Tisztelt Szakértők! Egyéni vállalkozó ügyfelem 2017. január 1-jétől a kata adózási módot választotta a korábbi tételes költségelszámolás helyett. Decemberi szolgáltatásáról kiállított számláján a folyamatos teljesítés miatt a teljesítés időpontja 2017. január lesz. Jól értem, hogy ezt a bevételt már katás bevételként számolhatja el, ugyanakkor a 2016. évet érintő, de 2017-ben (a bevallásig) kifizetett költségeit 2016-os költségként számolhatja el?
Tisztelt Szakértő! Társaságuk szerződéses jogviszonyban van egy másik társasággal. A szerződés értelmében a megbízott minden hónapban munkavédelmi és tűzvédelmi feladatokat lát el részünkre, ezért a szerződésben foglalt összeget tárgyhónapot követő hó első napjaiban társaságunk felé leszámlázza. Megítélésünk szerint ez folyamatos teljesítésű ügylet, és miután a tárgyhónapot követően kerül a számla kiállításra, szerintünk a teljesités időpontja a fizetési határidővel kellene hogy megegyezzen (a fizetési határidő ált. 8 nap). Partnerünk szerint a teljesités időpontja a munkavégzésükkel érintett hónap utolsó napja, a számla kelte a tárgyhónapot követő hónap első napjai közül valamelyik nap, és mint írtam a fizetési határidő ált. 8 nap. Szerintem egyértelműen megvalósul az áfatörvény 58 § (1a) b) pontja. Kérem, erősítsenek meg ebben, vagy ha nem jól értelmezem akkor kérem segítségüket abban, hogy rájöjjek arra, hogy mit értettem félre. Előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2016. évben a bt. kisadózó és áfaalany. 2017. évre alanyi mentességet választott. Kérdésem a számlázással kapcsolatos: ha 2017 januárjában állit ki számlát decemberi időszakról, akkor áfásan vagy áfa nélkül kell számlázmi? (Folyamatos teljesitésnél is ez lenne a kérdésem.)
Ügyfelem őrzés-védelemmel foglalkozó, havi áfabevalló gazdasági társaság. Havi átalánydíjért folyamatos őrzés-védelmet biztosít a partnerének. Az átalánydíj a tárgyhónapot követő hónapban esedékes. A számlát elszámolási időszakos ügyletként állítja ki, a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő. A szerződés további rendelkezése: "megrendelő, a jelen szerződés tartalmát képező állandó szolgáltatást meghaladó, eseti, rendkívüli tevékenység ellátására a szolgáltató részére megbízást adhat, melynek feltételeiben a konkrét feladatra tekintettel a felek egyedileg fognak megállapodni." Ilyen eseti megbízások minden hónapban felmerülnek, mert előre nem várt esemény bekövetkeztekor további járőrök bevonására van szükség. Ezen rendkívüli munkákról havonta egy összesítő teljesítésigazolás készül. A díjazás szintén a tárgyhót követő hóban esedékes. Az ilyen eseti, rendkívüli munkákat hogyan kell számlázni? Elszámolási időszakos ügyletnek minősül (és ebben az esetben a számla teljesítési időpontja a fizetési határidő)? Ekkor a havi összesítő teljeítésigazolás alapján elég egy darab számlát kiállítani? Vagy nem elszámolási időszakos ügylet? Ekkor minden esetről az adott napi teljesítési időponttal külön-külön számlát kell kiállítani? Vagy hó végén egyben kell számlázni? Ez esetben milyen teljesítési időponttal? Vagy gyűjtőszámla kiállítható? Melyik a helyes eljárás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Időszaki elszámolásos ügyleteknél mely időpontot (számla kelte vagy teljesítési időpont=fizetési határidő) kell nézni az alanyi adómentesség határának átlépésekor? Például október havi könyvelési szolgáltatás, számla kelte november, fizetési határidő változó Példa: 1.számla számla kelte 11.02., fizetési határidő 11.12. Áfa 0 2.számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 12.30. (60 nap), ezzel az összeggel átlépné az éves határt, az áfa 27% 3. számla számla kelte 11.02. fizetési határidő 11.15. Áfa A harmadik számla összege a teljesítés időpontjában még belefér az alanyi adómentességi határba, de előtte már készült olyan számla, amivel átlépi, viszont annak teljesítési időpontja csak december. Mi történik a köztes számlákkal, kell-e áfát felszámítani azokra? Köszönettel:
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Tisztelt szakértő! Két összefüggő kérdésem lenne, mindkét esetben beszéljünk 07.01.-07.31-éig terjedő időszakról a számlán. Az első esetben a számla kelte 07.15., a fizetési határidő: 07.31. (tehát az időszak utolsó napja). Ilyenkor a teljesítés 07.31. főszabály szerint, vagy a kelte dátumával egyezik meg a kivételek alapján? A második esetben a számla kelte 07.31., fizetési határidő 08.15. Itt is a főszabály érvényesül és a teljesítés dátuma 07.31.? Segítségét előre is köszönöm, Tisztelettel Csató Béla
1. Karbantartási szerződés I. névre számla kelte 07. 01., fizetési határidő: 07. 31. Kérdésem: mi a teljesítési idő? 2. Hatodik havi karbantartási számla kelte 06. 30., fizetési határidő: 07.16. Mi az áfateljesítés ideje? 3. II. negyedéves karbantartás számla kelte 06. 28., fizetési határidő 07. 13. Mi az áfateljesítés ideje?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság az engedélyköteles építkezésekhez az alvállalkozóival daruzásra és/vagy egyéb építési, szerelési munkákra szerződést kötött, melyben az áfatörvény 58. §-ának alkalmazásában, időszaki elszámolásban állapodtak meg. Az időszaki elszámolás keretében egyes esetekben havonta számolnak el, de van olyan eset is, amikor az elszámolás negyedévre vonatkozik. Például az alvállalkozó a március 31-éig teljesített szolgáltatásról a számláját 2016. április 5-én állította ki, május 5-ei fizetési határidővel, 2016. május 5-ei teljesítési időponttal. Kérdésem, hogy a szolgáltatást igénybe vevőnek a fizetendő áfát a fentiekben ismertetett esetekben melyik hónapban kell bevallania, és mikor helyezheti levonásba a bevallott fizetendő áfaösszeget? A fentiekhez kapcsolódik, hogy az igénybevett szolgáltatás egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázza a társaság. Ebben az esetben is a szolgáltatást a megrendelő engedélyköteles építkezéshez használja, és az elszámolás az áfatörvény 58. §-a szerinti időszakos elszámolás szerint történik. Számlázás csak az alvállalkozó számlájának kézhezvételét követően lehetséges. Kérdésem, hogy a közvetített szolgáltatást milyen teljesítési időponttal kell számlázni, és hogyan kell értelmezni a fizikai teljesítést követő 60. napon beálló teljesítést a folyamatos szolgáltatásnál? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó osztrák ügyfelének számláz szolgáltatást. Folyamatos teljesítésről van szó. Havonta, a tárgyhót követően állítja ki az euróban meghatározott összegű számlát, a fizetési határidőre a megállapodásuk alapján a számla kiállítását követő 45. nap. Kérdésünk: mi a teljesítés időpontja, és milyen árfolyamon kell a bevételt könyvelni? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Cégünk könyv- és újságkiadással foglalkozik. Az újság negyedévente jelenik meg. A hirdetőkkel éves keretszerződést kötöttünk, ami átöleli az egész évet. Az újság a negyedévet követő 8. napon jelenik meg. Kérdésem, hogy ez esetben 2016 januárjától a hirdetési díjak folyamatos teljesítésnek minősülnek vagy sem? A szerződés ezt nem rögzíti, csak azt a tényt, hogy a megjelenéstől számított 30 napon belül esedékes a fizetés. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását az alábbiakban. Olyan szolgáltatások nyújtásánál, ahol a teljesítés folyamatosan történik – például könyvelés, munkaügyi tanácsadás, biztonsági szolgáltatás – kötelesek-e a szerződő felek az áfatörvény 58. paragrafusát alkalmazni, vagy megállapodhatnak abban, hogy az áfatörvény 55. paragrafusa szerint számolnak el? Jogszerű-e olyan szerződés, amelyben rögzítik a felek, hogy egy hónapra/időszakra vonatkozó szolgáltatási díjat adott hónap/időszak utolsó napján tekintik teljesítettnek például 30 napos fizetési határidővel? A számlán a teljesítés időpontja ez esetben a hónap utolsó napja, a fizetési határidő pedig az utolsó napot követő 30. nap. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Tisztelt Szakértő! Bérleti díj számlázásával kapcsolatosan kérem a segítéségét. A bérleti díj havonta kerül kiszámlázásra, a számla kelte az aktuális hónap első napja, a fizetési határidő a tárgyhót követő hónap első napja. Példa: tárgyhó 2016. 03. 01-03. 31., számla kelte 2016. 03. 01., fizetési határidő 2016. 04. 01. Ez esetben mi a teljesítés időpontja? Segítségét előre is köszönöm.
Kedves Szakértő! Kérdésem lenne időbeli elhatárolással kapcsolatban. Év elején érkezik számla, teljes egészében 2015. évben teljesített szolgáltatásról szól, tehát számviteli teljesítése 2015., de a számla kiállítási dátuma, a fizetési határidő és a folyamatos teljesítés miatt az áfa teljesítési dátuma is 2016-os. Ilyenkor a 2015. évi könyvelésbe teszem be szállítóként és költségként, vagy 2016-ban könyvelem le, és időbeli elhatárolással visszahatárolom 2015-re? Illetve 2016. januárban kell számláznom 2015. évi szolgáltatást, aminek szintén minden dátuma 2016. januári lesz (szintén folyamatos áfa), ezt is 2015-ös vevőként számlázom le (gépi számlázás ebben az esetben 2015. évi sorszámmal látja el a számlát) vagy ez is elhatárolás lesz? Köszönettel: Ovád A.
Tisztelt Szakértő! Karbantartási szerződés szerint az elszámolás időszaka a hó utolsó napja. Ezzel a nappal kerül kiállításra a számla, a fizetési határidő plusz 15 nap. Eddig a teljesítés időpontja a fizetési határidő volt. 2016. évtől ez hogyan változik? Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték