Gyakran találkozni olyan esettel, amikor egy nem megalapozottnak tűnő számlakövetelésre nem reagálnak a cégek, majd „meglepetésszerűen” felszámolási eljárásban találják magukat. A felszámolási eljárással történő fenyegetés egyebekben valóban jó eszköz arra, hogy a teljesítést vagy legalább annak vitatását kikényszerítsük. Erre pedig a küszöbön álló gazdasági válság során is szükség lehet.
A koronavírus-járvány következtében sok cég vált fizetésképtelenné, amely nemcsak az adóst sújtja, hanem a hitelező is hasonló helyzetbe kerülhet, ha a partnerek nem egyenlítik ki a jogos követeléseket. A május 28-án kihirdetett 249/2020. (V. 28.) kormányrendelet a felszámolási eljárások és egyes cégbírósági eljárások eddig megszokott, szabályszerű menetében hoz változást a veszélyhelyzet idejére. Cikkünk a kormányrendelet rendelkezéseinek értelmezésében igyekszik segítséget nyújtani.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. ellen felszámolási eljárás indult adótartozás miatt. A bíróság kötelezte az adóst 35 000 Ft eljárási költség megfizetésére a NAV-nak és 80 000 Ft eljárási illeték megfizetésére az államnak. Felhívta az adóst 150 000 Ft céltartalék képzésére. Jól gondolom, hogy az eljárási illeték és költség a céltartalék terhére kerül kiegyenlítésre? Vagy a céltartalékot azon felül kell biztosítani? A céltartalékképzés történhet bankszámlán vagy pénztárban is? A felszámolás alatt a NAV már már nem tehet inkasszót a bankszámlára? Mert akkor a céltartalékként befizetett összeget inkasszálná.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: adott egy egyszemélyes kft., amely ellen az egyik partner felszámolási eljárást kezdeményez többmillió forintos tartozás miatt, amelyet nem tud megfizetni. Az eljárás végén keletkezik-e a felszámolt cég ügyvezetőjének bármilyen anyagi vagy jogi hátránya? Van-e ilyen az esetben az ügyvezetőnek a magánvagyonára tekintettel anyagi felelőssége? Ha felszámolják az egyszemélyes kft.-t, akkor a tulajdonos-ügyvezető indíthat-e ügyvezetőként egy másik vállalkozást, esetleg érinti-e a felszámolási eljárás azt, ha időközben egy másik társaságnál is résztulajdonos és egyben ügyvezető is? Van-e valamilyen hatással a felszámolás a másik, tulajdonképen kapcsolt vállalkozásra? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Dobosi Pálné
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság ingó vagyontárgyait értékesíti. Az értékesítésre az áfatörvény 142. §-át kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az eladási ár több mint 100 000 forint. Jelen esetben a vevőjelölt EU-s adóalany, nem belföldi jogi személy. Kérem szíves válaszukat, hogy mi a helyes eljárás az áfa szempontjából. Tisztelettel: Szalainé
Tisztelt Szakértő! Társaságunknak vevőkövetelése áll(t) fenn egy olyan céggel szemben, amelyet a cégbíróság már törölt, ugyanis felszámolás alá került, és a felszámolás be is fejeződött. A felszámolási eljárás során nem nyújtottunk be kifizetési igényt, mert nem tudtunk róla, hogy felszámolás zajlik. Az első kérdésem az, hogy ha ilyen esetben a követelést behajthatalanság miatt kivezetjük, mi a behajthatatlanság oka? Bíróság előtt nem érvényesíthető? Ez azért fontos, mert ebben az esetben a tao-törvény szerint adóalap-növeléssel jár a követelés ráfordításként történő elszámolása. Továbbá kérdezném, hogy mit fed le a "bíróság előtt nem érvényesíthető" kifejezés. A harmadik kérdésem ugyanerre az esetre vonatkozik: mi az elszámolás helyes módja, ha a fent említett követelésre a cégünk korábban már értékvesztést számolt el, és azzal megnövelte a társasági adó alapját? Jól gondolom-e, hogy az értékvesztést vissza kell írni egyéb bevétellel szemben, és ehhez kapcsolódik egy taoalap-csökkentő tétel, és behajthatatlanság miatt a követelést kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben? Taoalap-növekedéssel együtt, amennyiben a követelés "bíróság előtt nem érvényesíthető" vagy "elévült". A két társaság nem kapcsolt vállalkozás, a partnerünk nem magánszemély.
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi illetőségű magánszemély tulajdonos és ügyvezető két kft.-ben, egy szociális szövetkezetben, valamint egyéni vállalkozó is. A vállalkozásaiban adótartozást halmozott fel, az 1. számú kft.-ben 2,5 millió, a 2. számú kft.-ben 600 ezer forintot. A szociális szövetkezetnek nincs tartozása, az egyéni vállalkozásban 90 ezer forint a tartozás. A magánszemély tulajdonos az 1. számú kft.-ben van biztosítva, heti 40 órás munkaviszonyban áll piackutató munkakörben. Az ügyvezetői teendőket megbizásban, nulla forintért vállalta. A többi vállalkozásában jövedelmet nem vesz fel, járulékfizetési kötelezettsége igy az 1. számú kft.-ben keletkezik. 2015. 06. 24-ével az 1. számú kft.-ben elindult a felszámolási eljárás. A felszámolási eljárás következtében 06. 23-ával ki kell jelenteni ebből a kft.-ből? Ha igen, akkor döntenie kell, melyik vállalkozásában fizesse meg a minimálbér után a járulékot? Mi a célszerű, ha maradhat a jogviszonya a felszámolás alatt levő kft.-ben?
Felszámolási eljárásra hivatkozva próbált kibújni tartozásának megfizetése alól egy cég. A kényszerhitelező felülvizsgálati kérelmében a Kúria döntött.
Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt visszatérített adó összegére vagy annak meghatározott részére igényt tarthat-e a felszámolás előtt alapított zálogjog jogosultja? A zálogjog kiterjedhet-e erre? Köszönettel.
Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.
Tisztelt Szakértő! Ha egy eva hatálya alá tartozó kft.-t felszámolnak, a felszámolást megelőző nappal mérleget szükséges készíteni: hogyan vezethetem ki az evás eredményeket? A pénztárnak pozitív egyenlege van, esetleg a 413-al szemben? Gondolom a felvett pénz a számláról már adózott jövedelem. Ez esetleg akkor is így van, ha a társaság nem fizette meg a kibocsájtott számlák után az evát? Köszönöm a segítséget.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) azt fontolgatja, hogy felszámolási eljárást indít az Electro World ellen - közölte az érdekképviselet.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték