Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.
Tisztelt Szakértő! Értem, amit mond, de mi van akkor, ha munkaviszony keretében látja el nulla forintért a feladatot? Ilyen megoldás lehetséges, vagy esetleges megbízási jogviszony keretében? Ezek szerint, ha valaki saját elhatározásból dönt, hogy megszüntetné a céget, mert tudja, hogy már nem tud fizetni, akkor még újabb járulékok zúdulnak a nyakába. Ebben az esetben semmilyen más megoldás nincsen, csak a felszámolás. Ezzel a NAV jól fog járni? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ellen megindult a felszámolási eljárás 2015. 06. 24-én. A cég magáról a felszámolásról értesítést a felszámoló cégtől a mai napig nem kapott, a cégközlönyből értesült az eljárás megindításáról. A volt ügyvezető megbízási szerződéssel végezte ügyvezetői feladatát, mellette heti 40 órás munkaviszonyban piackutató tevékenységet végzett. A felszámolási eljárás megindulásakor ügyvezetői megbízatásának lejártát bejelentette a NAV felé, a heti 40 órás munkaviszonya megmaradt. A felszámoló a 08-as bevallásokat nullás adattartalommal nyújtotta be a NAV felé, a heti 40 órás fennálló munkaviszonyt (piackutató munkakörben) nem vette figyelembe. A cég telefonon felvette a kapcsolatot a felszámolóval, aki a mai nap folyamán utasította a tulajdonost hogy 06. 23-áig visszamenőleg szüntesse meg a piackutató munkaviszonyt. Jogszerű ez az eljárás? Nem a felszámolónak kellene a munkaviszonyt megszüntetni azzal a nappal, amikor észlelte a munkaviszony fennállását? Megteheti a volt ügyvezető, hogy most, majdnem másfél hónappal a felszámolási eljárás elindulása után visszamenőlegesen, 06.23-ai dátummal bejelenti a munkaviszony megszűnését? Hiszen a munkáltatói jogokat 2015. 06. 24-étől már a felszámoló gyakorolja. Köszönettel: Reményi Győzőné
Még mindig gyakori, hogy a felszámolás, kényszertörlés alatt álló cégek nem fizetik ki munkavállalóik bérét. Összefoglaltuk, mit kell tenni a követelés érvényesítése érdekében.
Az elmúlt egy év alatt – 2014. június és 2015. május között – 14 518 cég ellen indult felszámolási eljárás. A munkanapokat számolva naponta csaknem 60 cég szűnik meg ilyen módon. Ijesztőnek tűnik ez a szám, annak ellenére, hogy az utóbbi hat esztendőben ez volt a legalacsonyabb. A gazdasági válság kezdete (2008) óta egyébként összesen 116 025 gazdasági társaságot számoltak fel – tájékoztat a feketelista.hu.
A cég adószámát törölték, mert nem küldte el a beszámolót, mivel ez utólag pótolva lett, ezért a kényszertörlést megállították. Hogyan tudom helyreállítani az adószámot, mi a további teendő, ha mégis törölni fogják a céget, mi a menete, lehet-e választani felszámoló biztost, vagy kirendelik? Felszámolás vagy végelszámolá? A kft.-nek van 1 200 000 forint tartozása az adóhatóság felé. Előre is köszönöm a választ.
Nőjön a tartozás a felszámolás alatt lévő kft.-ben, vagy valamelyik társas, illetve egyéni vállalkozásában? A felszámolási eljárás megindulása előtt a Fővárosi Törvényszék felszólította a tartozás rendezésére, és csatolta a magánszemély ügyvezető tulajdonában álló családi ház tulajdoni lapját is a felszólításhoz. Amennyiben a felszámolási eljárás elhúzódik, akár évekig, és ebben a cégben nő a tartozás, elveszítheti az ügyvezető a tulajdonát képező ingatlant? A kft.-ben semmilyen vagyon nincs, nincs eszköz, nincs kintlévőség. Mögöttes felelősség jogcímén felel az ügyvezető a saját magánvagyonával a kft. tartozásáért? Ha elér a tartozás egy bizonyos összeghatárt, onnantól mindenképpen belép a mögöttes felelősség? Megszűnhet-e a munkaviszonya az 1. számú kft.-ben a felszámolás beindulása után, illetve célszerű-e, ha megszűnik, és inkább döntése alapján valamelyik másik vállalkozásában vallja be a járulékot (ott nő a tartozás tovább)? Köszönettel: Reményi Győzőné
Tisztelt Szakértő! Egy felszámolás alatt lévő bt. mérlegében 4 millió forint pénztárállomány szerepel, amivel az ügyvezető (aki egyben a kültag) elszámolni nem tudott. Hogyan kell kezelni a felszámolónak ezt az összeget? Abban az esetben, ha ez az összeg a pénzkezelésért felelős személy jövedelme, akkor annak adóvonzatait hogyan, és kinek kell rendezni? Válaszát előre köszönöm.
Egy kft.-t a tulajdonosok szeretnének megszüntetni. Tartozása van az adóhivatal felé, amit nem tudnak rendezni. A tulajdonos tagi kölcsönt vett fel a kft.-től, amit az adóhivatal lefoglalt tartozása miatt a végrehajtási eljárásban. Ha visszafizetésre kerül a kölcsön és a tárgyi eszközök rendezése is megtörténik, elindítható a felszámolás, és mi a további teendő?
Egy kft. az egyik vevője felé fennálló követelését és az addig elszámolt értékvesztését ki szeretné vezetni, mivel a vevővel szembeni felszámolási eljárás befejeződött. A vevő ügyvezetője készfizető kezességvállalási nyilatkoztot tett – mint magánszemély – a követelés teljesítésére korábban, a felszámolási eljárás megindulásakor. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Ki kell vezetni, illetve bekönyvelni a tételeket tételesen a ráfordítások és bevételek közé, vagy egymással szembeni átvezetéssel (31-ről 36-ra) lerendezhető?
Egy bt. esetében, ahol felszámolási eljárás keretében az ügyvezetőt, mint mögöttes felelőst az adótartozás megfizetésére kötelezték. A betéti társaságnak a tartozása 2008-ban járulék meg nem fizetéséből keletkezett. Hány év után évül el az adókötelezettség ebben az esetben? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
A kérdésem a következő lenne. Egy bt. esetében, ahol felszámolási eljárás keretében az ügyvezetőt mint mögöttes kötelezettet az adótartozás megfizetésére kötelezték. A betéti társaságnak a tartozása 2008-ban járulék meg nem fizetésből keletkezett. Kérdezni szeretném, hogy hány év után évül el az adókötelezettség ebben az esetben? Köszönettel várom válaszát.
Csaknem 600 cég szűnt meg Magyarországon áprilisban az építőiparban, miközben mindössze 250 új alakult. Ilyen mértékű leépülésre sohasem volt példa, még akkor sem, amikor a lánctartozások és a gazdasági válság egyszerre szedte áldozatait az ágazatban. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint azonban a látszat csal: az építőiparban kevesebb a feszültség, mint három-négy éve.
Az MNB visszavonta a KÉZIZÁLOG Zrt. engedélyét, s kezdeményezte annak felszámolását. A társaság ügyfélpénzeket, betéteket nem kezelt – közölte az MNB.
Tisztelt Adózóna Számviteli Szakértői! Állásfoglalásukat kérnénk az alábbi számvitelt érintő ügyben: "A" cég tulajdonosa követelését "B"cégre mint követelés-apport apportálta("B"cég tulajdonosa is ugyanaz a személy), ezzel egyidejűleg ezzel az összeggel jegyzett tőkéjét megemelte, (cégbírósági bejegyzés dátumának időpontjában történt a könyvelés). Az apportot átadó "A" céget időközben felszámolási eljárás során felszámolták, majd törlésre került a Cégnyilvántartás rendszeréből. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az estben az apportot fogadó "B"cégnek(akinek a jegyzett tőkéje lett megemelve), van-e könyvelési, illetve számviteli teendője a törlés esetén? Kérdésként merült fel az is, hogy "B" cégben az apportot milyen könyvelési lépésekkel lehet helyesen könyvelni, hogy megfeleljen a jogszabályi helyeknek? Válaszukat nagyon várva az éves zárás miatt, kérnénk kiemelten kezelni, hogy a törvényi jogszabályoknak megfelelően tudjunk eljárni. Köszönettel, könyvelő Budapest, 2015.05.06.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték