Tisztelt Szakértő! Olvasva az augusztusi változást, erősítsen meg, hogy jól értelmezem a jogszabályt. A fuvarozási tevékenységet folytató vállalkozás alkalmazottainak – akik belföldön nyújtanak szállítási szolgáltatást – a munkáltató megbízása alapján napidíjként, adómentesen 3000 forintot, illetve a telephelyre történő bejárásra idén még a 9 forintot elszámolhat kilométerenként?
Tisztelt Szakértő! Most alakult kft. tulajdonosa, aki nem ügyvezető, díjazás nélkül (ingyenes tagi személyes közreműködés jogcímen) szervezhet fuvart a fuvarozó cégének eseti jelleggel? Segítségét előre is köszönöm.
A személyi jövedelemadó (szja) törvényben 2016. augusztus 1-jétől módosult a belföldi kiküldetés fogalma: ezentúl, ha a munkáltató a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződésben rögzített, vagy ennek hiányában a szokásos munkavégzési helytől eltérő belföldi helyen történő munkavégzésre utasítja, adózási szempontból kiküldetésben töltött időnek csak a feladat ellátása érdekében szükséges utazási idő számít. Hogyan érinti ez a fuvarosokat?
"A 437/2015. kormányrendelet 5. §-a szerint a 6 órát meghaladó kiküldetés esetén a belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3000 forint." Kérdésünk: a fenti rendelet szerinti munkakörben foglalkoztatott dolgozóink részére adható-e 3000 forintnál kevesebb, de minden munkavállalóra egységes napidíjátalány? Köszönettel: Ecker Dániel
Július 1-jétől új szabályok érvényesek azokra a fuvarozó cégekre, amelyek olyan fuvarozási engedélyt használnak, amelyhez gépjárműadó megfizetése társul – derül ki dr. Szeiler Nikolett, ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk olvasónk kérdésére adott válaszából.
Tisztelt Szakértő! Egy közúti áruszállítással foglalkozó vállalkozás kereskedelmi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott munkavállalója (akinek a munkaköri feladata üzletkötés és árubeszerzés) részére a 6 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén naponta 3000 forint igazolás nélkül elszámolható költségtérítést fizetne.Milyen bizonylat szolgál ebben az esetben a költségtérítés elszámolásának alapjául? Ha a kiküldetés napjaira csak a 3000 forintot fizeti a munkáltató, más élelmezési költséget nem számol el, akkor ezen költségtérítést a 1608-as bevallásban nem kell szerepeltetni? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Módosulnak augusztus 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvénynek az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszerre (ekáer) vonatkozó szabályai. Bővül az ekáerszámot igénylő szállítások köre, s szigorúbb jogkövetkezményekre kell számítani. Így például, ha valótlan adattartamú a bejelentés, vagy a közölt termékmennyiség meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az adóhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének a 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Közúti árufuvarozó vállalkozás két munkavállalója Németországba szállított, és 21 órát dolgozott egyfolytában. Hogyan kell a munkaidejüket elszámolni? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozó egyéni vállalkozó külföldön tankol, a tankolási számlákat bruttó módon könyvelem. A külföldi áfát amikor visszautalják, akkor azt egyéb bevételként könyvelem. Kérdéseim: 1. Az éves nettó árbevételbe beletartozik a visszautalt MWST vagy nem? 2. Használt tehergépkocsit értékesített. A vállalkozás szintű nettó árbevételbe bele kell-e ezt venni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Fuvarozók német kötelező minimálbérével kapcsolatban szeretnék kérdezni: Magyarországról indul a fuvar Németországba, a lerakodás is ott történik. A sofőr kb. egy napot tartózkodik Németországban. Kötelező-e neki fizetni a német minimál órabért? Igaz-e, hogy aki csak áthalad Németországon, arra nem vonatkozik a kötelező minimál órabér? Köszönettel: Balogné
Tisztelt Szakértő! Az Ellentmondások a fuvarosok napidíja körül. Hátrányos szabályok című cikk nyomán szíves véleményét kérdezném a témával kapcsolatban, ugyanis a rendelet hatálya alapvetően a munkáltatókra és velük az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 22. pontja szerinti munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki, de a 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet 5. §-a a „munkavállaló” kifejezésről „foglalkoztatott”-ra vált. Olvasatunk szerint a két fogalom között a Tbj. szerint van különbség: „R. 23. § (1) A 24–27/B. § rendelkezéseit (2) A 26–27/B. § alkalmazásában a) munkavállaló: a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b), g), h) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban álló személy, a Tbj. szerinti társas vállalkozó, és a külföldi jog szerint annak megfelelő jogviszonyban álló személy”. „Foglalkoztatott, aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja [Tbj-tv. 4. § i) pont] Ennek okán merül fel a kérdés, hogy a Tbj. szerinti társas vállalkozónál ez a kifizetés adóköteles bevételnek számíthat? Üdvözlettel: Takácsné
Nehezen értelmezhetőek, esetenként indokolatlanul hátrányosak a fuvarosok napidíjára vonatkozó, idén hatályba lépett változások, derül ki a témához az Adózónához érkező kérdésekből. Cikkünk összefoglalja a szabályozás lényegét és rámutat azokra a diszkriminatív jelenségekre is, amelyek megoldása – véleményünk szerint – csak az előírások megfelelő korrekciójától várható.
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy fuvarozási tevékenységet végző cég a munkavállallója részére mikor fizethet napidíjátalányt. A fuvarozást végző cég sofőr alkalmazottja az árut a telephelyről a vevőhöz fuvarozza. A vevők a telephely és a székhely közigazgatási területétől kívül esnek, kb. 50-100 kilométeres eltéréssel. A sofőr egész nap ezen a területen dolgozik, és csak délután vagy este adja le a járművet a társaság székhelyén. A munkaszerződésben a munkavégzés helye a fuvarozási tevékenységben egész Magyarország területe. Ilyen esetben beszélhetünk-e a kormányrendelet szerinti 3 000 forintos napidíjátalányról, mivel heti 5 napból 3 napon biztosan meghaladja a 6 órát a kiküldetése? Székhely és a telephely közigazgatási területén kívül tartózkodik. Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A fuvarozók egyik lapjában az alábbi cikket olvastam a napidíj kapcsán. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a külföldi kiküldetés napidíjánál is úgy fogalmaz, hogy az az "engedélyhez kötött nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végző, illetőleg abban árukísérőként közreműködő" munkavállalók számára adható. Mivel a 3,5 tonna alatti árufuvarozók számára nem kell nemzetközi fuvarozói engedély, ezért a törvény értelmében a napi 60 € napidíjat sem lehet számunkra elszámolni. A lehetőség az általános, 15 € napidíj kifizetése, ami külföldi kiküldetés esetén minden munkavállaló számára elszámolható. Azonban itt feltétel, hogy a napidíj nem lehet több, mint a kiküldetésre elszámolt bér 30 százaléka. Tehát a 15 € is csak akkor jöhet ki, ha egyébként a napi 45 € eléri a kiküldött dolgozó fizetése." Cégünk eddig elszámolta a kisteherautókon dolgozóknak a 60 €-ot. Ezek szerint rosszul? A 15 €-ot is csak akkor lehet elszámolni, ha a fizetés eléri a 45 €-ot. Milyen fizetés? Az üzemanyag-megtakarítással számolt fizetés? Vagy az üzemanyag-megtakarítás nem a fizetés része, mivel az minden hónapban más és más? Úgy értelmezem, hogy a bejelentett munkabér nettó fizetését kell alapul venni a 30 százalék esetében? Válaszát köszönöm, szép napot! Norbert
Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték