Tisztelt Szakértő! Folyamatos teljesítésről van-e szó abban az esetben, ha "X" kft. terméket (tojást) értékesít belföldi áfaalanynak, a terméket naponta elszállítja a vevő. A szerződést 2019. 01. 01 – 12. 31-ei időtartamra kötötték. A szerződés szerint az eladó a tárgyhó utolsó napját követő 10 napon belül kiállítja a végszámlát a vevő részére, melyet a vevő a teljesítés utolsó napját követő 14 napon belül átutal. Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Kiállítottunk egy számlát folyamatos teljesítésről, a következő dátumokkal: számla kelte: 2018.12.28., teljesítés dátuma: 2019.01.12.; fizetési határidő: 2019.01.12. A vevő 2018.12.28-án átutalta az összeget, ami még a múlt évben jóvá is íródott a számlánkon. Az lenne a kérdésem, hogy ezt hogyan könyveljem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Étkezési díj számlázása utólagosan történik, konkrét esetünkben 2018. decemberi étkezést 2019. január 10-én számlázzuk, valamennyi számla készpénzes, tehát a teljesítés ideje, a számla kelte is január 10. Helyesen járunk el, ha ezt a bevételt csak az I. negyedéves áfában valljuk be? Köszönettel.
Tisztelt Adózóna! Cégünk havonta számláz egy szolgáltatást a folyamatos teljesítés szabályai szerint. Egyik partnerünk 2018 decemberében nem használta a szolgáltatást, a szerződés szerint minden hónap első hetében számlázzuk az előző havi szolgáltatás díját. Ki kell állítani a 0-ás számlát? Válaszukat előre is köszönöm!
A TÉCS (termelő és értékesítő csoport) Kft. és a termelő tagok között a vételár meghatározása annak figyelembe vételével történik, hogy milyen áron tudja a TÉCS Kft. az árut a vevők részére értékesíteni. Ezért a termelő tagok valamint a TÉCS Kft. közötti teljesítés időpontját a felek nem a beszállítás időpontjában határozzák meg, hanem az alábbiak szerint: A termelő tag a terményt beszállítja a TÉCS Kft. központi raktárába, ahol ezt a kft. ingyenesen tárolja, és megkezdi az értékesítés szervezését . A TÉCS Kft. a tárolásból eredő károkért csak akkor felel, ha a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta. A cél, hogy a TÉCS Kft. a tagjai részére a legjobb árat alkudja ki. Ezért a kft. és a termelő tagok megállapodnak, hogy a tagok részéről a termény TÉCS Kft. felé történő teljesítésének időpontja a vevő részére történő tényleges utolsó értékesítés napja. Így ezen naptól számított 15 napon belül köteles a termelő a számlát kiállítani a TÉCS Kft.-től kapott elszámolás szerint, mivel az adóügyi jogszabályok a teljesítéstől számítottan 15 napon belüli számlaadási kötelezettséget írnak elő. A TÉCS Kft. a – fentiek szerinti – teljesítési időponttól számított 13 naptári napon belül pontos elszámolást küld a termelők felé, melyben szerepel a vevők által átvett, megvásárolt áru mennyisége, valamint a termelő tagok és a TÉCS Kft. közötti ár. A kérdésem az, hogy helyes-e ez a gyakorlat az áfa szempontjából, vagy a folyamatos teljesítés szabályaiként kellene elszámolniuk?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó üzemanyagtankolásairól határozott idejű elszámolást alkalmazva, havonta két db számlát kap a MOL-tól. Ezen számlák dátumai: pl. elszámolási időszak 06. 01-15-ig Kiállítás kelte: 06.17. Teljesítés dátuma, a fizetési határidővel azonos: 07. 03. Az egyéni vállalkozó ezt a számlát kiegyenlíti még a 06. hóban. Kérdés: ez esetben a 6. havi vagy a 7. havi áfabevallásban lehet levonható áfaként bevallani? Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Júniusban kiállítottuk olyan folyamatos teljesítésű számlát, amelynek a kelte 06. 29., a teljesítési dátuma (és fizetési határideje) 07. 07 – és áfatartalma meghaladja a 100 000 Ft-ot, de nem éri el az 1 000 000 Ft-ot. Mivel ezt a számlát még júniusban állítottuk ki, nem küldtük el a NAV-nak online. 1. A teljesítési határidő júliusi, ezért szerepeltetnünk kell a júliusi (augusztus 20-áig beadandó) áfabevallás összesítő jelentés részében? 2. Ha igen, akkor viszont a NAV-tól számíthatunk-e kellemetlenségekre, mivel nem ment be online (a kelt miatt), viszont az összesítő jelentésben szerepel? Előre is köszönöm válaszát!
Adott egy szerződés, amely egy szoftver kifejlesztésére irányul. 2018. május 2-ától 2019. április 30-áig. A fejlesztés magában foglal tervezést, fejlesztést, tesztelést, design terveket. Megállapodás alapján havonta készül számla a ledolgozott órák alapján. A havonta elvégzett feladatok a teljesítési igazoláson külön feltüntetésre kerülnek. A szerződésben rögzítve van minden hónap adott napja, amikor a számla kiállítható. A számlák összege is ugyanannyi minden hónapban. Minden egyes hónap végén a szoftver egy működő verziója kerül átadásra, amely mindig bővebb funkcionalitást tartalmaz. A legutolsó hónap végén kerül átadásra a teljes funkcionalitású szoftver. A szakaszokban általában minden tevékenység megtalálható, minden hónapban változó mértékben. Kérdés: a számlát a folyamatos számlázás szabályai szerint kell-e kiállítani vagy a szerződésben meghatározott napok a teljesítési időpontok? Válaszát előre is köszönöm. FN
Tisztelt Szakértő! Alanyi mentes egyéni vállalkozó folyamatos teljesítésű munkát végez partnereinek. Kérdés, hogy az áfatörvény 58. paragrafusa szerinti dátumokkal kell számláznia vagy normál teljesítés szerint? Példával illusztrálva: 2018. 02. hónapot 2018. 02. 25-én számlázza, 5 napos fizetési határidővel. Akkor a számla a dátumokat tekintve mikor helyes? Ha a számla kelte 2018. 02. 25., a teljesítés. 02. 25., a fizetési határidő 03. 02., vagy ha a számla kelte 2018. 02. 25., a teljesítés 02. 25., fizetési határidő: 03. 02.? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Annak meghatározásában szeretném a szaktanácsát kérni, hogy az alábbi két ügyletet áfateljesítés szempontjából folyamatos teljesítésű szolgáltatásnak kell-e tekinteni. 1. Vállalkozás ügyfelei részére – a cégvezető számára – vállalatvezetési, kontrolling jellegű döntéstámogató üzletviteli tanácsadást végez az aktuálisan felmerülő kérdések megoldásában. A szerződésben tanácsadási óradíjban, havidíjban állapodnak meg. Az ügyfél által elfogadott teljesítési igazolás alapján jogosult számlázni arra az időszakra, melyben teljesítés történt. 2. Vállalkozás saját munkaerő hiányában üzemének működtetéséhez másik vállalkozással köt szerződést. Havi díjban állapodnak meg, azzal, hogy az elszámolás napja a hónap utolsó napja. A számlán a teljesítés napja a hónap/időszak utolsó napja, kelte a hónapot követő második nap. Fizetési határidő a számla kelte plusz 10 nap. Helyes-e így a számla kiállítása, vagy a folyamatos teljesítésű szolgáltatásokra vonatkozóan (áfateljesítés = fizetési határidő) kell a számlát kiállítani? Köszönöm válaszát.
Az alábbi kérdésem merült fel. A általam könyvelt távközlési cég folyamatos teljesítés szerint számláz. A példa alapján levezetném a kérdésem okát: A számla sorszáma: 2017/00136. A teljesítés kelte: 2017. 05. 24. Kelte: 2017. 05. 03. Fizetési határidő: 2017. 05. 24. Viszont a soron következő számla sorszáma: 2017/00137. A teljesítés ideje: 2017. 05. 16. Számla kelte: 2017. 05. 08. Fizetési határidő: 2017. 05. 16. A számla sorszáma és a teljesítés ideje nem követi soron egymást, hanem teljesítésben visszamegy. Lehetséges ez folyamatos teljesítésnél? Válaszukat előre is megköszönve!
Tisztelt Szakértő! Felszámolás alatt lévő cég tulajdonában lévő gépeket őrzi társaságunk 2014 óta. Megállapodás nem jött létre közöttünk, mert végelszámolás alatt került a kft.-hez, és ezt követően indult meg a felszámolás, amiről tudomásunk sem volt. A felszámoló szeretné befejezni a felszámolást, ezért lépett velünk kapcsolatban. A kérdésem az lenne, hogy az őrzési díjat külön megállapodás alapján kiszámlázhatjuk-e visszamenőlegesen, hogy ne kelljen áfa-önellenőrzéseket készíteni? A bérleti díj tudom, hogy folyamatos teljesítésnek minősül. Kérdezem: raktározás címén lehetne számlázni? (Az is szolgáltatásnak minősül.) Várom szíves válaszukat. Köszönettel: Szabó Kálmánné
Tisztelt Szakértő! Kata hatálya alá tartozó, alanyi mentes egyéni vállalkozó folyamatos szolgáltatást végez. Az egyéni vállalkozó 2017. januárban 1470 eFt összegben számlázott a megrendelő felé. Ebből az 560 eFt összegben a decemberi teljesítést, a maradék 910 eFt összegben a január havi teljesítést január hóban számlázta ki. A február havi teljesítést 2017.03.31-i teljesítési időponttal 280 eFt-ot, a március havi teljesítést 2017.04.30-i teljesítési időponttal 840 eFt-ot, az áprilisi havi teljesítést 2017.05.31-i teljesítési időponttal 720 eFt összegben számlázta ki . Kérdésem az lenne, hogy mikor kell áttérnie áfás számlázásra? Válaszát köszönöm.
Tisztelt szakértő! Helyesen gondolom-e, hogy a 2016. 4. negyedévi, illetve a havi bevallásúak esetében a december havi könyvelési díjat, amit 2017 januárjában számlázok, és a havi bevallású esetében is és a negyedéveseknél a december hónapot 2017 januárjában könyvelek le, ezt vevőkövetelésként fogom a 2016. évi beszámolóban szerepeltetni, mivel folyamatos teljesítésről van szó. Egyetlen dolog miatt van kételyem, az pedig az, hogy a teljesítés 2016. évben nem valósult meg, mert csak 2017 januárjában könyvelem le a decemberi számlákat. Folyamatos teljesítés esetén ezzel nem kell foglalkozni? Azért is izgat a kérdés, mert az elismert teljesítéseket kell vevőre/szállitóra könyvelni. Az tiszta számomra, hogy időbeli elhatárolást, például két évet érintő tételek esetében alkalmazunk. Telefon, vízdíj, áramdíj, ha az megvalósult teljesítés például 2016. decemberben, akkor az simán szállító, az áfája meg következő év januári lesz, és a 2016. éviben egyéb követelésként fogom nyilvántartani, majd kivezetni a 466-ra, amikor elszámolom az áfát. Köszönöm előre is a választ József
A vállalkozás saját tulajdonú ingatlant ad bérbe. A közüzemi díjakat a szolgáltatók a tulajdonosnak leszámlázzák. A tulajdonos azokat változatlan áron tovább számlázza. A december havi díjakat a szolgáltatók január hóban számlázzák le, minden dátum januári, a számla kelte, fizetési határidő is. Csak a mellékletben látszik, hogy december havi teljesítés. A kimenő számlát csak a beérkező számla birtokában tudjuk eszközölni. A bérbeadó is január havi számlát állít ki, a számla kelte, fizetési határidő január. Úgy gondoljuk, a befizetendő áfa és a levonható áfa ebben az esetben január hóban esedékes. A számlák nettó értékét viszont az előző évre átmenő tételként le kell-e könyvelni? Aktív és passzív időbeli elhatárolás összege ugyanannyi lenne, mivel nem tesz rá hasznot a bérbeadó tulajdonos. Válaszukat előre is nagyon köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték