Tisztelt Szakértő! Egy felszámolás alatt lévő bt. mérlegében 4 millió forint pénztárállomány szerepel, amivel az ügyvezető (aki egyben a kültag) elszámolni nem tudott. Hogyan kell kezelni a felszámolónak ezt az összeget? Abban az esetben, ha ez az összeg a pénzkezelésért felelős személy jövedelme, akkor annak adóvonzatait hogyan, és kinek kell rendezni? Válaszát előre köszönöm.
Egy kft.-t a tulajdonosok szeretnének megszüntetni. Tartozása van az adóhivatal felé, amit nem tudnak rendezni. A tulajdonos tagi kölcsönt vett fel a kft.-től, amit az adóhivatal lefoglalt tartozása miatt a végrehajtási eljárásban. Ha visszafizetésre kerül a kölcsön és a tárgyi eszközök rendezése is megtörténik, elindítható a felszámolás, és mi a további teendő?
Egy kft. az egyik vevője felé fennálló követelését és az addig elszámolt értékvesztését ki szeretné vezetni, mivel a vevővel szembeni felszámolási eljárás befejeződött. A vevő ügyvezetője készfizető kezességvállalási nyilatkoztot tett – mint magánszemély – a követelés teljesítésére korábban, a felszámolási eljárás megindulásakor. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Ki kell vezetni, illetve bekönyvelni a tételeket tételesen a ráfordítások és bevételek közé, vagy egymással szembeni átvezetéssel (31-ről 36-ra) lerendezhető?
Egy bt. esetében, ahol felszámolási eljárás keretében az ügyvezetőt, mint mögöttes felelőst az adótartozás megfizetésére kötelezték. A betéti társaságnak a tartozása 2008-ban járulék meg nem fizetéséből keletkezett. Hány év után évül el az adókötelezettség ebben az esetben? – kérdezte olvasónk. dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
A kérdésem a következő lenne. Egy bt. esetében, ahol felszámolási eljárás keretében az ügyvezetőt mint mögöttes kötelezettet az adótartozás megfizetésére kötelezték. A betéti társaságnak a tartozása 2008-ban járulék meg nem fizetésből keletkezett. Kérdezni szeretném, hogy hány év után évül el az adókötelezettség ebben az esetben? Köszönettel várom válaszát.
Csaknem 600 cég szűnt meg Magyarországon áprilisban az építőiparban, miközben mindössze 250 új alakult. Ilyen mértékű leépülésre sohasem volt példa, még akkor sem, amikor a lánctartozások és a gazdasági válság egyszerre szedte áldozatait az ágazatban. Az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint azonban a látszat csal: az építőiparban kevesebb a feszültség, mint három-négy éve.
Az MNB visszavonta a KÉZIZÁLOG Zrt. engedélyét, s kezdeményezte annak felszámolását. A társaság ügyfélpénzeket, betéteket nem kezelt – közölte az MNB.
Tisztelt Adózóna Számviteli Szakértői! Állásfoglalásukat kérnénk az alábbi számvitelt érintő ügyben: "A" cég tulajdonosa követelését "B"cégre mint követelés-apport apportálta("B"cég tulajdonosa is ugyanaz a személy), ezzel egyidejűleg ezzel az összeggel jegyzett tőkéjét megemelte, (cégbírósági bejegyzés dátumának időpontjában történt a könyvelés). Az apportot átadó "A" céget időközben felszámolási eljárás során felszámolták, majd törlésre került a Cégnyilvántartás rendszeréből. A kérdésünk az lenne, hogy ebben az estben az apportot fogadó "B"cégnek(akinek a jegyzett tőkéje lett megemelve), van-e könyvelési, illetve számviteli teendője a törlés esetén? Kérdésként merült fel az is, hogy "B" cégben az apportot milyen könyvelési lépésekkel lehet helyesen könyvelni, hogy megfeleljen a jogszabályi helyeknek? Válaszukat nagyon várva az éves zárás miatt, kérnénk kiemelten kezelni, hogy a törvényi jogszabályoknak megfelelően tudjunk eljárni. Köszönettel, könyvelő Budapest, 2015.05.06.
Mi tekintendő az adóhatósági levél kézbesítési időpontjának: a végelszámoló által az átvételt megtagadó időpont, vagy az, amikor a megbízott ügyvéd átvette az értesítést? Az ügyben a Kúria döntött.
Tisztelt Szakértő! Egy felszámolási eljárásnál a felszámoló díját a bíróság jogerős végzésével 2014. 11. 25-én hagyta jóvá. (Ezzel az időponttal törlik a felszámolt céget). A felszámoló az erről szóló bírósági végzést 2015. 01. 14-én vette kézhez, így ezzel az időponttal állítja ki a számlát és ez az áfafizetés időpontja is. Kérdésünk: Melyik a helyes megoldás a számviteli elszámolásban 2014. évre: 1/ T 311 bruttó felszámolói díj 190.500 ft K 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft K 479 még nem esedékes áfa 40.500 ft és 2015-ben: T 479 még nem esedékes áfa 40.500 ft K 467 fizetendő áfa 40.500 ft Vagy: 2/ T 391 aktív időbeli elhatárolás 150.000 ft K 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft és 2015-ben : T 311 bruttó felszámolói díj 190.500 ft K 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft K 467 fizetendő áfa 40.500 ft T 911 nettó felszámolói díj 150.000 ft K 391 aktív időbeli elhat. 150.000 ft Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. végelszámolást kezdeményezett több mint egy éve. A cégnek nincs se tárgyi eszköze, se bevétele évek óta, viszont van neki magánszemélytől kapott kölcsöne (a kölcsönadó a tag gyermeke). Melyik megoldás lehetséges a bt. esetében? 1/ A kölcsönadó lemond a tartozásról, ebben az esetben gondolom 18 százalék illeték-, és a rendkívüli bevétel miatt társaságiadó-kötelezettsége keletkezik. 2/ Végelszámolásból felszámolásba megy át. (Ilyenkor a kölcsönadóval mi történik, ha a bt. nem tudja visszafizetni a kölcsönt?) Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. felszámolása indult 2015. 04. 22-ével. Szeretném tudni, hogy milyen bevallásokat kell beadni a felszámolási kezdő időpontjára. Kell-e mérleget is beküldeni, vagy csak a felszámolónak kell azt átadni? A 2015-ös évben a kft.-nek már csak pár pénztári és banki tétele van, a tevékenységét nem folytatta.
Jóval a piaci ár alatt lehet hozzájutni a felszámolási eljárás alá vont vállalkozások vagyontárgyaihoz. A jónak hitt üzlet azonban könnyen visszaüthet, ha a vevő nincs tisztában a számlázási szabályokkal, és – akárcsak a cikkünkben említett esetben – tévesen igényel vissza áfát, ami miatt jelentős adóbírságot ró ki rá az adóhatóság.
Tisztelt Szakértők! A Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó 4 bank egyikétől vett fel hitelt az ügyfelem. Kérdezte, hogy mi lesz a sorsa a hitelének, ha felszámolják azt a bankot ahonnan a hitelt felvette? Nem tudom, hogy ez is ugyanúgy működik-e mint normál vállalkozásoknál a felszámolás? Nem gondolnám, hogy leírják a hitelét. A segítségüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Kerékjártóné Irén
Tisztelt Szakértő! Cégünk áfafizetési kötelezettségét pénzforgalmi elszámolással állapítja meg. Az egyik megrendelőnk felé teljesítettünk egy szolgáltatást, a teljesítést elismerte, a számlát kiállítottuk, viszont az ellenértéket a megrendelő nem fizette meg, így a pénzforgalmi elszámolásból adódóan nekünk sem kellett eddig megfizetni az áfát. A vevő közben felszámolás alá került, a felszámolótót kaptunk egy nyilatkozatot, hogy nincs fedezet a követelésünk kiegyenlítésére, így az behajthatatlan követelésként le kell hogy írjuk. Kérdésem, hogy ha leírjuk a követelést, akkor az pénzügyi teljesítésnek minősül-e pénzforgalmi áfa szempontból, és meg kell-e fizetnünk a leírás után az áfát?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték