatkozott arra, hogy háromszögügylet közbenső szereplője. Megítélésünk szerint, ha Romániában vásárolta az árut, rendelkeznie kellene román adószámmal, és arról kellene, hogy számlázzon felénk EU-s értékesítést. Kérem, segítsenek eldönteni, melyikünk véleménye a helyes! Köszönettel: Biró Katalin
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
